Finally, will everything be okay?

24

-Jó éjt Jimin. Próbálj meg aludni oké? Ha pedig nem megy nyugodtan kelts fel majd nézünk egy filmet.-mondta Yoongi a fiatalabb felé fordulva aki csak elgondolkodva bólintott egyet. Fejben nem igazán ott járt. A mai napot gondolta végig.

-Ne gondolkodj túl sokat.-simított ki egy tincset a fiatalabb arcából.-Csak csukd be a szemed és aludj.-nyomott egy apró puszit az arcára.-Én itt leszek.

-Köszönöm Hyung...-eresztett meg egy halvány mosolyt hogy megnyugtassa az idősebbet. Úgy érezte nem érdemli meg az idősebb támogatását és "együttérzését". A falféle fordult majd becsukta a szemét és várta hogy az álmok elnyeljék.

Yoongi csak nézte ahogy a fiatalabb arca egyre jobban kisimul ahogy szépen lassan elaszik. Ő maga viszont meg se próbált elaludni, ahoz még túl korán volt, sok minden is történt amin gondolkozhat úgy hogy rá ér. 

"- Mi szakadt el?-fordult felé rémülten Jimin mire ő csak felé mutatta a képet. A fiatalabb arcán több érzelem is átsuhant. Fájdalom, megkönnyebbülés, bánat, csalódottság, szemeiben könny csillogott viszont hamar magára vette a nemtörődömség álarcát.  Ez mindenki ellen hatásos volt  kivéve Yoongi ellen aki átlátott rajta. Sokáig csend volt.  Mindenki csak a képet nézte. 

-Ezt direkt csináltad ügye?-szólalt meg legelőször Jungkook. Hangjában hallható volt hogy mennyire ideges miatta.

-Nem.-válaszolta a rapper. Valóban, bármennyire is szeretné szét tépni az összes ilyen képet nem teheti meg,  nem mivel ez nem az ő dolga, nem teheti meg, Jiminnek kell, ha ő szeretné és készen áll majd rá. 

-Na persze!-csattant fel a legfiatalabb.

-Miért érdekel annyira?-kérdezte gúnyosan V. Jungkook feje egyből kitisztult. Valóban. Ha nem "érez  semmit" Jimin iránt nem szabad hogy érdekelje őt. Rá nézett az említettre aki semleges, nem törődöm arccal figyelte a képet. Ha őt nem érdekli akkor őt miért érdekelje? Ilyen gyorsan túl lépet rajtam? Ezek szerint nem is szerette őt igazán. Lehet hogy már csak nagyon ki volt éhezve és ezért volt minden? Nem! Az nem lehet. Vagy mégis?

-Mindegy, bocsánat. Ha kell, majd megragasztom.- mondta Yoongi és félre rakta az ágyon a képet. 

-Hagyd csak.-tért vissza a pakoláshoz Jimin. 

-Jimin. Te menj nyugodtan pakolj ki a szobámban én még szeretnék beszélni Jungkookal és V-vel. Egy perc.-mosolygott kedvesen az alacsonyabbra mire az csak bólintott és megfogva a táskákat kiment a szobából. Yoongi becsukta az ajtót majd leült a két fiatalabbal szembe.

-Miről akarsz beszélni?-kérdezte V.

-Nagyából eltudom képzelni hogy mi történt de...jó lenne ha ti is elmondanátok.-mondta teljesen nyugodtan. Taehyung csak sóhajtott majd nagy vonalakban elkezdte mesélni a történteket.

-Elmondták hogy mi volt köztük mire én teljesen kiakadtam és azt mondtam Jungkooknak hogy válasszon. Ő pedig engem választott. Ekkor Jimin hirtelen kapkodni kezdte a levegőt. Hiába beszéltünk hozzá mintha meg se hallotta volna. Eszméletlenül haragudtam/haragudok rá de, akkor ott nagyon megijedtem.-vallotta be őszintén Tae.

-Értem.-masszírozta az orrnyergét a rapper.

-Hyung...-szólalt meg Jungkook. Hangjában ezúttal semmilyen ellenszenv nem volt lelhető.- Honnan tudtad hogy...papírzacskó kell? Egyáltalán mi volt ez az egész?-Yoongi számított erre a kérdésre de nem hitte volna hogy Kook még ma megkérdezi.

-Jimminek pánikrohama volt. Régebben nekem is sokszor volt ezért tudtam hogy mit kell csinálni. Ne aggódjatok ez nem annyira komoly. Bár véleményem szerint az elkövetkezendő hetekben sok ilyen lesz..."