21.rész

11.5K 496 55
                                    

Másnap suli után már teljesen stresszbe voltam, mert nem tudtam, hogy mit vegyek fel a moziba, s ezen annyit gondolkodtam, hogy arra eszméltem fel, erre alig van időm készülődni. Sietősen magamra kaptam a kikészített ruhámat, ami egy világoskék csőnadrágból és egy sötétlila felsőből állt. Úgy néztem ki, mintha iskolába mennék, de mégis volt egy kis elegáns beütése is az egész szettnek.

A fürdőszobában kicsit rendbe tettem az arcomat, mert általában nem szeretem, ha túl sok smink van rajtam, azonban ki tudja miért, de tetszeni akartam Jacknek. A fejembe ötlött az a gondolat, hogy ő talán el tudná felejtettni velem Samuelt, de amint ez eszembe jutott, azonnal elhesegettem. Már csak azért is, mert nem akartam elfelejteni Samet. Még ha anno ez is volt a tervem.

Mivel valaki kopogni kezdett az ajtómon, gyorsan kisiettem a fürdőszobából, és ajtót nyitottam a személynek. Mike mosolyogva nézett rám, de miután meglátta, hogy valahova menni készülök, összevont szemöldökkel nézett rám.

-Hova készülsz?

-Sehova.-vágtam rá talán túl gyorsan. Nem az volt a gond, hogy nem bíztam Mikeban, mert szinte ő volt az egyetlen ember, akinek tényleg elmondhattam mindent, de őszintén szólva féltem a reakciójától. Hiszen még csak nem rég békültünk ki, és nem akartam elrontani az egészet.

-Tényleg?-húzta össze mégjobban a szemöldökét.-Nekem nem úgy tűnik. Na, ki vele! Hova mész?

-Jackkel megbeszéltük, hogy elmegyünk moziba.-böktem ki, és szinte remegtem, miközben a reakciójára vártam.-És tudom, hogy neked nem tetszik az, hogy Jackkel lógok, de ez csak egy baráti találkozás, semmi több.

-Oké.-fújta ki a levegőt, és nagyon úgy tűnt, hogy gondolkodik valamin.-Jó.-kezdett bólogatni, de nem értettem, hogy mégis mire mondja.-Ha jól érzed magad vele, akkor menj nyugodtan.

-Mi?-kérdeztem értetlenül.-Azt hittem kiabálni fogsz.

-Épp eleget veszekedtünk, és azért én sem kiabálok mindenért.-mosolyodott el halványan.-Menj, és érezd jól magad!

-Köszi.-mosolyodtam el, és miután gyorsan megöleltem, visszasiettem a fürdőszobába. A hajamat csak simán kifésültem, de aztán gondolkodni kezdtem azon, hogy talán egy pár tincset feltűzhetnék, hogy kicsit feldobjam a kinézetemet, azonban miután hallottam, hogy valaki becsenget nálunk, elvetettem az ötletetet.

Azonnal kiszaladtam a szobámból, és majdnem eltaknyoltam a lépcsőn, annyira siettem ajtót nyitni, hogy nehogy valaki más tegye meg helyettem. Az azért elég ciki lett volna. Mosolyogva nyitottam ki az ajtót, és végignéztem az előttem álló Jacken, aki egy szál tulipánt szorongatott a kezében.

-Szia.-köszönt zavartan.

-Szia.-köszöntem vissza egy mosollyal az arcomon.

-Ezt neked hoztam.-nyújtotta át a virágot, amit megköszöntem, és elmentem a konyhába, hogy vázát keressek a kis virágnak. Vagyis nem tudom, hogy egy szál virágnak miért keresek vázát, de mindegy, beletettem egy kisebbe. Jack türelmesen várt az ajtóban, én pedig azért imádkoztam, hogy nehogy hamarabb hazaérjenek a szüleim a munkából. Egyelőre még nem akartam, hogy megtudják, hogy Jackkel találkozgatom.

-Egy pillanat, csak felszaladok a táskámért.-mosolyogtam rá, mire ő viszonozta gesztusomat, és miután bólintott egy aprót, én felsiettem az emeletre. A barna váltáskámat felkapva, kisiettem a szobámból, majd leszaladva a lépcsőn, megálltam Jack mellett.

-Mehetünk?-kérdezte kedvesen, én pedig bólintottam egyet, így elindultunk Jack kocsija felé. Nem tudtam, hogy van kocsija, mert eddig sosem autóval jött iskolába, de azért örültem, hogy nem gyalog kell elmennünk a plázáig. Miután beültünk a járműbe, Jack rámnézett, s teljes testével felém fordult.

Block out [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now