Finally, will everything be okay?

23

-Hogyan mondjuk majd el?-kérdezte Jimin. Az óra lassan éjfélt ütött, de ők mégis fent voltak. Mint mindig most se bírtak ellenállni egymásnak és a vágy eluralkodott rajtuk. Csak remélni tudják hogy a többieket nem ébresztették fel.
Mindketten meztelenek voltak. Jimin, Jungkook mellkasán feküdt mint mindig. Lábát átvette a fiatalabb derekán és apró köröket rajzolgatott annak mellkasára. Jungkook egyik kezével az idősebbet öleli és cirógatja annak vállát. Szex után mindig így fekszenek. Van hogy beszélgetnek egy kicsit, de olyan is előfordul hogy csak élvezik egymás közelségét.

-Nem tudom.-sóhajtott a fiatalabb.- abban reménykedek hogy majd jön magától.

-Mi van ha V annyira szeret hogy képes lenne megbocsátani neked?-néz fel a fiatalabbra Jimin félve a választól. Jungkook hosszú percekig nem válaszolt. Ezen már ő is sokat gondolkozott. Ha választania kéne....Kit választana?

-Tudod hogy mennyire szeretlek...

Jimin reménykedve figyelte az eseményeket. Ha már a legjobb barátját elveszítette, legalább a szerelmét ne.

-Hát most már nem vagyok benne biztos...-húzta el a száját Taehyung.

-Kicsim.-csúszott közelebb Jungkook és két keze közé vette az idősebb arcát.-Szeretlek.-mondta végig a szemébe nézve majd ajkait óvatosan az övének nyomta.

-Szóval ez azt jelenti hogy engem választasz?-kérdezte mire Kook csak bólintott és közben alig észre vehetően Jiminre pillantott akinek ahogy ezt meghallotta és felfogta szemeiben ismét könnyek gyűltek majd azok némán folytak le arcán. Szinte lehetett hallani ahogy a szíve és a lelke szilánkosra törik. Lehajtotta fejét és csak úgy kapkodta a levegőt. Mellkasába hatalmas fájdalom nyilallt mire egyből oda kapott és görcsösen szorítani kezdte ott pólóját.

"Ott van Tae é-és én tényleg szeretem őt, de az az érzés amit te váltasz ki belőlem...Nem is tudom mit kéne rá mondanom. Egy teljesen más...erősebb dolog, vonzalom vagy nem tudom mi. Egy teljesen más szint"

-Hé, Jimin. Jól vagy?-kérdezte Jungkook. Jimin úgy érezte mintha csak víz alatt lenne. A hangokat tompán hallotta és úgy érezte mindjárt meg fullad.

"Azt hiszem én már nagyon régóta szeretlek, csak nem vettem észre."

Hazudtál...

"Olyan...csodálatos volt. Különleges, mintha...nem is tudom. Teljesé váltam volna...És azóta is teljes vagyok veled."

Áruló...!

"Csak bólint egyet"

Legalább a te szádból hallottam volna!

-Tae! Gyorsan hívd ide a többieket!-kiabált Jungkook mire az idősebb azonnal kirohant.-Jimin!Jimin néz rám, oké?-próbálta felvenni a szemkontaktust de hiába az idősebb csak nyöszörgött és kapkodta  a levegőt.

-Jimin!-rontott be Yoongi és azonnal magához ölelte a fiatalabb remegő testét.- Semmi baj, már úton vannak a mentők.

-Cs..csak beszélgettünk, aztán mintha hirtelen nem kapott volna levegőt vagy valami roham. -mondta el a fél igazságot Kook.

-Hozz gyorsan egy papír zacskót!-utasította.

-Mi..minek?

-Csak csináld!-kiabált rá a fiatalabbra Suga mire Kook egyből felpattant és kirohant.

-Jimin semmi baj.-simogatta Yoongi Jimin hátát. A fiatalabb csak görcsösen szorongatta a rapper pólóját és nyöszörgött. Hófehér arcán csak úgy folytak le a könnycseppek.-Nem megyek sehova, itt maradok...veled.