A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

44. Epizód

- És mi van ha, tabu a dolog? - húztam fel a szemöldökömet.
- A kérdés jogos. Iszol egy adott piát, egy adott mennyiséggel. - kacsintott rám.
- Oké, benne vagyok. - mondtam merészen. Mire Ximena csak felnevetett.

Megfogod bánni kislány
Duruzsolta Nüx
- Igaza van. - mondta Xim miközben a nevetéssel küzdött.
- Ez miért tartana vissza? - nevettem én is fel. - Egyszer vagyok tinédzser. - kacsintottam a lányra, mire ő ravasz mosolyra húzta a száját, és bólintott.
- Akkor kezdjük valami egyszerűvel. Tudod, van az a pletyka rólad, hogy megvolt a 4 Durmstrangos szépfiú, McLaggen, meg Frederick. Mennyi ebből az igaz? - húzta fel a szemöldökét, mire én felnevettem.
- A 4 Durmstrangos szépfiú, azaz Dragan, Goran, Ivan és Viktor a barátaim, nem feküdtem le velük. Bár Gorannal mindig nyitva volt ez a kiskapu. Ha érted mire gondolok. - nevettem fel zavartan.
Mindenki érti kislány
Nevetett fel Nüx
- Pontosan. - értett egyett Nüxxel Xim. - McLaggen? - emelgette a szemöldökét, mire én a boros üvegért nyúltam.
- Az a pasi egy külön story. – mondtam, miután meghúztam az üveget. - Vagyis nem, nem a pasi. Hanem annak a körülményei, ahogyan megismertem. - ráztam meg a fejemet, hogy elfelejtsem azt a hónapot.
- Uhhhh mesélj! - adta ki izgatottan a parancsot Xim.
- És mi lesz a Mardekáros Mersz vagy Mersszel? - húztam fel a szemöldökömet mosolyogva.
- Hagyjuk a francba... - legyintett. - Meg elegen sem vagyunk hozzá. Ja és ... - tartotta fel az ujját - ..meg akarlak ismerni. - mosolyodott el kedvesen. Én mosolyogva bólogattam.
- Mondanám, hogy nem vagy egyedül vele, de nem sokan vannak ezzel így. - nevettem fel keserűen.
- Most miért? Még Potternél is érdekesebb a háttértörténeted. Kedves vagy, okos és még szép is. Mi kell még? - nézett rám mint egy hülyére.
- Felsorolhatnám, de reggelig itt lennénk. - húztam fájdalmas mosolyra a számat.
- Így is, úgy is itt leszünk. - mondta Xim halál nyugodtan. - De tudod mit? - mosolyodott el halványan. - Engem nem érdekel a múltad, csakis a jelened. Az, hogy most mi van veled, és milyen vagy. Érted? - kuncogott. - Engem Poppy Ellenor Black érdekel. - mutatott rám.
- Honnan...? -
- Honnan tudom? - vágott közbe. - Legilimentor vagyok. Édesem, fejbe vágnak a gondolataid. - nevetett fel, mire én csak felhúztam a szemöldököm. - Meg sem kell erőltetnem magam, hogy bele tudjak kukkantani a fejedbe. Mármint annyira kavarognak a gondolataid saját magad körül, mivel nem érted, miért nem mondták meg neked, hogy ki az apád. Illetve azon kattog az agyad, hogy ki hajlandó neked mesélni róla, hogy egy kicsit jobban megismerd őt. - mondta a szemembe nézve. - De ha nem lennék legilimentor akkor is látnám, hogy baj van Édesem. - tárta ki a karjait, és én sírva fúrtam Xim nyakába a fejemet. Amiket mondott teljes mértékben igazak voltak, és Fred csak még egy lapáttal tett a gondjaimra.
Kicsi lány ne sírj, biztos lesz valaki aki segít, neked bárki szívesen segít, tudod, hogy sokan szeretnek
Vigasztalt Nüx is
- Be kell látnod, hogy Nüxnek igaza van. - simogatta a hátamat.
- De Ginnyvel sem beszéltem hónapok óta, se Mioval, se senkivel aki segíthetne. - sóhajtottam fel, míg a könnyeimet törölgettem. Ximena hirtelen tolt el magától és pattant fel az ágyról. Elkezdett a szobában fel-alá járkálni.
- Tavaly az apád megszökött az Azkabanból. Elméletileg azért, hogy megölje Harry Pottert. Bár ebből nem tudom mennyi igaz.- sóhajtott fel. Mire bennem bekattant valami. Leugrottam az ágyról, majd megragadtam Ximena kezét, és az üveg bort, aminek még a felét sem ittuk meg, majd el kezdtem a lányt kifelé vonszolni.
Harryhez megyünk?
Kérdezte Nüx nyugodtan
Mire egy pillanatra megálltam és ránéztem Ximre.
- Neked okés? Mármint, eddig csak Marcust vittem fel, és annak a két alkalomnak se lett jó vége. - néztem rá zavartan.
- Persze, hogy az. Kell egy kis levegő változás mindenkinek. - nevetett fel. Majd indult kifelé a klubhelyiségből. Mire le értem Xim türelmetlenül várt az ajtóban.
- Sziasztok srácok, majd jövünk. - intettem a klubhelyiségben lazuló fiúcsapatnak. A válaszaikat meg sem várva rohantam ki a klubhelyiségükből. Azért be kell valljam ez az iskola kurva nagy. A pincéből elfutni a griffendéltoronyig hülye ötlet volt.
- Máskor szólj rám, hogyha futni akarsz fogjalak vissza. - lihegett mögöttem a térdén támaszkodva Ximena.
- Honnan futottatok kedveseim? - hangzott fel a Dáma kíváncsiskodó kérdése.
- A pincétől. - mosolyogtam kedvesen rá. - Lári-fári. - mondtam ki a jelszót mire a Dáma egyből megnyitotta előttünk az utat a klubhelyiségbe.
- Menj előre Picinyem. - löktem egyet Ximen, aki csak röhögve lépett be a kihalt klubhelyiségbe.
- Az nálatok normális, hogy sehol senki 11 órakor? - vetett rám egy kérdő pillantást.
- Általánosságban igen. - indultam el a fiúk szobái felé, Xim pedig hűségesen követett.
Szerintem azért az egy kicsit gyanús
Jegyezte meg Nüx
- Nekem is. - szólaltunk meg egyszerre Ximmel, mire kölcsönösen egymásra mosolyogtunk. Meglepő módon Harryék szobája az ikrek szobája mellett volt. A tudattól is rossz érzés fogott el. Zavartan álltam az ajtó előtt a boros üveget szorongatva.
- Szerintem gyűjtsünk bátorságot. - jelentette ki határozottan Ximena, és kihúzta a kezemből az üveget, majd meghúzta azt. Végül a kezembe nyomta és biztatásképpen mélyen a szemembe nézett, mire én kifújtam a levegőt és meghúztam az üveget.
Ne vedd magadra kislány, de nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a bátorság gyűjtésre
Mondta unottan a léleksárkány
- Nüx, perpillanat nincs jobb megoldás. - sóhajtottam és lassan benyitottam a szobába. Az ajtót először csak résnyire nyitottam ki. A halk zena hatására ledermedtem, így Ximena a kezemre helyezte a kezét és együtt nyitottunk be. Egy asztal körül álltak, az asztalon pedig egy torta díszelgett, rajta 12 szál gyertyával, amit Wyatt készült elfújni. Mikor beléptünk az ajtón ő vett először észre, így a gyertyák elfújása részéről elmaradt, erre pedig mindenki felfigyelt.
- Ha jól tudom Black, nem vagy a meghívottak listáján. - vetette oda halál nyugodtan George.
- Ha jól tudom Weasley, senki nem kérdezte a véleményedet. - néztem rá gúnyos tekintettel.
- Black? Mint.. Sirius Black? - szólalt meg zavartan Potter.
- Az, pontosan. Mivel a ribancnak az apja Sirius Black. - mondta Fred halál nyugodtan.
- Tudod Freddie nem értem néha, hogy, hogy mersz ilyen hangnemet megengedni magadnak véráruló Weasley létédre.- jegyezte meg Ximena.
Ohhh tényleg?
Kuncogott Nüx
- Na a ribancok egymásra találtak. - szólalt meg egyszerre az ikerpár.
Szerintem tépjük szét, ha már a múltkor nem sikerült
Morogta Nüx
- Gyere Édesem jobb ha megyünk. - ragadta meg a karomat Xim.
- Ugyan Ximi, ne rontsd el a bulit. - duruzsolta George.
Engedd át nekem az iránytítást most az egyszer
Szólalt meg gonosz, mély hangon Nüx
- Ne, Poppy ne. Ő nem irányíthat.- próbált kihúzni a szobából. Mire én egy gonosz mosolyra húztam az ajkamat. - Baszki... - sziszegte Xim.

