Szabadnak lenni (Harry Potter ff.)

33: Közelgő vihar

Homlokomat az ablak üvegének nyomtam. Fájdalom árasztotta el a fejemet, egész testem remegett, ahogy összehúztam magamat azon a kis párkányon, amin ücsörögtem. November első napja magával hozta a fagyot, az egész kastély kályhái meleg tűzzel égtek, kivéve ezt a kicsi elfeledett szobát. Tegnap reggel találtam a Black fiúval, azóta pedig már többször is elbújdostam ebben a kicsinyke helyen. Úgy tűnt senki nem járt erre, talán az eltakart bútorok ijesztették meg őket, vagy a falon lógó pókhálók, esetleg a szoba dermesztő hidege. Bármi is volt az oka az elhagyatottságának örültem neki, hogy senki nem járt erre és zargatta fel a nyugalmamat.

Egész testemet átjárta a fagy, beköltözött a legapróbb csontjaimba is. Rendszeresen bele is remegtem a hidegbe, viszont legnyugtatott. Elterelték figyelmemet a gondolataim sokaságáról, igaz ennek ára volt. Nagy eséllyel pár nap múlva elő is fog jönni a megfázásom jele. Talán még be is fogok lázasodni, ki tudja. Ennek ellenére mégis mosolyogva nyitottam ki lehunyt szemeimet, miközben körbe jártattam őket az előttem elterülő tájon.
A hűvös időt megkoronázta csak a borús, vészjósló felhők tarkított ég is. Nagy eséllyel délutánra vagy estére hatalmas vihar lesz, talán a hó is esni fog. Erős szélfuvallatok korbácsolták fel a roxforti tavat, hatalmas hullámai még a partra is rendesen kivertek, ugyan így tépázta meg a végzős tanulók csoportját is, akik külön órájukra siettek tanárukkal. Repültek a pergamenek, tollak és házifeladatok, de némelyik diáknak még a sála is elrepült. Kegyetlen egy időjárás volt, mindenki, aki megtehette a klubhelyiségében maradt. Nem meglepően elmaradt a Roxmortsba vezető kirándulás is, bár igaz az nem az időjárás érdeme volt.

– Mégis megtartják – hátra döntöttem a fejemet a falnak, miközben a plafonra szegeztem a tekintetemet, ujjaimmal a kócos hajzuhatagomba túrtam gondterhelten. Nem tudtam, hogy tervezik elkapni a diákokat és kirángatni a Roxfortból, de Luciust és Juliat ismerve ők bármire képesek. Undorodtam a gondolattól, sőt az egész tervtől, de magamtól is.

– Tényleg igazuk volt, tényleg egy szörnyeteg vagyok.

Gondolkodva pillantottam le a tenyerem fölött lebegtetett üvegcsére. Kék fénye, olyan volt, mint egy ragyogó napon az ég kéke. Olyan ártatlannak tűnt, mint egy őzike. Senki nem gondolta volna róla, hogy egy mérgezett bájital, amely elkábítja a mágust. Talán még más kegyetlenségeket is csinál az elfogyasztójával, a Mardekáros diákok képesek erre, én is képes voltam erre. Összeségében viszont nem jutottam közelebb a megoldáshoz, fogalmam sem volt a bájital nevéről, sem annak utóhatásairól. Szaga olyan kellemes volt, mint egy ínycsiklandozó vacsorának, színe is ártatlanságára engedett következtetni. Nem ismertem semmilyen ehhez fogható bájitalt, Olivia biztosan átszínezhette. Perselus segítségével minden ártószándékú jelét elrejthették, nagyeséllyel ezért nem ismertem fel.

Mágiámtól ragyogó ujjaim a bájitalra fonódtak, végül mélyen a zsebemben süllyedt el. Ledobott kesztyűim után nyúlva, gondosan elrejtettem mágiám elszabadulására utaló jeleket. Újra előjött, éreztem a benne dübörgő mágiát, amely kitörésre készen állt, már csak egy ok, egy hiba egy apró figyelmetlenség kellett neki, hogy kitörjön. Nem tudtam, hogy állíthatnám meg. Semmilyen megoldást nem találtam tankönyveimben, de még anyám régi könyvében sem, amelyben annyi bájital van, hogy még azt sikeresen kiadott bájitalokról szóló könyvek is megirigyelnék.

– Milyen gyorsan elszaladt az idő. – A falon némán kattogó órára pillantottam, amelyet még a lepedővel elfedett bútorok között találtam, azóta már a falra kiakasztva lógott egy némító bűbáj keretében.

Leszálltam a párkányról, majd óvatosan, szinte macska szerű mozgásokkal szedtem össze az előttem hevert könyveket, amelyeken tegnap este oly sokat rágódtam itt. Táskámba süllyesztve az összeset gondosan elrejtettem a csomagot az egyik fal mellett. Nem volt kedvem visszasétálni a klubhelyiségemhez, nem tudtam volna egy Mardekáros arcába sem nézni. Még Olsenébe se, hisz pár óra múlva őt is meg fogják kínozni.