Daddy [ Befejezett ]

♨ 8 ♨

JiMin - Lee_Min_Young00
JungKook - Nikoow

JiMin

Egy kicsit magamra vettem, hogy képes volt kinevetni egy ilyen fontos és meghatározó szituációban, de nem törődtem vele túlzottan. Ha JungKookot jobb kedvre derítettem, már megérte. Amint kimondta, hogy picsa szám lesz, ha sírok, egyből befejeztem. Nem tetszik neki az olyan száj? Csúnyán nézek ki úgy? Ilyen kérdések cikáztak a fejemben, de csókjával egytől - egyig képes volt kiűzni a fejemből a rossz gondolatokat, és csak arra tudtam koncentrálni, hogy mennyire szeretem, és hogy mindent át is adjak belőle neki.
- Igen. Leszek. - Vigyorodtam el.
Nem így képzeltem el ahogy Jungkook szerelmet vall nekem. Mondjuk túl mesebeli egy csodás tengerpart, naplementekor, ugráló delfinekkel és szivárvánnyal, miközben életem legszebb napját elém át, majd végérvényesen egy csókban forrunk össze, ezzel megpecsételve, hogy egymáshoz tartozunk. Számomra így is ez lett életem egyik legszebb pillanata. Az már más, hogy a pár órával ezelőtti pillanatokat szívesen kidobnám a kukába, de a jelenben kell élnünk, ahol én és Kook, a mai naptól hivatalosan is egy párt alkotunk.

JungKook

Ismét megcsókoltam, amint kimondta az igent. Madarat lehetett volna velem fogatni a boldogságtól.
- Végre abbahagytad a sírást. Mindenhogy gyönyörű vagy, még akkor is, amikor picsa szád van. Leginkább viszont akkor, amikor mosolyogsz. Szeretem nézni.
Kezdett ez a póz egy kicsit kényelmetlen lenni, ezért változtattam. Az oldalamra fordultam, el nem engedve JiMint. Ebben a pózban is egymáshoz simultunk, és arcunk is csak pár centi választotta el.
- Édes pici Mochim.- vigyorogtam és méginkább magamhoz húztam.
Nem leszek én mindig ilyen nyálas, de most az aggodalom és a külön töltött idő váltotta ki. Önmagam nem tudom megtagadni, ahogy az előbbi csipkelődés is kicsúszott. Chim viszont ismer, tudja milyen vagyok és így szeret, nekem pedig ennyi pontosan elég.

JiMin

Úgy látszik tényleg igaz, hogy a rossz dolgok után jönnek a jók... De még milyen jók! Sosem hittem volna, hogy valaha is JungKookra mondhatom azt a szót, hogy a párom. Persze mindig is álmodoztam róla, de azt hittem sosem fog valóra válni. Tudom, hogy Kook remek választás, épp ezért furcsa, hogy ő engem választott.
Szegénykét úgy öleltem, mintha az életem múlna rajta, de nem mutatta, hogy fájna neki.
- Olyan boldog vagyok. - Mosolyogtam továbbra is, majd annyira bontakoztam ki az öleléséből, hogy meg tudjam csókolni. Nem hasonlítható semmihez az az érzés, mikor a szerelmed csókolhatod meg. De így be kell vallanom a szüleimnek, az pedig nem lesz egy piskóta. Az anyám sose szerette azt, ami más, apám pedig mindig is szerette, ha megmondhatta mi hogy legyen. JungKook pedig nem szokott meghunyászkodni senki előtt... Ha valaha is eljön erre a sor... Hát igen érdekes lesz.

JungKook

- Én is. - pusziltam meg. - Most viszont aludjunk. Nehéz nap volt, rád fér a pihenés. Jó éjszakát. - Ajándékoztam meg egy újabb csókkal.
Remélem ezek után már minden rendben lesz. Mindenesetre, ha rajtam múlik, JiMint senki nem bánthatja. Meg fogom védeni, bármibe is kerül.
Ez elég hülyén hangzik, főleg azért, mert még szinte gyerek és tényleg vigyázni kell rá. Nem zavar a kora, de az sokkal inkább, hogy titkolnunk kell majd a kapcsolatunk. Ezzel a dologgal elég erőteljesen szegem meg a törvényt és börtönbe is kerülhetek, de miatta kockáztatok.
Nem tudom, hogy volt képes egy tizenhat éves fiú így elcsavarni a fejem, de sikerült. Boldog vagyok vele, én tényleg komoly érzéseket táplálok iránta. Remélem részéről se csak egy tini szerelem vagyok. Tudom, hogy ebben a korban menő, ha idősebb párunk van, sok a fellángolás és a felelőtlenség, de őt nem így ismertem meg. Remélem nem fogok tévedni.
A sok gondolkozás mégjobban lefárasztott, ezért hamar elnyomott az álom.