Daddy [ Befejezett ]

♨ 12 ♨

JiMin - Lee_Min_Young00
JungKook - Nikoow

JiMin

JungKook hangja eszméletlenül erotikus. Alig bírtam visszafogni a hangomat, miközben húztam péniszemen a bőrt. Már én is a határaimon voltam, így nem nagyon tudtam figyelni a másikra, minek meg is lett az eredménye. Azt hittem egyből szívinfarktust kapok annyira megijedtem, mikor rámnyitotta az ajtót. Csak még gusztustalanabbnak éreztem magam, hogy ő is látta mit csinálok, neki meg nem engedném... Mégis milyen idióta egy szajha vagyok?!
- Én... Én... - Próbáltam kinyögni valamit, de csak ez a szó hagyta el a számát. Könny szökött a szemembe szerencsétlenségem miatt, most Kook biztos nagyot csalódott bennem. Nem törődve a fájó fenekemmel kezdtem el szaladni, majd a konyhába érve bebújtam egy üres szekrénybe... Olyan egy nyomorék vagyok... Annyira szégyenlem magam.

JungKook

Nem is tudtam felfogni a dolgokat, olyan hirtelen történt minden.
- Chim! JiMin! - kiabáltam utána, de nem foglalkozott vele.
Sóhajtottam, majd visszamentem a szobába, hogy felvegyek egy pólót. A meztelen látványom nyilvánvalóan felzaklatná, és nem azt akarom elérni.
Barátom keresésére indultam, és a szipogásból ítélve, a konyhába rejtőzött el. Nagyon füleltem, végül az egyik szekrénynél kötöttem ki. Kinyitottam az ajtót és bekukucskáltam.
- Jajj te. Miért bújtál el? - ültem le vele szembe, a csempére.

JiMin

Hallottam, hogy Kook a keresésemre indul, de nem foglalkoztam vele. Nem akarom, hogy megdorgáljon, vagy kérdőre vonjon a történtek miatt. De sajnos nem jött össze, pedig megpróbáltam csöndben marcangolni magam.
- Csukd be. Gusztustalan vagyok, tudom hogy látni se akarsz. Én csak félek, de nem akartam ezt... Nem gondolkodtam csak cselekedtem, és tudom hogy ezzel megbántottalak. Undorító szajhának érzem magam. - Hajtottam fejem a felhúzott térdemre.
Kitálaltam mindent, hiszen mindig megdorgált és csúnyán nézett, ha egy „semmi"- vel próbáltam lerázni. Én tényleg nem akartam, de a testem akaratlanul is reagált rá, a hangjára.

JungKook

Nem értettem mondandóját. Gusztustalan? Undorító? Szajha? Miért gondolja ezt magáról? Tisztában vagyok az önértékelési problémáival, de ez túlzás.
Megpróbáltam óvatosan kiszedni onnan, mivel nem lehetett túl kényelmes azon a szűk helyen, de nem igazán akart kijönni. Kicsit erőszakosabban próbálkoztam, és végre sikerült is. Az ölembe húztam, és bár kapálózott, menekülni próbált, én szorosan tartottam.
- Nem értem, hogy mit hablatyolsz, szóval nyugodj le és hagyd abba a szökési kísérletet. - mondtam nyugodt hangon, hátha ez rá is kihat. - Meséld el szépen, hogy mi nyomja a kicsi szíved.

JiMin

Minden erőmmel azon voltam, hogy kiszabaduljak szorosan tartó karjaiból, de ez nem jött össze. Hagyta amíg kifáradom, ami balszerencsémre elég hamar bekövetkezett.
- Gusztustalan vagyok... Itt kéretem magam, de nem engedek neked semmit, pedig tudom hogy számodra mennyire fontos az aktív szexuális élet, de én... Nem akartam, de a testem akaratlanul is reagál rád, én pedig nem gondolkoztam.... Annyira szégyenlem magam! - temettem arcom a kezembe. Miért kell félnem? Miert nem lehet felhőtlen életem, akar csak pár napra?