°Ximena szemszöge°

- Na a ribancok egymásra találtak. - szólalt meg egyszerre az a két nyomorult Weasley.
Szerintem tépjük szét, ha már a múltkor nem sikerült
Morogta Nüx
Ez baj, ez nagyon nagy baj.
- Gyere Édesem jobb ha megyünk. - fogtam meg Poppy kezét és megpróbáltam kihúzni a szobából. Okkal-móddal sikerült is.
- Ugyan Ximi, ne rontsd el a bulit. - duruzsolta George. Mindig is utáltam ha így hívott, de most nem foglalkozok ezzel.
Engedd át nekem az irányítást most az egyszer
Szólalt meg gonosz, mély hangon Nüx
Láttam magam előtt Nüx mosolyát. Tudom, azaz hallottam, hogy Poppy is nagyon jól eltudja látni az emberek baját, de sajnos Nüx ennél biztosan sokkal többre képes.
- Ne Poppy Ő nem irányíthat. - próbált kihúzni a szobából ismét, de most még kevesebb sikerrel. Az arcán fokozatosan megjelent egy gonosz vicsor. Mire egy kicsit elkezdtem pánikolni, mivel bizotasan átfogja adni az irányítást a sárkányának. - Baszki... - sziszegtem, és gyorsan körbe pillantottam. Mindenki arcán a pánik látszott. - Poppy kérlek - fogtam meg a vállát - ez nem éri meg. - próbáltam a józan eszére hatni.
- De Xim, te is tudod, hogy neked is megéri, és Poppynak is. - mosolygott rám kedvesen Nüx. Poppy barna szemeit felváltotta Nüx aranysárga szemei. - Nyugi Xim, téged nem foglak bántani. Csak azt a kettőt ott. - mutatott gonosz mosollyal az ikerpárra, akik fal fehér arccal figyelték a történéseket.

Oké azt hiszem. Most bajban vagyunk...
|Fred Wealsey|