Tanár úr, kérem

~57

-Megérkeztünk az első helyre! - állította meg Mark a kocsit.
-Ez micsoda?- néztem körül érdeklődően.
- Egy eldugott, de gyönyörű park! Gondoltam sétálhatunk, vagy leülhetünk egy padra és akkor ott beszélgetünk. Neked nem tetszik?- rémült meg.
- Dee.. Nagyon szép!
- Akkor gyere! - nyitotta ki nekem az ajtót, majd lezárta az autót.

Markkal nagyon jól telt az egész nap.
Sok mindent megtudtam róla, és én is megosztottam vele pár dolgot magamról, na de semmi olyat, mellyel vissza élhetne.

-Tudom, ettünk ma, de mit szólnál még egy utolsó progihoz?- kérdezte tőlem Mark.
- Igazából kezdek kicsit éhes lenni, az ébedre való gyros nem volt olyan laktató- nevettem el magam.
-Van a városban egy brutálisan menő és finom pizzéria! Gyere rendeljünk onnan, majd elviszlek egy csodás helyre és megesszük ott!
-Rendben, jól hangzik.

Mikor megérkeztünk a pizzériába, egy tipikus amerikai étterem kinézete fogadott, amiket imádok.
20 percbe telt míg elkészültek a választott pizzáink, majd beültünk a kocsiba és tovább hajtottunk.

-Csukd be a szemed és ne less!- szólt rám Mark.
- Oké oké. - majd becsuktam és el is takartam a szemem.
Fogalmam sem volt arról, hogy hova visz, hiszen nem ismerem a helyet.
-Most azért csukattad be a szemem, hogy nyugodtan elrabolhass?- nevettem el magam.
-Igen, de mivel kitaláltad, így meg kell hogy öljelek!
- Ha-ha-ha.Sokáig tart míg oda érünk?
- Már nem. Sőt. Csak várj még pár percet míg elrendezek mindent jó?
- Oké!

-Gyere, fogd meg a kezem.-hallottam meg Mark hangját amikor kinyitotta az autó ajtaját. -De a szemed maradjon csukva! - parancsolt rám.
-Oké oké, de vigyázz rám, mert könnyen elesek!- figyelmeztettem.
Majd miután sikerült kiszállnom a kocsiból, pár lépést megtettünk még, majd mondta Mark, hogy már kinyithatom a szemem.

Előttem láttam az egész kis városkát, fényekkel kivilágítva egy magasabb dombról.
A kocsi hátsó része ki volt alakítva arra, hogy letudjunk feküdni, ott együnk és élvezzük a kilátást.
-Ez nagyon gyönyörű! - mondtam neki teljesen elvarázsolva. - Én nem néztem volna ki belőled egy ilyen napot! Teljesen megleptél!
-Ez volt a cél- kacsintott rám.
Majd elmosolyodtam. Ez a srác ma nagyon sokmindent tett azért, hogy megismerjen, hogy megnevettessen.
-Köszönöm.
-Mit?-kérdezett vissza.
-A mai napot. Nem hittem volna hogy képes vagy ilyenre, hogy van benned romantika, hogy ennyire más személyt tudok ma megismerni.
-Nagyon szívesen, remélem máskor is eljössz velem majd. - mosolyodott el.
-Ha jól végződik az este, akkor akár minden nap elmennék veled!
-Sajnálom, ezt nem tudom nem félre érteni- mosolygott perverzen.
-Na tessék, itt rontod el a csodás pillanatokat!- nevettem el magam.
-Ó,ugyan. Gyere, együnk inkább.

-Ugye, hogy finom?-kérdezte tőlem Mark.
-Nagyon! Istenem tőlük akarok enni minden nap!- nevettem el magam és ezzel Markot is megnevettettem.
-Majd kérünk neked valami kedvezményt, de csak ha betartod a minden napos rendelést!- folytatta Mark a hülyeséget.
-Diana..-kezdett bele.
-Tessék?
-Szószos az arcod.
-Hol? - kezdtem el törölgetni magamat zavaromban.
-Itt- hajolt közel hozzám majd megcsókolt.
Ez a csók egyszerűen megremegtette az egész testemet. Egy ideje már nem csókolóztam, lehet ez is benne volt. De Mark csókja nagyon "finom" volt, ha mondhatok rá ilyen jelzőt. És nem csak a pizza miatt volt az.
Puha ajkai, ahogyan az enyémekhez értek az egy valóságos csoda volt.
-Bocsánat- kért bocsánatot majd hátrébb húzódott.
-Hé,várj. - majd most direkt összekentem a számat a pizzával. - Maradt még! Ezt is letudnád szedni?
-Te lány!- nevette el magát. - Azonnal!- majd újra megcsókolt.