39,2. fejezet

658 24 4
                                    

Most van 5 óra. Luuis azt mondta, hogy készít nekem valami finomat vacsorára, ezért le ment a konyhába. Addig én neki is láttam a tervemnek. meg kerestem azt a cetlit amit adott Brandon. "Vajon mit fog nekem mondani?" Kíváncsi voltam, de egyben féltem is. "Mi van, ha minden szava csak hazugság lesz?" "De mi van, ha minden szava igaz lesz?" -ez a két gondolat cikázott a fejemben, míg ki nem csörgött a telefon. "Gyerünk" "Gyorsan, vedd már fel" "Addig még fel nem jön Luuis." Pár percig csak fel-le járkáltam a szobában. Nem vette fel. Pont le akartam tenni a telefont, mikor az emlegetetett láttam meg az ajtóban

- Minden rendben kincsem? -kukucskált be az ajtón, miközben hatalmas mosoly díszelgett az arcán

- I-Igen, minden rendben. -hebegni kezdtem egy kicsit. Muszáj volt elő vennem az erőltetett mosolyomat

- Akkor jó. -mosolygott még mindig

- Át öltöznék. K-Kényelmetlen ez. -mutattam ruhámra

- Jólvan. Addig le megyek, majd gyere le te is. 

- Oké. -mosolyogtam

- Nyugi, nem leskelődök. -tette fel mind két kezét, mintha fegyvert szegeztem volna rá

- Ne is. -mutattam rá, fenyegetően, ugyan akkor még mindig mosolyogva. Be zárta az ajtót, majd nem sokkal később megcsörrent a telefonom. Rögtön fel is kaptam, és meg láttam, hogy ismeretlen szám, azonnal fel vettem. "Remélem ő az."

- Igen? -szóltam bele a telefonba

- Á, Lia. Szép estét kegyednek. Már vártam mikor fog hívni. -szinte éreztem azt a kaján mosolyát, még a hideg is kirázott. - Netán valami gond van? -a hangja meglepően aggódónak tűnt, én viszont nem vettem be

- Nincs semmi gond. Legalább is azt hiszem. -álltam meg egy pillanatra. - Amit a múltkor mondott-

- Sejtettem, hogy ezért hívtál fel. -vágott a szavamba. - Mit szeretnél tudni? 

- Azt, hogy Luuis igazából kicsoda? Vagy mit csinál? És mit csinált a volt barátnőivel? -remegett a hangom



*LUUIS SZEMSZÖGE*


Vissza akartam menni a szobába, mivel bent maradt a telefonom, de amikor be nyitottam volna..

- V-Viszhal. -halottam meg Lia hangját. Be is léptem az ajtón boldogan, viszont mikor meg láttam Liát, már nem volt annyira jó kedvem. Könnyes szemeit törölgette, majd le tette a telefont

- Lia. -siettem oda hozzá. Meg akartam fogni két kezemmel az arcát, de össze rezzent. Értetlenül néztem rá, viszont ő csak hátrébb állt, és sírt. "Most... miattam ijedt meg?"

𓆗Kockázatos szerelem𓆗 /18+/Where stories live. Discover now