~37

7.1K 192 5
                                    

-Kicsim! Hahó! Kicsiiim kelj fel!
Megint Anya hangjára keltem.
-Igen?- kérdeztem tőle miközben felültem.
-Itt van Jack. -nézett az ajtóm felé.
Hirtelen egyből a hajamhoz kaptam, lesimítottam, majd jobban magamra húztam a takarót, hiszen csak ne lásson már pizsiben.
-Szia!- köszöntem neki.
-Szia! -lépett beljebb a szobámba. Tudom hogy beteg vagy, ezért gondoltam hozok neked pár dolgot.
Leült az ágyamra, majd a hátizsákját kinyitva elővett 2 üveg teát, 2 nagy táblás Milkát és egy nagyobb csomag ropit.
-Azta!- lepődtem meg. -Hát köszönöm, de tényleg nem kellett volna venned semmit.
- Ugyan, semmiség. Gondoltam hátha segítenek ezek a javulásodban- mosolygott rám Jack.
Belenéztem a szemébe, és rájöttem hogy gyönyörű szemei vannak. Tudjátok olyan, amit egésznap néznétek , mert olyan különleges.
- És ha inkább ezzel magadat fertőzted le?- kérdeztem tőle nevetve.
-Hát...- nevette el magát Ő is- Az sem lenne nagy baj. Legalább együtt lennénk betegek- kacsintott rám.
-És az olyan jó dolog szerinted?
-Nem tudom, kikéne próbálni. Adj egy puszit és hátha elkapom- hajolt közelebb hozzám.
Kissé zavarba jöttem,hiszen nem adhatok neki puszit.
-Vaaagy lehet elég ha egy ölelést adok, nem?- próbáltam kimenteni magam.
-Én szeretnék biztosra menni. -kacsintott.
-Én pedig csak egy ölelést szeretnék adni- nyújtottam rá a nyelvem.
-Rendben, legyél szemtelen..- játszotta a sértődöttet.
-Akkor az ölelés sem kell?- kérdeztem tőle.
-De, jó lesz az is.
Majd megöleltem Jacket. Ő jobban magához húzott, mint kellene. Próbáltam jelezni hogy ez azért sok, de nem igazán érdekelte.
-Még betegen is szép vagy! - nézett a szemembe.
-Valóban?- jöttem zavarba.
- Igen, ha nem ìgy lenne, nem mondtam volna.
-Ez aranyos tőled- erőltettem magamra egy mosolyt.
-Csak az igazság. Na de én megyek is, hagylak pihenni. Mégegyszer jobbulást, remélem hamarosan újra találkozunk.
-Jó sulit majd! Szia Jack- köszöntem el tőle majd elhagyta a szobámat.

Mivel már este felé járt az idő, így elmentem letusolni, és végif azon járt az agyam, hogy nem lenne-e jobb, ha inkább Jackkel lennék.
Vele felvállalhatnám magam, nem kellene titkolóznom.
20 percig biztosan elgondolkozhattam ezen, hiszen Anya már kopogott a fürdőajtón, hogy élek-e még.
-Élek,nyugi. Mindjárt kész vagyok!- szóltam ki Anyának.
Ezután kiléptem a tusolókabinból, megtörölköztem, és mivel nem hoztam másik pizsit, így a törölközőt magamra tekerve vissza mentem a szobámba.
Kerestem egy kényelmesebb pólót és nacit, majd felvettem azokat és kibontottam a Jacktől kapott ropit.
-Bejöhetek?- nyitott be hozzám Anya.
-Persze, gyere. Kérsz?- nyújtottam neki a ropis zacskót.
-Ezeket Jack hozta?- kérdezte miközben kivett 2 pálcát a zacskóból.
-Igen.
-Tőle van a macid is?- Faggatott.
-Jaj Anya! - forgattam a szemeimet.
-Nyugiii,na! Csak kérdezteem.
-Ahaa jól vaaan, akkor viszlát és jóéjt-utaltam arra hogy menjen ki a szobámból.
-Oké,oké értem. Majd beszélsz ha akarsz. Jó éjt kicsim!
-Neked is!


** Tudom, gyengébb rész, de igyekszem írni. Most van néhány ötletem, de más könyvön is gondolkozom. Sok ötletem ebbe a Tanár-diák szálba nem illik bele :/ Viszont tényleg igyekszem! **

Tanár úr, kérem Donde viven las historias. Descúbrelo ahora