𓆗Kockázatos szerelem𓆗 /18+/

17. fejezet

*LUUIS SZEMSZÖGE*

- Igen? -szóltam bele a telefonba

- Alszik még Lia? -kérdezte a telefon másik oldaláról Jake

- Már nem. -néztem a lányra. - Már úton vagyunk.

- Rendben. Siessetek. Wilson beszélni akar veled. 

- Jól van. -ezzel le raktam a telefont. Semmi kedvem nem volt beszélni ezzel a barommal. "Remélem, hogy nem kérdezi meg újra. Amúgy se tudnék mit válaszolni rá. Nem tudom akkor mi ütött belém. De valahogy most úgy érzem, hogy ki pihentem magam. Ilyen hosszú ideig már régen aludtam. Általában 3-4 óra hosszát tudok csak aludni, tovább nem."

- Ahová megyünk most, már ott lesz apa? -kérdezte halkan

- Igen, ott lesz. -feleltem rá nyugodtan. Mikor meg érkeztünk a céghez, ki szálltam rögtön, majd ki nyitottam udvariasan Liának az ajtót. Elpirulva nézett rám, majd pár másodperc után, ki szállt. "Mit csinálsz te barom?" -kérdeztem magamtól 

*LIA SZEMSZÖGE*

Elpirultam, majd kicsi hezitálás után ki szálltam a kocsiból, és meg köszöntem. "Miért nyitott ajtót nekem?" -értetlenkedtem magamban. Aztán rá jöttem, hogy ezt nem csak udvariasság kedvéért csinálják. Itt mindenki meghajolt előttünk. Azt, hogy miért, ne kérdezzétek, én sem tudom. Befele menet a bejárati ajtót is ki nyitották nekünk. Egy kedves, fiatal nő köszöntött minket

- Mr. Pessotto úr. Köszöntöm önt újra itt. -hajolt meg. Erre csak bólintott egyet, majd el fordította a fejét. "Mi van, ismerik egymást? ÓÓ. Vagy talán-" Gondolatomból a nő zökkentett ki. - Önt is köszöntöm, Mrs. Wilson. -hajolt meg még egyszer. Értetlenül néztem rá, hogy még is mi a fenének hajolt meg előttem is. Nem is ismerjük egymást. - Szó-

- Na jól van, ideje mennünk. -ért hozzá a hátamhoz Luuis. Kicsit ingerültnek látszott. "Talán ő lenne az egyik?" -gondolkodtam el rajta. A nagy liftbe be szálltunk, majd az gyorsan vitt is fel minket a 13. emeletre. Ott már Jake várt minket. Egy pillantást sem vetett Luuisra, hanem rám kacsintott, és intett nekem, hogy menjek vele. Hátra néztem, de Luuis még mindig a liftben állt. Engem nézett. Vagyis csak azt hittem. Fekete szemei szinte izzottak a dühtől. Jake-et nézte folyamatosan. De Jake csak sétált tovább. "Valami rosszat érzek, mindjárt fel fordul a gyomrom." -gondoltam, majd a hasamat kezdtem el fogni. Ezzel lépteket hallottam a hátam mögött. Kinek izzott tekintete az előbb, most már szemében aggódást láttam. Meg fogta kezemet, ezzel is megállítva. Jake össze húzott szemmel nézett rá, de én csak ismét elpirultam

- Mi a faszt csinálsz? -kérdezte felháborottan

- Mi a baj, Rosszul vagy? -kérdezte szaporán véve a levegőt

- I-Igen, vagyis.. nem. -zavaromban véletlenül igennel válaszoltam

- Kérdeztem valamit faszfej! -ordított Jake 

- Mi a rákot ugatsz?! -felelt vissza ő is kiabálva

- N-Ne, hagyjátok abba. -rájuk akartam szólni, de mintha a falnak beszélnék. Idegbajos mind kettő. -állapítottam meg már harmadjára. "Ha ezek itt és most össze verekednek, hogy a francba szedem én szét őket?" -kérdeztem magamtól kétségbe esve. "Nem bírom az erőszakot."