A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

17. Epizód

-Megyünk enni? - kérdeztem úgy mintha mi sem történt volna.

--------------------írói szemszög------------------

Fred Weasley csak úgy száguldott a síró Angelina Johnson után. Meg akarta neki magyarázni, hogy amit látott az  ellentétben van az igazsággal. Azaz, hogy nem kedveli a lányt, akivel együtt aludt.  Bár kicsit hihetetlen az egész szituáció. Mivel a Weasley fiú szentül meg van róla győzödve, hogy az amit látott az elmúlt éjjel a lányból, az csak a pillanatnyi állapota. Nem ilyen valójában. Görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy ő is olyan mint egy Piton. Tehát nem  lehet kedves,  vagy odadó, vagy akár segítőkész és föleg nem lehet lelkileg összetört. Egy Piton nem engedheti meg magának  ezeket a tulajdonságokat. Még akkor sem ha csak félig az az illető. Arról nem is beszélve amit az első napján csinált. Kinek képzeli magát, hogy kezet emeljen rá. Sőt még is üsse. Ha vissza gondolunk már sokadjára teszi ezt meg úgy, hogy Ő csak egy mocskos halálfaló ivadék. Már azon az ominózus napon ki derült, hogy sokat fognak konfrontálódni. Bár azóta már ezerszer meg változtathatta volna a véleményét, de ki tartott az mellett, hogy nem jobb ember mint a nagybátyja. Vagyis inkább próbálja bemesélni magának, hogy nem fogta meg a lány tiszteletet parancsoló kisugárzása. Persze ehhez a bájital mesternek és a neveltetésének igen sok köze van. Ugyan is Poppy Ellenor Piton felnéz Perselus Pitonra. Hisz sokat köszönhet neki. Köztük ezt a jellmének jó irányba való fejödését is.
Na de térjünk vissza a rohanó fiúhoz. Fred csak a torony aljában érte utol a kedvesét. A lány ott gubaztott a lépcső legalsó fokán és sírt.  Egy világ tört benne össze mivel szerette vagy is szereti a fiút. De már ő is meg kérdőjelezi, hogy mit érez iránta. Aki  képes volt épphogy kiesni  annak a lánynak az ágyából, aki miatt idén is meg szerezett egy tarkólövést. Bármennyire is elásták a csatabárdot ő nem bír nem úgy viszonyulni a lányhoz, mint egy ellenséghez. Ezek után még főleg nem. Fred amint meglátta a keresett lányt a lépcső alján, fellélegzett. Nem gondolkodott sokat csak belevágott a mondandojába. Eddig is így csinálta most mért csinálná máshogy. Fordult meg a fejében a gondolat.
- Angei hallgas meg. - kérte lágy hangon a fiú. Angelinában megált az ütó egy pillanatra. Hisz ezen nincs mit még magyarázni. Meg csalta azzal a fruskával.
-Fred, ezen nincs mit meg magyarázni-mondta erősen küzdve a könnyeivel, majd lesajnálóan meg rázta a fejét. Jelezve magának hogy ennek már mindegy
- Csak hallgas meg kérlek Angei - kérlelte a  lányt, míg elhelyezkedett mellette. A lány keze után nyúlt. A lány egyből elhúzta. Fred felsóhajtott. Majd ujjra a lány keze után nyúlt, de most már két kézzel. Angelina egy darabig küzdött a fiú akarata ellen. De már kB ott tartottak, hogy félig az ölébe dölva feküdt a fiú. Fred hajthatatlan volt, egészen addig míg meg nem hallotta a lány halk kuncogását. Itt már tudta, hogy nyert ügye van. De jobbnak vélte elmondani  neki, hogy mi történt este. Persze a saját érdekében na meg a Piton lány érdekében is nem meséli el részletekbe menően,hogy  mennyire aranyos látványt nyújtott ahogy ott üllt a kandalló előtt és mosolyogva dobta be  annak az idióta Diggorynak a sálját a kandallóba. Majd somolyogva  nézi végig ahogy hamuvá ég. A fiú mikor  rá eszmélt, hogy ki felé terelődtek gondolata ma már másodjára úgy, hogy félig meddig a barátnője ölében fekszik és a kezé ért küzd. Egyből elhesegette elméjéből az azt felkavaro személyt.  