𓆗Kockázatos szerelem𓆗 /18+/

7. fejezet

                    1 nappal ezelőtt

*JAKE SZEMSZÖGE*

- Mond el, hol van az a kibaszott szállítmány! -ordítottam

- Hehe. Azt lesheted. -nevette el magát

- Tehát nem mondod meg. Neked édes mindegy. A családod fogja bánni. -ültem le a székre, szembe vele, majd ki tártam a karjaimat

- Hozzájuk ne merj ér... ÁÁ -a vállába vágtam a kést

- Jól van, elég lessz. -jött be az ajtón Luiis

- Nem ölhetem meg? -vágtam gúnyos tekintetett

- Nem. -húzta meg a ravaszt, erre csak egy fél mosolyt küldtem felé
- Gyere, menjünk. -tette el a pisztolyt

- Hova?

- Mr. Wilsonhoz.

- Kit kell megölni? -kezdtem lelkes lenni

- Senkit.

- Akkor inkább nem is megyek. -forgattam meg szemem

- A lányát kell megkeresni.

- És mit kell róla tudni vagy hogy néz ki?

- Majd ide adják az aktáját. Még én sem tudok róla semmit.

- Wilson úrnak van egy lánya. Vajon jól néz ki? -néztem Luiisra perverz mosollyal

- Meg tennéd, hogy egyszer az életben komolyan veszed a munkádat? -nézett rám mérgesen

- Jól van na. -tettem fel a két kezem

- Menjünk. -intett fejével, majd mentünk is ki a kocsihoz.
Egyenesen Villavicencioba mentünk.
Oda érve Wilson cégéhez, ismét fegyveres barmok álltak

- Ezek úgy csinálnak, mintha nem ismernének minket. -mutattam azokra a fasszopókra

- Ez a munkájuk. -mondta, majd ki vette a a zsebéből a belépő kártyát.

- Ez már luxus kategória. -nézem a kártyát

- Fejezd már be! -vág nyakon

- Anyád! -ordítok fel

- Kéne mi? De nem kapod meg. -mondta viccesen

- Nem is kell, az a kurva.

- Most a te anyádról beszélsz? -áll be a karkolóba

- A jó kurva édes anyádról beszélek, képzeld el, nem az enyémről. -mondtam mosolyogva

- Akarsz még egyet kapni? -nézett rám ismét mérgesen

- Nem szóltam testvér. -szálltam ki a kocsiból röhögve

- Nem vagy százas. Anyád, véletlenül nem ejtett el téged kis korodban? -lépett mellém, majd mentünk is be az épületbe