JungKook

Értem már. Azt hiszi, megharagudtam azért, mert magához nyúlt, annak ellenére, hogy nekem nem engedi.
Így már más a helyzet. Muszáj lesz tisztáznom ezt a helyzetet. Nem bújhat be minden alkalommal a szekrénybe, amikor kitalál valami hülyeséget.
- Nézz rám... Nézz a szemembe JiMin! - hiába szóltam rá eréjesebben, nem reagált, ezért lefejtettem arca elé helyezett kezeit, és megemeltem a fejét. - Először is, hagyd abba, hogy hülyeségeket beszélsz be magadnak. Megértettem és elfogadtam, hogy neked időre van szükséged. Nem várok el tőled semmit, és nem is haragszok meg miatta. Igen, fontos egy kapcsolatban a testiség, de nem amiatt vagyok veled. Másodszor, ha valami bajod van, akkor velem beszéld meg, és ne bújj el a szekrénybe, mert baromi nehéz kihúzni. - nevettem el magam. - Szeretlek JiMinnie, és nem akarom, hogy szidd, vagy emészd magad. - pusziltam homlokon.
Remélem valamilyen szinten sikerült rá hatnom.

JiMin

Nem akartam ránézni, féltem hogy csak tömény undort fogok látni.
De mégse...
Nagy szemekkel hallgattam szavait, amit felém intézett. Komolyan így gondolja? Semmi harag, felsőbbrendűség, undor nincs az arcán, csak a tömény szeretet és törődés vetül vissza. Pedig azt is mondhatta volna, hogy hazudtam neki. De ő ehelyett meleg tekintetét az enyémbe fúrva mondta, hogy megérti a helyzetem.
- Olyan megértő és csodálatos vagy, Kook! - Borultam a nyakába.
Még mindig nem tudom elhinni, hogy egy ilyen angyali teremtményt tudhatok páromnak. Vajon hogy nézhet ki egy félisten és egy angyal keveréke? Egyszerű, nézz csak rá JungKookra. Várj! Ne.. Inkább ne nézz rá, ő az enyém! De ahelyett, hogy én is viszonoznám ezt a gesztust amit tőle kapok, inkább csak elijesztem magamtól...

JungKook

- Dehogy vagyok. Csak áldozatokat hozok a szerelmem miatt, de egyáltalán nem bánom. - simogattam hátát nyugtatásként.
- Majd közeledsz felém, ha úgy gondolod. Nem kötelező szexelnünk, de attól még foglalkozhatunk magunkkal. Szóval nyugodtan befejezheted, csak ne az ajtó előtt, ha lehet. Bárki megláthat, ha véletlen bejönne, azt pedig nem akarom. Senki más nem láthat téged olyan helyzetbe. - húztam el magamtól és megcsókoltam.
Igazából, csinálhatnánk együtt is. Mármint magunknak, csak egymás előtt. Mindkettőnknek sokkal izgatóbb lenne. Még ha nem is érünk egymáshoz, de látnánk a másikat és csókolózhatunk is. Remélem az azért még belefér a szex tilalom limitbe.

JiMin

- Köszönöm... És már nem akarom. - Mondtam, miközben lenéztem férfiasságomra, ami kellőképpen lelankadt a történések miatt.
- Inkább... Felejtsük el. - Néztem oldalra zavartan. Már megint csak problémákat gyártok. Az lenne a feladatom, hogy szeressem és vele legyek jóban rosszban, erre én mit csinálok? Szerencsétlenkedek és csinálom számára a problémát, és számunkra a feszkót. Nem érdemlem meg, de nagyon örülök, hogy ennek ellenére kitart mellettem, pedig már rég kidobhatott volna...
- Vettem Popcornt. Filmezhetnénk. - vetettem fel az ötletet, hogy ne üljünk csendben a konyha padlóján.

JungKook

- Ha ezt szeretnéd, akkor ez lesz. - pusziltam meg.
Nem akartam elengedni, de muszáj volt. Felálltunk mindketten, és amíg én beraktam a kukoricát a mikróba, ő töltött nekünk üdítőt.
Mikor minden kész volt, a kanapéra telepedtünk, és elkezdtünk filmeket keresni. Kicsit összeszólakoztunk, de végül engedtem, és egy romantikus filmre esett a választás. A hangulat is egyezett a film kategóriájával, a mai nap történései ellenére.
Kivételesen nem JiMin bújt hozzám, hanem fordítva. Fáradtnak éreztem magam, ezért ölébe hajtottam a fejem, és a film közben el- elbóbiskoltam. Rádobott a helyzetre, hogy simogatni kezdett, ami ellazított, ezzel együtt az álmok világába küldött.
Kellemes érzés, jó lenne örökre így maradni.

Szia kedves olvasó.
Remélem elnyerte ez a rész a tetszésed. Ha igen, kérlek visszajelzésképp nyomj rá a csillagra, vagy hagyj nekünk commentet. 😊❤

Kis semmis rész, remélem ezért nem haragudtok. ^^
További szép napot!