A lány feladata a küzdelmet és hagyta, hogy a párja közra fogja a kezeit és a saját ölébe helyezze. A fiú folyamatosan a figyelte a lány reakcióit. Ő semm tudta miért, de érdekelte mit vált ki a lányból. A lány rá emelte barna szemeit egy halvány mosoly társaságában a fiúra. Fred felemete a lány egyik kezét és egy gyengéd csókot lehet rá. Angelinának már lett volna ideje megszokni Frednek ezt a hóbortját, de valahogy mindig zavarba hozta őt, és ez most sem volt más ként mivel egy halk de annál boldogabb kuncogást váltott ki a lányból. Fred a lány szemébe nézett és elégedett egy pajkos mosolyt.
- Angei, Ellenor kért tölem egy szívességet... - kezdte el a történet mesélését. Persze a mellette lévő lány egyből közbe vágott.
- Igen? Azt hogy feküdj le vele? - kérdezte felháborodottan. Fred felkuncogott, majd átkarolta barátnőjét és közelebb vonta mágához. A füléhez hajolt és bele súgta a következő mondatott.
- Angei, Angei, Angie- cancogott a fiú. - nem kell ennyire féltékenynek lenni. Főleg nem egy Pitonra - nevetett fel. - Mivel te szebb vagy- nyomott egy puszit a lány arcára. - okosabb vagy- ismételte meg tettét a lány füle mögött- bátrabb vagy- csókolta meg a lány nyakát- illetve a barátnőm vagy. - jelentette ki magabiztosan és csókolta meg a lányt. Angeliná pedig ezen  szavak hallatán meg is bocsátott a párjának. Majd merült el a csók okozta örömben. Amikor a csók levegő hiány miatt végetért. Angei Fred vállára hajtotta a fejét. Nem szóltak egymáshoz.  Ez az a fajta csend volt ami jó volt. Csak ők voltak ketten, együtt a világ ellen. Míg fenn a lányok hálókörletébem a csipet csapat dermedten figyelte a lányt akit nem nagyon izgatott az, hogy miért is vannak pontosan ott. Vagyis inkább az, hogy miért van egy csapat nem kívánatos személy a szobájába.  Így nyolc óra tájékában, amikor ő teljes nyugalomban aludhatna tovább, Fred karjaiban. Számára nem arról volt szó, hogy tetszett neki a fiú csak arról, hogy hosszú idő óta nem kelt fel arra, hogy nem bír aludni az éjszaka közepén. Ugyan is a mi drága Poppynknak volt egy nagyon rossz szokása. Nem tudod egyhuzamban 4 óránál többet aludni. Ezért voltak a csinyek este kivitelezve főképp. Bár a lány tudta, hogy Ginny volt aki be csődítette a kis csapatot. Hisz ki más lett volna. Ginny fejében át futott egy kósza gondolat méghozzá az, hogy valamit titkolnak előle. Persze ebben volt is igazság, csak azok akik "tikolták", maguk sem tudtam róluk. Bizton állíthatóm, hogy nevezhetjűk a tegnapi éjszakát  Fred és Poppy kapcsolatának magjánk. Hisz valljuk be, mind a ketten érző és megértő oldalukat  mutaták meg. Persze az ellentétek meg maradtak, hisz semmi nem tünkik el egy csetintésre. Ez pedig a haragra és a gyűlöletre főképp vonatkozik. Hisz senkinek tud egyből megbocsátani, főleg úgy hogy ne maradjon egy apró szikra sem arra, hogy az adott személy ellen forduljon vagy éppen ne haragudjon rá. De elkalandoztam a történettől. Alicia Ginnyvel ellentétben sejtette azt, hogy a barátnője úgyis elmesélni neki részletekbe menően a dolgokat. Ez a pár nap alatt olyan barátság és bizalom alakult ki a lányok között, hogy tudta hogy Ell elfogja neki mondani. Lee ezzel szemben nem várt magyarázatot, mivel számára egyértelmű volt, hogy barátait romantikus szálak fogják összefűzni a jövöben. Akár akarják akár nem. Azt is ki merte volna jelenteni, hogy Fred már érdeklődik a lány iránt. Hisz mind két személy eléggé furcsa jeleket produkált egymás társaságában. Valljuk be Lee jó