𓆗Kockázatos szerelem𓆗 /18+/

21. fejezet

Belülről inkább fehér volt, de volt benne fekete is. Meglepően.
Az egyik őr be hozta a bőröndömet, majd szóltam neki, hogy hagyja csak, fel viszem én. Jake leállt beszélni a két férfival, Luuis pedig oda jött hozzám

- Tetszik? -kérdezte kíváncsian

- Csoda szép. -fordultam felé

- Örülök neki. -mosolygott rám. "Rá jöttem, miért szerettem belé. Ezzel a kibaszott mosollyal fogott meg engem."
- Add csak ide. Fel viszem a bőröndödet. -vette el tőlem

- Köszi. -köszöntem meg

- Gyere. Meg mutatom a szobádat, és körbe vezetlek. -rakta volna derekamra kezét
- Bocsi. -rántotta el kezét hirtelen. Erre csak meg ráztam a fejemet, hogy nem baj. Fel mentünk a hosszú lépcsőn, majd jobb oldalon, a legutolsó szoba volt az enyém. Luuis ide adta a kulcsot, én pedig ki nyitottam. Ahogy be mentem, a hatalmas ágyam fogadott. Szépen be volt rendezve. Azonban rögtön ki szúrtam azt is, hogy az ágy mellett - jobb oldalt -, volt egy csiga lépcső

- Nem akarod meg nézni, mi van fent? -kérdi Luuis mutatva az előbb említett lépcsőre

- Szabad? -kérdeztem lelkesedve

- Persze. -nevette el magát. Fel is szaladtam a lépcsőn, majd mikor meg láttam mi van fent, fülig ért a szám. Egy hatalmas könyvtár volt, mellette pedig van még egy ajtó. Nem tudom mi lehet ott, de akkor nem nagyon érdekelt. Csak a sok könyvet néztem. [Apropó, imádom a könyveket, ezért örültem ennyire]
- Így bármikor tudsz olvasni, amikor csak akarsz. -lépett mellém

- De, honnan tudtátok, hogy imádom a könyveket? -kérdeztem meglepetten

- Apád mondta, hogy imádsz olvasni. -kacsintott rám

- És ki szortírozta? -utaltam, hogy minden műfajonként van el rendezve

- Én voltam.

- Köszönöm. -öleltem meg

*LUUIS SZEMSZÖGE*

Éppen hogycssak ki mondta, hogy köszönöm. Szinte már a nyakamba ugrott. Lehet, hogy nem tartott sokáig az az ölelés, de meglepően jól esett.
Le ment Jakehez, mivel neki is meg akarta köszönni. Én csak le fagytam, mivel nem tudom ilyenkor mit kell mondani, vagy csinálni.
"Így fejezik ki, ha valaminek örülnek?"