A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

29. Epizód

- Segítened kell. - nézett rám kiskutya szemmel.
- Jó. - mondtam szűkszavúan. Ő pedig elkezdet húzni a Szükség Szobája felé.

- Tudok járni anélkül is, hogy húznál. - téltem ki a kezemet a kezéből. De egyből hátra is vágodtam. Elterültem a hideg kővőn. Ott a hetedik emeleti folyosón.
- Azt láttom. - mondta gúnyosan George. Az Az ss
-Georgeii miért utálsz engem te is? - kérdeztem kotyagosan és le történ.
-Ezt miért kérdezed? - segített fel a földről.
- Mert Fred is utál. - mondtam szomorúan.
- Fred nem utál. - nevetett fel halkan. - Ha utálna nem hozott volna össze egy bulit dacból. - indult el a baloldali folyosóra.
- Én nem tudok ki igazodni a testvéreden. Egyiken sem. - legyintettem, majd mentem utánna. George benyitott az ajtón ahol vegyesen bulizott mardekáros, hugrabugos, hollohátas és griffendéles. Körbe vezettem a szobában a pillantásom. Egy nyugis sarokban láttam meg Marcust, Milest, Adrián és Montaguet. Akik vadul integettek nekem. Georget pedig már rég elvesztettem, így oda mentem a barátaimhoz.
- Itt a mi kedvenc griffendélesünk. - paskolta meg Marcus a mellette lévő helyet.
- Eddig merre járt Mrs Malfoy? - kérdezte kuncogva Adrián. Kérdőn fordítottam a fejemet Marcus felé.
- Feleseztek Montague-val. De ő van jobb állapotban. - legyintett a Flint fiú.
Montague pedig éppen rohant valószínűleg hányni.
- Hát fiúk bármennyire is szeretlek titeket nekem most mennem kell. Ugyan is Én vagyok az este hőse. - nevettem fel. Majd kászálodtam ki elég ingatogul a fiúk közül.
- Ahoz képest, hogy te vagy az a este hőse. Nem éppen vagy valami józan. - jegyezte meg Miles. Én pedig egy amolyan tudom nézéssel válaszolva indultam megkeresni a vöröst. Körülbelül 10 perc keresgélés után láttam meg. Valami szőke csajszit fűzőtt. Bár igazából látszott rajta, hogy nehezére esik a mondatok formálása. Mélylevegőt vettem és oda sétáltam a pároshoz. A lány vett hamarabb észre.
- Meg érkezett a Roxfort új üdvöskéje.- köszöntötte a személyemet a szőke. Fred pedig tüntetően rám sem nézet. - Úgy láttom menned kénne Piton. - vetett rám egy lenéző pillantást a szőkeség.
- Bocs Picinyem de asszem ezt én döntöm el. - küldtem felé egy gonosz mosolyt.
- Szerintem sem én sem pedig Fred nem igényljük a társaságodat. - nézett rám lenézően.- Nyugodtan vissza mehetsz ribanckodni Durmstrangos pasijaidhoz - mondta parancsolóan.
- Tudod, Anasztázia a magad nevében beszélj. - nézett rám Fred. - Mivel én most elmegyek inni. - indult el nehezen a piás asztal felé.
- Piton-kapott a kezem után erőszakosan a szőke - remélem tudod, hogy ezzel szereztél magadnak egy ellenséget.
- Húz sorszámot. - rántottam ki a karomat a kezéből, és siettem Fred után. Fred pedig éppen megtöltött egy feles poharat. Amit készült lehúzni. Még mielőtt bármit is tehetett volna a pohárral. Lehúztam a tartalmát. Ami mint kiderült vodka volt. Gyűlölöm a vodkát.
-Tudod Szívi itt a Roxfortban nem isszuk meg a másik piáját. - nézett rám csúnyán.
- Tudod Weasley szerintem meg kénne köszönöd azt, hogy mit meg nem teszek érted. - néztem vissza hasonló stílusban.
- Mit is tettél eddig értem? - kérdezte ingerülten. Míg tőltött magának egy másik adagot, és egyből lehúzta azt. A fiún látszott, hogy rosszul lett. Fél perc sem telt el és ronaht ki a WC - re hányni. Én pedig egy nagy sóhaj kíséretében indultam el egy üveg vizet keresni. Aminek a vége az lett, hogy begyűjtő bűbájt használtam. Egy literes mentes vízzel mentem a hetedik emeleti fiú WC-be Fred után. Fred pedig a harmadik wc- be ürítette éppen a gyomra tartalmát. Óvatosan oda léptem a fiú hátához majd hátra húztam az amúgy nagyon puha haját. Fred pedig a WC üllőkére hajtotta a fejét. Miután mindent ki adott magából.
- Tudod Ellenor ez a férfi WC. - nevetgélt azon, hogy benn vagyok.
- Tudom Fred, tudom. - vettem ki a hajamból a haj gumit.
- Leengedett hajjal jobban nézel ki. - mondta teljesen nyugodtan. Én pedig elkeztem össze fogni a haját. - Most mit csinálsz? - kérdezte érdeklődve.
-Igyál Fred. - toltam elé a vizet miután a haját nagyából össze fogtam.
- Hagyá'mán-mondta nevetve.
- Hát jó. - álltam fel és indultam ki a mosdóból.
- Most hova mész? - döntötte neki a fejét Fred a WC elválasztó falának.
- Hát el. - mosolyogtam rá. - Tudod azt mondtad hagyalak. - néztem rá ártatlanul.
-....... Ellenor kérlek ne menny. Szügsémem van rád. - mondta szomoruan. Vissza sétáltam és helyet foglaltam mellette. Majd elé toltam ujjra a vizet.
- Jobb lesz tőle, higgy nekem. - mosolyogtam rá kedvesen. Ő pedig meghúzta a vízet. Ami szintén nem volt olyan jó ötlet. Mivel ujjra ott tartottunk ahol a part szakadt. Azaz Fred megint hányt. Én tehetelenségemben és mivel sajnáltam ezt az idiótát, a hátát simogattam. Miután kellő képpen kihányta magát. Rám nézet, és csak nézett némán.