meg figyelő volt, ő volt az ikrek csínyeiben a csendes társ. Ő figyelte meg az emberek jeleit, hogy ki lenne a tőkéletes áldozat vagy éppen, hogy mit kellene elkövetni ellene, és ezt az ikrek pontosan tudták. Tudták, hogy Lee mikor figyeli az emberek viselkedését. Az is ilyen alkalom  volt amikor a Malfoy gyerek furcsán viselkedett. Akkor pedig ki derült, hogy egy ujj lány érkezik az iskolába Poppy Dodge személyében. A lány, aki miatt mind itt vannak. A lány, akit amúgy mind kedveltek egytől egyig. Főleg George, számára az, hogy kitárulkozott neki az jelentett mindet, mivel megbízott benne. Már az nap tudta, hogy nem fogja hagyni, hogy a leke jobban összetörjön. Ő tudta, hogy az csak a felszín amit látt, de ő most azt sem  tudja dönteni mit gondoljon. Hisz az ikere most esett ki a lány ágyából. Ezzel semmi baj nem lenne ha Angelina nem tör rájuk. Hisz mint mindig most is volt értelmes magyarázat. George próbálta elrendezni a gondolatait. Megint fel alá járkálás közben, valahogy csak. így tudta helyre tenni a gondolatait. De mint mindig most is van egy DE, vagy egy bökkenő, és ez most sem volt másképp.  Az volt most a bökkenő vagyis nem mivel nem nevezhető bökkenőnek.  Azaz  valami furcsa dologra lett figyelmes az ágy takarásában. Oda lépett és arrébb húzta a baldahint, és ahogy gondolta ott volt Fred bakancsa. Felkuncogott és a többiekre nézet.
- A mi Fredink itt hagyta a bakancsát- lobálta meg mosolyogva a cipőt. A díszes társaság nevetve indult meg a nagyterem felé. Furcsa látvány lehetett hisz a klubhelyiségben hozzájuk csapódott még Katei illetve az aranytrio. George lemaradva a csapadtól némán baktatot Ellenor mellett. Mind ketten feszülten kezelték a helyzetet. Hisz barátok, ami történt pedig egy elég nagy baki volt a lány részéről, és ezt mindketten pontosan tudták. Így sétáltak kB a torony feléig. Poppy pedig nem nagyon bírta már ezt a kínos helyzetett. Olyan jót nevetett azon, hogy egy rossz helyzett ilyennek képes kitenni őket. Hisz számára George volt az a személy akiben bízott. George pedig ahogy meghallotta a lány szívből jövő nevetését, egyből elszált a  kínos vibráló levegő közülük. Hisz egy nevetés mindent megold. Vagyis ebben az esetben. A lépcsőzés további része teljes mértékben jó hangulatban telt. Egészen addig amíg le nem értek a toronyból. Azaz inkább addig amíg George és Poppy le nem ért. Szorosan egymás mellett mentek, és éppem George faggatta a lányt, hogy miért is lett terelő. Hisz azért meglepően jól látszik. Minden szem rájuk szegeződött. Gyorsan hallgattak el. George pedig azzal a lendülettel dopta oda a tesójának. Az pedig egy hálás mosollyal kapta el és kezdte felhúzni. Míg a lány azaz Poppy az őt szemmel méregető Angelinát  szugerálta arra, hogy ott helyben elvérezzen.
-Te ostoba liba mindent tönkreteszel!! - szegezte rá ingerülten a pálcáját Angelina Poppyra. Poppy csak egy gúnyos mosolyt villantott a lányra. Pontosan tudta, hogy ha most leállnak párbajozni akkor ő nyer és Piton professzor úgy is kimeneti a helyzetből. De mielőtt ő is pálcát szegezhetett volna ellenfelére addigra George felkapta hátára mint egy zsákot, és elrohant vele a nagyterem felé.  A nyomában loholó Leevel és Aliciával.

Mióta menti meg George Ellenort, és Alicia és Lee mióta választja  őt?
| Fred Weasley |

GYEREKEK ITT AZ ÚJ RÉSZ, EZ LETT AZ  EDDIGI LEGTARTALMATLANABB RÉSZ. BOCSI ÉRTE, MEG AZÉRT IS MERT HOSSZÚ IDEIG ÍRTAM. NAGYON SOKAT KELLETT GONDOLKODNOM AZON HOGY KI MIT REAGÁL A HELYZETTRE. BÁR SZERINTEM ÍGY SEM LETT TÚL JÓ

By:. Bogi❤️