Rosszfiú Egy Fogadással

3.

Miért adsz reményt, ha esélyt nem?

Egyedül hagyva a magányos folyosón, egyedül a gondolataimmal. Hallottam léptei távolodását és ahogyan kicsapódik az ajtó. Kimentem és leültem a padra.

Hiába lenne ezen agyalni. Felesleg, csak egy játék. Azt hiszed Brandon, hogy leszek a játékszered? Azt hiszed bohócot csinálhatsz belőlem mert elfogom hinni a türkjeidet? Ne feledd, csinálhatsz belőlem bohócot de enyém a cirkusz!

Gondolat menetemből a mellém leülő testvérem és Paula rántott ki.

-Hé Kim. -ölelt át Tod. -Semmi baj. Akarod, hogy megverjem? -nevetett fel de én csak nemlegesen ráztam a fejem.

-Csajszi órák után elmegyünk vásárolni az esti bulira mit szólsz? -ölelte át a másik vállam Paula. Erre már bólogattam.

Órák unalmasan teltek, Brandon seggfej mindig engem figyelt de vagy Tod vagy Paula mellé ültem. Minden órán figyelt amivel nem törődtem. Tod folyton védett minket és bármikor közeledett előjött belőle a testvéri védelmező és közbe lépett.

Végre vége az iskolai óráknak. Felszabadultnak érzem magam az elmúlt 8 óra után. Tod marad edzésen mi meg Paulával elmegyünk vásárolni.

-Mi van köztetek Brandonnal? -tette fel a kérdést Paula miközben átmentünk az út testen.

-Távolság Hála Istennek. -nevettem fel.

-A testvéred tuti meghívja majd. -nézett rám komolyan Paula.

-Tudom és már meg is lesz a bosszú. -dörzsöltem össze a tenyeremet

-Na mondjad bosszú álló barátnőm. -ölelte át a vállam Paula. Felnevettem.

-Paula barátnőm kihívóan fogunk öltözködni, Brandon seggfej nyála csorogni fog ha megdöglök akkor is. És mivel Tod az én legvédelmezőbb bátyám nem jöhet a közelünkbe. -Ahogy szokás mondani csak a gyenge forral bosszút. Most hanyagoljuk ezt a szólást és koncentráljunk a tervünkre.

Már 6 órája sétálgatunk a plázába a megfelelő cipellőt keresve. A ruháink megvannak. Már csak a cipő kell.

-Kedves vásárlóink a bolt 10 perc múlva bezár kérjük legyenek szívesek elhagyni az üzletet. -hallottuk meg a rádió hangját. Mi még az idővel futottunk versenyt. Majd mind a ketten megláttuk a számunkra tökéletes darabot.

Paula az ő személyiségéhez és ruhájához méltó baba rózsaszín tűsarkút vásárolt míg én vissza fogottabban egy telitalpú fekete szandált vettem meg.

Felhívtam Todot aki 2 perc csöngetés után méltóztatott felvenni a telefont.

-Szia Tod eljönnél értünk a plázába? -kérdeztem

-Baszki mi már ittunk a fiúkkal.

-Gratulálok! Remélem már satu részeg vagy. -gúnyolódtam.

-Haha jó vicc volt Kim! Egyetlen egy srác nem ivott még. Pont most jött. Szívesen elmenne értetek. -hangja vészesen megnyugtató volt több okból is. Mindig nyugodtan beszél és nem akartam a hidegbe sétálni, asszem ez két elégé jó indok.

-Na és ugyan ki az? -kérdeztem

-Brandon.

-Na jó, elmész a francba Tod! Akkor sétálunk majd érkezünk. Cső! -ezzel bontottam a vonalat. Mérges voltam. Ott se vagyunk nélkülünk elkezdik és még Brandont is képes lenne elküldeni értünk.

Egy erős 40 perces séta után haza értünk. Kintről lehetett hallani a dübörgő zenét és imádkoztam, hogy bejussunk úgy, hogy legalább Brandon ne vegyen észre. A tervem sikerült ugyanis észre vétlenül osontunk fel.

