A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

16. Epizód

-Jó éjt Ellenor. - suttogta.
- Jó éjt Fred, és köszönök mindent. - válaszoltam neki félálomban.

**********Ginny szemszöge**********

Nem tudom mikor ért vissza Pops. Mivel én miután beszélgettem még egyet Matt-tel. Ugyan is szegénykém jó éjszakát akart kívánni a nővérének, de hát ugye nem volt itt. Így rám hárult az a nemes feladat, miszerint elmesélem neki, hogy mi miatt nem tud most ő jelen lenni. Ezen beszélgetés megejtése után én is sikeresen le tudtam feküdni. Majd kB félóra szenvedés után el is aladtam.

***************Reggel***************

Reggel kissé komásan keltem. Körülbelül olyan 8:30 lehetett mire eszembe jutott elhúzni a baldahint és kikászálodni az ágyból. Hát nem az a látvány fogadott mint, amire számítottam. Fred alszik Poppy mellett. Úgy öleli magához szegény lányt, mint valami plüss mackót. Basszus ezek nem gyülölik egymást?!?
- Mi a merlin ez? - szalad ki a számon. Szerencsére egyik sem ébred fel. Ki fújtam a bemtartott levegőt, és gyorsan felöltöztem és rendbe szedtem magam. Majd távoztam a helyiségből. A lehető leggyorsabban rohantam Aliciaék szobájához. Be kopogtam.
- Mizu Ginny? - nyitott ajtót Katei.
- Ide hívod nekem gyorsan Aliciát? - sietettem a lányt. Ő bólintott és eltünt az ajtóból. Fél perc múlva már a számomra szükséges személy ált ott.
-Mit szeretnél Ginny? - kérdezte.
- Huu hát ezt inkább meg mutatom... gyere- Majd a kezét megragadva indultam a szobánk felé. Majdnem oda értünk amikor eszembe jutott George és Lee, illetve az hogy ezt nekik is látniuk kell.
Szóval a fiúk hálója felé vettem az irányt.
- Miért megyünk a fiúkhoz? - kérdezte értetlenkedve.
- Kellenek. Azaz inkább látniuk kell. - zártam le ennyivel. Megáltam a fiúk szobája előtt gyorsan kopogtam. Viszont az ajtót nem kinyitották, hanem inkább feltépték. Azaz George tépte fel idegesen.
-Mit akarsz Ginny? - förmedt rám.
- Csak azt ne mond, hogy az miatt vagy ilyen mert nincs itt Fred. - kuncogtam.
- DE AZ MIATT ILYEN. - kiábált nevetve Lee a szobának az egyik szegletéből. Elmosolyodtam.
- Akkor nagy szerencséd van mert én tudom, hogy hol van. - Majd gyorsan elindultam a a szomám felé. A fiúk pedig rohantak utánunk.
- Ginny én komolyan nem értem miért rángadsz minket át hozzátok. - értetlenkedett Alicia a lépcső tetején. Az ajtónál megáltam bevártam a fiúkat.
- Na szóval szépen meg kérlek titeket, hogy ne adjátok hangot a meglepődéseteknek. - mind bólintottak, én pedig szépen benyitottam a szobánkba. Ahol Poppy és Fred még mindig édesen aludtak, egymásba gabajodva.
- Na mit kell nézni? - kérdezte George.
- Azt ott- mutatam az alvó párra.
Mindenki rájuk nézet. Alicia arcán egy letörőlhetetlen vigyor lett úrrá. Lee csak halkan kuncogva rázza a fejét, míg George arcán egyedül a döbbenet látszik. Megragadta a kezem és be rángatott a fürdönkbe.
- Gyertek már! - parancsolt a kinn ácsorogó párosra. A lehető leggyorsabban be siettek a fürdönkbe, majd magunkra zártuk az ajtót. Én a WC-n ültem, Alicia feltolta magát a mosdó kagyló pultjára. Lee csak szimplán le ült a földre. George pedig....hát ő fel alá járkált a helyiségben.
-Végülis én mondtam Ellnek, hogy oda vannak egymásért. - törte meg a csendet Alicia.
- Nem hiszem, hogy ez lenne az ok. - gondolkozott el Lee.
- Akkor mi? - kérdezte Ali.
- Tegnap amikor mondtam neki, hogy a vak is látja mi van köztük akkor le ordította a fejem és meg haragudott rám. Lehet még mindig haragszik rám. - fejtette ki Lee a gondolatát. Ujjra csend telepedett a szobára. Én nem tudtam ilyen példát mondani.
- Én csak azt láttam eddig, hogy mennyire nem kedvelik egymást. - mondtam el saját tapasztalataim.
- Hát ez az, én is csak ezt látom.... Mármint Fredi Angelinával van együtt. Miért akarna össze jönni pont vele. Az ikertestvére vagyok csak tudnám ha ilyen érzéseket táplálna a Poppy iránt. - darált el feszülten George.
-Mi az, hogy miért akarna össze jönni pont vele? - háborodtam fel. - Poppy igen is szép. Ne mond azt nekem, hogy nem tünt fel neked még, hogy milyen szép lány! - néztem rá gyilkos tekintettel. Ahhoz képest hogy még egy hete sem ismerem be kell valljam nagyon meg kedveletem a hölgyet.
- George nem erre célzott......... ugye Georgei? - kérdezte Lee. A bátyám pedig hevesen bólogatott. - Csak eddig a mi Fredink, hogy is mondjam..... Nem pont a teltebb alkatú hölgyek felé kacsingatott. - Próbálta Lee menteni a menthetetlent.
- Lehet van értelmes magyarázata annak, hogy miért ölelgeti úgy Poppy mint egy plüs macit- gondolkozott el Alicia.
-Tudjátok mit? - kérdeztem - Mennyünk enni mert engem most csak az tud érdekelni, hogy a hajasam mindjárt elkezdi saját magát emésztési. - álltam fel a wcről. Majd az ajtó felé vettem az utat. A többiek csak némán követek. A wcből kiérve hangos dörömbőlés ütötte meg a fülem. Az ajtóhoz léptem, majd kinyitottam. Angelina állt az ajtóban, eléggé ingerült volt.
-Mi a Merlint csináltok itt? - háborodott fel. - Már lent kénne lennünk a nagy terembe! - emelte fel a hangját. Az ágy felől egy hangos nyöszörgés hallatszott. Valószínűleg Pops volt a tulajdonosa.

