Tanár úr, kérem

~63

-Szia!- köszönt nekem Mark amint kinyitottam neki az ajtót.
-Szia, örülök hogy itt vagy! Gyere beljebb!
-Nagyi épp a 20 fogásos vacsorát csinálja azóta, mióta tudja hogy jössz! - nevettem el magam. - Nagyi- mentünk be hozzá a konyhába. - Itt van Mark.-mutattam be neki.
-Jajj drágaságom! Úgy örülök, hogy megismerhetlek!- Klári vagyok-fogott kezet Markkal.
-Én Mark.
-Józsi! Gyere ide azonnal! Itt van Mark!- kiabált nagyapának.
-Megyek már, ne kiabálj!- jött is a hangos válasz nagyapától.
-Üdvözletem,fiam!- nyújtotta nagyapa a kezét. -Józsi vagyok, Diana nagypapája.
-Örülök, én Marm vagyok. - mosolygott rá.

-Ugye szereted a spagettit?-kérdezte Marktól a nagyi.
-Persze, azt mindenki!
-Helyes, és a gofrit?
-Azt is szeretem!-mosolygott Mark a Nagyira.
-Szólok ha elkészült, menjetek be nyugodtan a szobába.
-Rendben!-majd Markkal bementünk a szobámba.

-Azért itt is kipróbálnám azt, mint a kocsiba- kacsintott rám Mark.
-Majd én is- csókoltam meg.
-Diana.. nem akarjuk hivatalossá tenni?
-Nem túl korai? Mármint ne értsd félre..
-Ha korainak érzed, az is rendben van. Úgyis úgy csinálunk mint akik együtt vannak.
-Tudod mit?-gondolkoztam el.-Tedd hivatalossá.-jelentettem ki.
-Tegyem hivatalossá? Hogyan?
-Tényleg nem tudod? - húztam fel a szemöldököm.
-Nem...
-Na jó, akkor majd hivatalos lesz, ha már tudod. - forgattam a szemeimet rá.
-Ne butáskodj már.- ölelt magához. - Leszel a barátnőm?- eltolt kissé magától, majd mélyen a szemembe nézett a kérdés alatt.
-Most nemet kellene mondanom-gondolkoztam el. - De inkább igent mondok- nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Fhú, Diana! Már megijedtem!- nevette el magát.
-Igen, láttam- nyújtottam ki rá újra a nyelvem.

-Fiatalok!Gyertek!-hallottuk meg a nagyi hangját.
Markkal elindultunk a konyha felé, majd leültünk az asztalhoz.

-Nagyon finom volt!- dícsérte meg az ételt Mark, amint megette.
-Egészségedre! Kérsz még? -kérdezte tőle Nagyi.
-Nem, köszönöm. Elég volt. Na meg hát lassan indulnom is kellene.
-Sietsz valahova?-kérdeztem tőle.
-Holnap tesztet írunk, aztán jobb ha átnézek pár dolgot.
-Jaa, rendben. Akkor ki kísérlek.
-Oké. Örültem a találkozásnak!- fogott nagyapával kezet.
-Szintén. -mosolygott rá nagyapa.
-Máskor is szívesen várunk!- mondta neki a nagyi.
-Élek majd a lehetőséggel!

-Hé, amúgy.. - kezdett bele Mark.
-Arizona háza előtt ott áll a haverom kocsija. Együtt vannak vagy mi?
-Milyen haverod?Arizona nekem nem mesélt sràcról.
-Dominic a neve. Bátyámmal járt egy osztályba. 3 évvel idősebb tőlem.
-Tehát 21 éves? Hát ez érdekes. Mindenképp rákérdezek amint eltudom érni.
-Nem tudod elérni Arizonat??- ijedt meg.
-Nem, miért?- kérdeztem vissza, ugyanis nem értettem az ijedtséget az arcán.
-Dominic erőszakos! Nem tudod mióta áll ott a kocsi??
-Már akkor is ott állt mikor haza jöttem.
Majd Mark átszaladt Arizonáék házához.
-Mark! Állj meg!- futottam utána. -Mit csinálsz??
-Feltöröm a zárat basszus! Hát Arizona bajban lehet!