Paula egy testhez simuló baba rózsaszín egybe ruhát vett meg egy egyszerű fekete blézerrel. Én meg a tervemhez hűen eléggé vadan öltöztem. Egy sötétbordó felül és alul fekete csipkézett egybe ruháért hagytam a boltba egy csomó pénzt. Sminkünk is eléggé különbözött. Amíg Paulának enyhe rózsaszín szájfény én annál inkább vörös rúzst kentem fel.

Hajunk úgy szint különbözött. Paulának cukin parketta fonásba volt a haja míg az enyémet besütöttük és hagytuk vállamra omlani.

És elérkezett a várva várt pillanat. Ki kell lépnünk a biztonságot nyújtó szobából. Lent halk zene szólt elvegyítve nevetgélésekkel. Mikor leérkeztünk mindenki ránk kapta tekintetét. Brandon két sötét barna szeme rám tapadt amíg a bátyámé inkább a mellettem álló barátnőmre. Lesokkolva ültek a székükben.

Bátyám egy egyszerű sötét kék pólót viselt egyszerű farmer nadrággal amíg Bradnonon egy fekete szaggatott nadrág volt fehér pólójával és fekete bőr kabáttal. Hajuk hasonlított egy madár fészekre. A többi srác tovább röhögcsélt amíg ez a kettő lüke minket nézett.

-Hali fiúk! -intettem nekik.

-Kim! Paula! Végre mi tartott eddig? -kelt fel először az álmából a bátyám miközben Brandon még mindig engem nézett.

-Tod komolyan? Megérte várni ezért. -húzta ravasz vigyorra a száját Brandon.

-Vegyél vissza Brandon. -nézett rá szúrós szemekkel a bátyám.

-Egyszer hagynod kell kirepülni a fészekből Tod. -mosolyodott el undorító mosolyával.

-Majd egyszer igen.-zárta le a témát a bátyám

-Most, hogy megtárgyaltuk a madár témát mi a kaja? -kérdeztem nevetve

-Hát gondoltuk megvárunk vele titeket szóval lehetne mondjuk bolognai. -vigyorgott a bátyám.

-Hát persze! Hagyod, hogy sétáljunk a hidegbe aztán elvárod, hogy csináljunk kaját. -csattantam fel.

-Szívesen elhoztalak volna titeket. -nézett ártatlan mosolyával Brandon

-Inkább három napos esős idő mint, hogy beüljek a kocsidba. -néztem rá gyilkos tekintettel.

-Ahoz képest, hogy utálsz mégis itt kínáltatod magad ezüst tálcán. -kacsintott amitől a lányok 90%-a elolvad és sajnos én is ide sorolható vagyok. Túl jó ember ismerő.

-Honnan veszed, hogy neked öltöztem ki? -vontam fel a szemöldököm.

-Kim, azt hiszed nem jövök rá, hogy nekem öltöztél ki? Mily' érdekes, hogy pont fekete csipke pont a kedvenc színem. Besütött haj, pont azok az eseteim. -mosolygott önelégülten. Meg kell jegyeznem igaza volt, minden miatta történt.

-És akkor te miért öltöztél a kedvenc színeimbe? -kérdeztem tőle újra felvont szemöldökkel.

-Hát miattad Kim. -kacsintott.

-Ezzel engem nem tudsz levenni a lábamról. -mosolyodtam el.

-Miért az üzleteimmel letudlak? -húzta ravaszkás vigyorra a száját.

-Semmivel sem Brandon. Igazán békén hagyhatnál vagy húzz el. -néztem rá komolyan.

-Egy feltétellel és akkor jó fiú leszek. -váltotta komolyra a szót. Akár mennyire is próbált komoly lenni szája sarkában ott bujkált a kisfiús vigyor. Eléggé aranyos volt látni ahogy próbál nem mosolyogni közben tekintetét huszadszor végig vezetve rajtam.

-Mond Brandon, ne kímélj. -adtam meg magam újra.

Akár mennyire is próbálom magam vissza tartani nem megy, hogy bedőljek a játéknak. Sajnos ő nagyon jól tudja, hogy ő tud manipulálni.

Szája már teljesen kisfiús mosolyra húzódott. Nem volt ravasz, sem perverz. Szimplán aranyos.

-Gyere el velem holnap randizni.