𓆗Kockázatos szerelem𓆗 /18+/

38. fejezet (18+)

Fel akartam menni az emeletre, de Luuis vissza húzott

- Hová mész? -jobb kezével át karolta derekamat, ball kezével pedig arcomat kezdte el simogatni

- Fel akarok menni a telefonomért. -válaszoltam rögtön

- Nem engedlek. -mondja egyszerűen

- De miért nem? -nézek rá kérdően

- Úgy kívánlak Lia. -jobb keze lefelé vándorolt

- Luuis. -próbáltam le szedni magamról, de teljesen rám tapadt

- Mond még egyszer a nevem. -tette kezét be a bugyimba

- Engedj el. -ki akartam húzni kezét, viszont akkor belém hatolt középső újjával. Hangosan fel nyögtem, mivel hirtelen nyomta belém az újját. Úgy éreztem, mintha elhagyna minden erőm, és ez így is lett. Majdnem össze csuklottam, amikor Luuis fel vett az ölébe, majd az asztalhoz vitt. Rá fektetett, lehúzta a nadrágomat, vele együtt a bugyimat is. Össze kulcsolta a lábamat a hátánál, és meg kötötte azt a nyakkendőjével

- Már nem bírok magammal, meg kell értened. -csatolta ki övét. Fel akartam ülni, de az övvel még a két kezemet is meg kötötte. Öltönyéből ki vett egy óvszert, majd fel rakta. Be fogta a számat, és inentől nem tudtam csinálni végképp semmit.
"Hogy lehetsz ilyen vastag?" Még a könnyem is ki jött. Fájt, nagyon is. Mikor mind ketten a csúcson voltunk, hirtelen be nyomta jó erősen farkát, erre fel sikítottam. El élveztünk mind ketten, majd miközben le vette magáról az óvszert, én addig össze szedtem minden erőmet, legalábbis annyit, hogy meg tudjak szólalni

- Rohadj meg. -próbálom hangosan ki nyögni, de nem maradt egy csöpp erőm sem

- Én is szeretlek kincsem. -kaján mosolyt villantott nekem, majd fel mászott az asztalra, és fölém tornyosult
- Akarsz még egy menetet? -dönti oldalra fejét még mindig mosolyogva. Hosszas másodpercekig csak néztük egymást

- Dögölj meg te- -csókolt meg, majd közben ismét belém tolta férfiasságát

"Ha most nem fogok szét szakadni, akkor soha."