**********Poppy szemszöge**********

KI AZ AZ ELMEBETEG AKI ÍGY DÖRÖMBŐL AZON A FRANCOS AJTÓN. Na végre.....valaki ajtót nyitott.
-Mi a Merlint csináltok itt? - háborodott fel a hang. - Már lent kénne lennünk a nagy terembe! - emelte fel mégjobban a hangját.
Nyöszörögve fordultam át a másik oldalamra. Csak valamibe bele ütközött a fejem, az a valami pedig még közelebb húzott magához. Egyből ki pattant a szemem.
- ÁHHHHHHHHH- sikoltottam fel, ezzel felkeltve Fredet, majd heves rúgdalozásba kezdve őt és magamat is le segítettem az ágyról. Szerencsémre vagy szerencsétlenségemre a paplanba a gabalyodott a lábam ezért, a testem szabad felületei sikeresen takarta. Azaz, hogy ti is értsétek a lábam, mivel az este valahogy le szenvedtem a nacit magamról.
-Fred... - halottam meg egy szomorú kijelentést.
- Igen? - kérdezett vissza. Míg én szépen feltápászkodtam ülő pozícióba. Mi a jó Merlin? Mit keres itt a fél Griffendél?A csendet egy hangos fel zokogás majd az ajtó csapodása törte meg.- Basszus- ült fel egyből Fred. Majd amilyen gyorsan tudott a barátnője után rohant. Ujjra csend telepedett a szobára. Én csak némán elnyúltam az éjjeliszekrényemre helyezett hajgumim ért, majd meg próbáltam egy rendezetebbnek nevezhető frizurát rityenteni magamnak. Ami nálam abból áll, hogy összefogom majd felcsavartam a hajam és átszurom rajta a pálcám.
- MERLINRE, meddig várjunk még, hogy kinyög miért voltatok egy ágyban??- emelte fel a hangját idegesen George.
- Mondjuk szeretnék felöltözni anélkül, hogy végig néznétek! - néztem viszonylag komásan Georgera.
- Ahh Merlinre már....Lee- csapkodta meg a fiú vállát, és egyszerre hátat fordítottak nekem. Od léptem a ládámhoz, és elkezdem kotorászni benne.
- Szóval ahogy megbeszéltük, elindultunk a tiltott rengeteg felé. Minden jól ment amíg nem vesztünk össze a regetegben. Odáig fajult a vita, hogy felkapott mint egy krumplis zsákot és ki cipelt az erdőből. Hagrid pedig persze az egészet végig hallgatta, és ezek után meginvitált minket teára. Belőlem kitört a síró görcs mivel otthon egyedül van az mostoha öcsém. Akinek ezek után borzalmas sora lesz. Fred meg vigasztalt. Én pedig Hagridnál égettem el a cuccaim és persze Diggory sálját. Ezek után pedig indultunk vissza. A kastélyba beérve Fred felett a hátára, mert nem bírtam már kB járni sem. Aztán elaludtam a gyerek hátán. Felhozott a szobánkba, és ágyba tett. Én pedig felajánlottam neki a harmadik, ismétlem HAMRADIK ágyat a szobában, de a vége az lett hogy itt aludt el mellettem. - daráltam el a storyt míg felöltöztem. Egy fekete garbot, egy sötétkék szaggatott farmerrel illetve az ugyan olyan farmerkabátom, aminek a bélése egy szürke kapucnis pulcsi volt.
-Megyünk enni? - kérdeztem úgy mintha mi sem történt volna.

Levendula illata van. Amióta felkeltem,és elrohantam kibékiteni Angeit.(megjegyezném sikerült)Nem bírom az orromból kiüzni az illatát.

|Fred Wealsey|

GYEREKEK VÉGRE SIKERÜLT MEGÍRNOM EZT A RÉSZ. REMÉLEM TETSZIK NEKTEK, ÍRJATOK VÉLEMÉNYT PUSSZIII❤

By:.
Bogi❤