- Mennyünk vissza griffendéltoronyba. - mondta továbbra is engem nézve.
- Rendben. - mosolyogtam rá. Felkászálodtam a földről majd felsegítettem az ingatag fiút. Szépen lassan elindultunk a griffendéltorony felé. Próbáltam egy kicsit sietettni Fred mivel nem akartam büntetőmunkát kapni. Mikor sikeresen felértünk a klubbhelyiségbe. Elindultam a fiúk hálókörlete felé. De Fred nem jött. Vissza néztem rá.
-Nálad akarok aludni. - jelentette ki viszonylag határozottan.
- Rendben van. - sóhajtottam fel. Majd felvezettem a szobánkba ahol Ginny békésen aludt. Fred pedig meglátogatta ismét a WC-t.
- Ginny. - rázogattam az alvó lányt.
- Mi'van? - kérdezte ásítva.
- Tudsz ma Mionál aludni? Fred teljesen kész van, mint hallod. És kitalálta, hogy ő itt alszik. - mondtam el neki a rövid verzióját a storynak.
- Tudok. - sóhajtott és szedte össze a párnáját és a takaroját. Majd távozott a szobából. Óvatosan nyitottam ki a fürdőszoba ajtaját majd léptem be rajta. Fred éppen a száját öblítette.
- Elküldtem Ginnyt Hermionéhoz. - jegyeztem meg halkan.
- Amiket ma mondtam.... - kezdte el Fred.
- Semmi baj Fred. Úgy sem fogsz emlékezni arra amit érted tettem. - mosolyogtam rá.
- Mindig- lépet közelebb hozzám egyet. - Emlékszem. - majd még egyet. - Mindere. - lépet végül közvetlenül elém. Én pedig megszégyenítettem egy paradicsomot is olyan vörös voltam.
- Szerencsés vagy. - suttogtam.
- Én inkább átoknak nevezném. - mosolygott rám. Minden meg megmarad erőmet arra használtam, ellen tudjak állni ennek a mosolynak.
- Fred le kellene feküdnőd.-javasoltam.
- A te ágyában alszom. - rohant el melletem. Azaz inkább botladozott.
-FRED WEALSEY - emeltem fel a hangomat. - Te abban a hányásos felsőben nem fekszel bele az ágyamba! - paracsoltam rá.
- Már késő. - nevetett fel és dölt bele az ágyamba.
- Merlinre rosszabb vagy, mint egy 5 éves. - morogtam. Oda sétáltam a fiúhoz, és ülő pozícióba rángatam. Ezek után pedig megszabadítottam a hányásos pulóverétől, és az ingétől.
- Ez az este egyre jobban tetszik. - fonta a kezeit a derekam köré, és húzott magához közelebb.
- Fred engedj. - néztem rá kérlelően. Ő pedig csak közelebb hajolt hozzám. Én pedig elfordítottam a fejemet tiltakozásom jeléül.
- Kedvelem Charliet. - mondtam halkan. De mivel a szobában síri csend volt ez is hangosnak hatott.
- Anasztázia engedte volna, hogy meg csókoljam. Sőt még ágyba is vihetem volna. Ő jobb fogás lett volna. - nézett rám közömbösen.
- Csak, hogy én szedtelek fel téged. Nem te engem. Anasztáziától még a hányásodba is fuladhatnál. - néztem rá amolyan erre mit lépsz stílusban. Majd löktem el magamtól. A fiú pedig így elterült az ágyamon. Ezek után az utam a szekrényemhez vezetett. Kihalásztam belőle az egyik Durmstrangos egyen pólómat. Ami nagyon hosszú volt egy rövid nadrág társaságában. Majd a fürdőben gyorsan átöltöztem. Mire ki értem a fürdőből, Fred egy viszonylag normális pozícióban Ginny ágya felé fordulva feküdt. Mivel semmi kedvem nem volt vele egyágyban aludni. Így a szobában lévő gazdátlan ágyat választottam. Amiben Floris szunyokált szokás szerint. Mikor észlelte, hogy befeküdtem az ágyba a hasamhoz kucorodott és hagyta had simogassam. Ez így ment addig nem hallottam meg azt, hogy Fred mocorog. Nem fordultam meg. Csak vártam, hogy mit akar.
- Alszol? - kérdezte halkan.
- Nem. - mondtam szűkszavúan.
- Akkor jó. - válaszolta és ki kell az ágyamból. Oda jött az ideiglenes ágyamhoz. Ahol már addigra ülő pozícióba tornáztam magam. Az idióta pedig menyasszony pózban kapott és át vitt az ágyamba.
- Flo gyere. - feküdt be mellém és húzta ránk a takarót. Floris pedig vissza kucorodott a hasamhoz. - Így egyszerűbb lesz elmondanom az amit akarok. - beszélt a hátamnak. - Ellenor tudod, hogy hülye vagyok. És azt is, hogy nem gondolom rólad azt, hogy egy babmba tehén vagy. Soha nem foglak tudni utálni. Csak annyira rossz, hogy annyi emberrel jobban vagy, ahoz képest... - mondta halkan Fred.
-Mihez képest?!? - fordultam felé ingerülten
- Jó akkor előről kezdem. - mondta kínosan- Ellenor mint azt az előbb is észre veheted borzalmasan hülye vagyok. Ezért is van rád szükségem, többek között. Meg azért is mert egy nagyon jó barát vagy. Igaz, hogy nem szimpatizálok a Durmstrangos cimboráiddal. De tudom, hogy valószínűleg idén látod őket utoljára. És azt is tudom, hogy te szereted őket. És ők is téged. Hiszen, meg akadájozták, hogy a 4. iskoládból is kirugasd magad. - mosolygott rám szerényen. - Szóval csak azt szeretném mondani, hogy nézd el nekem azt ami ma és tegnap történt. - nézett rám reménykedő szemekkel.
- Mikor lettél ennyire nyálas te idióta?- öleltem meg a vöröst.
- George leszidott mielőtt oda jöttél, és parancsba adta, hogy kérjek bocsánatot. - nevetett fel ő is. Lassan
elengedtem a fiút, és át fordultam a másik oldalamra. Fred pedig átölelte a hasamat. Szóval szent volt a béke köztünk. Nyugodtan aludtam el.

