Kamerák mögül

12. rész

- Hol van már? Lehetséges, hogy tényleg szólt a zsaruknak a csaj? - türelmetlenkedett Joe a sötét sportkocsi hátsó ülésén fekve. Kezével az autó felső, sötét kék burkolatát piszkálta.

- Erősen kétlem, mert akkor nem vigyorogna ennyire. - válaszolt Kevin miközben kinyitotta az ajtót öccsének. Nick bedobta hátra Joe ölébe a gitárját, majd ő is beült. Egy levakarhatatlan mosoly terült el arcán elárulva a fiúknak, hogy a terv sikeres volt.

- Na, hogy ment? - kérdezte meg biztosra menve Joe. Felült és a hangszert áttette a mellette lévő üres ülésre. Kevin eközben már gázt adott és el is indultak a kiadó épülete felé.

- Egész jól. - mondta röviden. Egyszerűen lesütött róla, hogy sokkal több történt, mint amit el akar mondani a többieknek.

- Egész jól? És ezért vigyorogsz úgy, mint egy tejbetök? - nézett rá furcsálóan Kevin vezetés közben.

- Igen. Miért is kell most bemennünk, amúgy a kiadóhoz? - próbálta terelni a témát sikertelenül.

- Nem fogod elterelni én kíváncsi vagyok a részletekre is. - erősködött Joe. Előre hajolt és kezét Nick vállára tette.

- Milyen részleteket? - játszotta a hülyét. Megígérte Aurórának, hogy senkinek nem fogja elmondani és ehhez tartani is akarta magát, mert nem lett volna logikus lépés ismét megbántani. - Basszus. Elfelejtettem megkérdezni. - esett le neki, mikor eszébe jutott az interjú és a banda.

- Annyira tudtam. Te lesmároltad, és puff már azt sem tudod miért mentél oda. Tudtam, hogy nekem kellett volna megbeszélnem vele. - dőlt hátra elégedetlenül Joe.

- Hogy mit csináltam? - fordult meg nagy lendülettel Nick. Egyáltalán nem törődött vele, hogy Joe jobbnak tartotta magát nála.

- Ennyire nem vagyunk se hülyék se vakok. - válaszolta flegmán Kevin.

- Mindketten látjuk rajtad az egyértelmű jeleket. Mióta visszajöttél csak vigyorogsz, elkalandozol és elfelejtetted mondani neki a sztorit.

- Röviden ti csókolóztatok. - vágott közbe ismét Kevin. Nick hirtelen nem is tudta mit mondjon, azt hitte Joe sokkal kevésbé figyel rá, hiszen mindig csak az érdekelte, amiből neki is csurrant-csöppent valami. Nagyon sürgősen ki kellett találnia valami jó magyarázatot, ha nem akarta ismét eljátszani a lány bizalmát.

- Ti... - kis hatásszünetet tartott, hogy időt nyerjen magának - komolyan mindenben csak ezt látjátok? Fölöslegesen vádoltok meg vele hiszen még mindig utál. Csak azért vagyok ilyen jó kedvű, mert a szomszédban volt egy igazán jó fej lány, aki kért tőlem egy aláírást. - hazudta szinte kisujjból. Már csak reménykedni tudott benne, hogy testvérei bevették. Igyekezett a leghihetőbben előadni.

- Ahha. Szóval azt akarod mondani, hogy míg az angolka ki nem állhat te elcsábítod a szomszéd csajt? - összegezte a történetet értetlenül Kevin, miközben leparkolt a kiadó épülete előtti parkolóban. A riporterek már messziről észrevették az autót és már türelmetlenül várták érkezésüket.

- Pontosan. - szállt ki Nick a kocsiból elsőnek. A köré sereglett újságírók és riporterek egy pillanatig sem zavarták. Joe is kikászálódott a hátsó ülésről, majd megálltak a tömeg közepén várva bátyjukat, akinek kisebb gondjai akadtak a kocsi bezárásával egy tolakodó újságíró miatt.

- Nick, - érkezett egy női kiálltás a fiatal énekes háta mögül. Nevét hallva automatikusan megfordult, nem volt valami jó ötlet. A következő pillanatban egy hatalmas tenyér csattant az arcán, mire az összes ottlévő felfigyelt. A lendülettől kétrét görnyedt és hirtelen azt is elfelejtette melyik országban van jelenleg. - Ezt az alkalmazottam összetört szívéért.