Egy újabb éjszaka a temetőben

Irány a Halál-völgy

John rögtön a telefonbeszélgetés után a repülőtársaságot hívta, hogy mikor lenne lehetősége a visszautazásra. Nagyon szerencsés volt, mivel valaki tegnap tetette át a jegyét két héttel későbbre, így lett egy üres hely a gépen. Gyorsan becsomagolt, majd könnyes búcsút vett Dianától, aki mosolyogva integetett neki, amíg el nem kanyarodott a taxi az utca végén. John nehezen hitte el, hogy Diana tényleg csak így elengedte. Reggel még sokat beszélgettek az érzéseikről, így barátokként váltak el egymástól. John besietett az egyetemre, hogy kijelentkezzen, majd ebédelni ment, ahol találkozott Annával. Jól átbeszélték, hogy mi minden történt (persze John a „halott voltam/ Clarie halott volt” rész kihagyta, csupán annyit mondott, a sors akarja, hogy együtt legyenek), Anna pedig csodálkozva hallgatta John álmait, és annak feltételezhető jelentését. A búcsú az ő esetükben sem volt könnyű, hiszen bár alig néhány hónapja ismerték egymást, igen jóban lettek. John este hét körül szállít fel az Amerikába tartó repülőre, és az egész utat át is aludta, tekintve hogy egy ideje megint nem aludt túl jól.

James a repülőtéren várt rá, és szorosan megölelte, mikor találkoztak.

John: Annyira sajnálom, hogy olyan gyorsan és szó nélkül leléptem. Akkor azt tartottam helyesnek.

James: Legalább tudtam, hogy életben vagy.

John: Nos, az már igaz.

James: Na gyere te tékozló fiú, menjünk haza.

James és John beültek James rozoga kocsijába, de a hazaúton egy szót sem váltottak. Viszont amint hazaértek, nagy tárgyalás folyt a történtekről. Végül arra jutottak, egy ember van, aki tudhatja, hol van Clarie. Will.

Mivel Amerikában még viszonylag kora este volt (az időeltolódás miatt) John úgy döntött, nem vár és elmegy Willhez. Hosszasan kopogtatott Clarie-ék ajtaján, mire Tamara, Clarie anyja nyitott ajtót, és kérdőn nézett Johnra. John nem kezdett magyarázkodni, nem is tudta igazából, hogy Tamara mennyit tud, így csak annyit mondott, hogy Willt keresi. Tamara bólintott, majd a biztonság kedvéért nem engedte be Johnt, de szólt Willnek, hogy látogatója jött.

Will: Hát ismét találkozunk. Kicsit elkéstél.

John: Tudom, és sajnálom.

Will: Ha Clariet keresed, nem segíthetek. Ötletem sincs, hová ment. Mielőtt elutazott viszont hagyott neked egy levelet. Nem tudom, beleírta-e, hogy hova ment, mert nem bontottam fel. Viszont el sem tettem…Nem hittem, hogy visszajössz.

John: De csak mondott valamit…akármit.

Will: Azt mondta, ki akarja deríteni, hogy történt ami történt. És hogy én miért vagyok még mindig életben. Kedves mi? Viszont azt nem kötötte az orromra, hogy merre indul keresni, én pedig nem kérdeztem. Viszont a ruhatár amit magával vitt késég kívül a legmelegebb ruháit tartalmazta. Ez mondjuk logikus is, hiszen tél van, de ha engem kérdezel, ez egy jó nyom elindulni. Talán valami hideg helyre ment.

John: Canada?

Will: Nem pont arra gondoltam.

John: Akkor?

Will: Szerintem Oroszország.

John: Miért menne oda?

Will: Talán csak keresztülutazik rajt. De akkor is, ott van annyira hideg a télen, hogy ennyi ruhát vigyen. Ha máshova menne, a meleg szállásokon eléldegélne, csak hogy ő úgy készült, mintha kint kéne aludnia. Olyan ország pedig, ahol az erdők és tisztások olyan hosszúak, hogy sokáig nem ér ki belőlük, csak Oroszország lehet.

John: Már bocs, de nem hiszem el, hogy ezt te találtad ki.

Will: Talán mégis elolvastam azt a levelet. Hupsz.

John: Mi volt még benne?

Will: Örülj neki, hogy ennyit elmondtam. Oroszország, ott van Clarie. De nyugi, van időd megtalálni, úgysem tud meghalni egyikőtök sem, ellenben velem.

John már szóra nyitotta a száját, de Will az arcába csapta az ajtót. John tudta, hogy már hiába próbálna bármit is kiszedni belőle, így végül hazaindult Jameshez. Az öreg nagyon meglepődött, mikor azt hallotta, hogy Clarie Oroszországba ment.

James: Olyan kis törékeny az a lány. Hogy mehetett egy olyan országba, ahol néhol még elektromosság sincs?

John: Nem kellett volna egyedül mennie. Velem együtt kéne kutatnia, de én elszúrtam. Holnap indulok Ázsiába, hogy megtaláljam.

James: Oroszország a legnagyobb ország a Földön, hogy akarod ott megtalálni?

John: Ötletem sincs.

James: Legalább aludj rá egyet, és találj ki egy tervet.

John: Rendben van. Jó éjt!

John a szobájába ment, és körbe-körbe járva gondolkozott. Végül mérgében becsapta a szekrénye ajtaját, mire a polcon egy porcelán-állatka elborult. A kis farkas nekiborult a földgömbnek, míg a szobát por lepte el a hitelen mozgás miatt. John közelebb hajolt a földgömbhöz, és hitetlenkedve vette észre, hogy a farkas porcelánorra éppen egy oroszországi területnek nyomódik. John gyorsan lekapta az atlaszt a másik szekrényről, és megkereste, pontosan mi az a hely, amire a farkas mutat. Egy hatalmas erdőség volt, a Mjasznoj bor (Hús-fenyves*). John már biztos volt, hogy ha odaér, ott kezdi a keresést.

(*Infók a Hús-fenyvesről: Hús-fenyves (Mjasznoj bor) a Novgorod-régióban fekszik, az úgynevezett Halál-völgyben. Ez egy erdei mocsaras terület, ahol a második világháború során több százezer katona vesztette életét. Azóta ez a terület ”gonosz hely” hírnévvel rendelkezik, és itt észlelik a legtöbb látomást Oroszország területén.)