#az nap reggel#

Valaki vagy valami áll rajtam. Ez volt a gondolatom amikor felébretem.
- Ellenornak és a barátjának fell kell kelnie. York jött kellteni a kisasszonyt és a barátját. Dumbledor professzor parancsára. - hallottam meg York hangját.
-Nem kell felkelnünk York. Szombat van. - mondta Fred álmosan.
- De fell kell. A kisasszony késésben van. 20 perc múlva 10 óra. A kisasszonynak pedig tízre kell mennie a sárkányokhoz. - mondta egyre hangosabban York. Én pedig villám sebességgel kezdtem el rendbe szedni magamat.
- York halkabban. - pirított a manóra Fred.
-York elrontotta. York rossz manó. - kezdte el ütni a fejét York.
- York - fogtam le a kezét - semmit nem rontottál el. Épp ellenkezőleg jó, hogy jöttél. Különben le késem a találkozómat.- mosolyogtam rá. - Freddel pedig ne foglalkozz, csak másnapos.- legyintettem. A manó pedig csak bólintott majd egy bukkanás kíséretében eltünt.
- Fred találsz fájdalom csillapítót az éjeliszekrényem felső fiókjában. A ruháid amiket le hánytál a fürdőben száradnak. - daráltam el a dolgokat Frednek. Míg én jobb híján a Dracotól kapott cipzáros mardekáros pulcsit, egy fekete farmert egy zöld garbot és egy fekete sapkát vettem fel. Ja és persze a szokásos bakancsomat. A hajamat pedig csak úgy ahogy volt a sapka alá rejtettem. Egy gyors fogmosás, és már rohantam is ki a kastély elé. Mire ki értem a kastély udvarára addigra az óra már a 10:09 is elütötte. Az udvaron pedig már ott állt Lincoln Bronw társaságában egy roppant mód ideges Charlie Weasley is.

Elkövetettem életem legnagyobb hibáját az este.

|Fred Wealsey|