Finally, will everything be okay?

30

Jimin ijedt könnyes szemekkel nézett fel az érkezőre majd rögtön el is pillantott és megtörölte az arcát.

-Tessék.-nyújtott felé egy zsepit a legfiatalabb.

-Köszönöm.-mondta rekedt hangon elvéve a zsebkendőt.

-Mi történt?-fordult kérdőn Taehyung felé.

-Semmi...-nézte a padlót V- csak nem értem miért nem vagytok még együtt.

-hah...-sóhajtott Kook.- Figyelj Taehyung hadd csináljuk a saját tempónkba oké? Majd együtt leszünk ha Jimin úgy akarja és megbocsátott nekem.

-Már rég megbocsátottam.-mormogta az említett.

-Tessék?-fordult felé a fiatalabb.

-Mondom már réges-rég megbocsátottam!-fakadt ki.- V azért kiabált velem mert, csak azért nem jöttem még össze veled, hogy ne tűnjek könnyen kaphatónak. De ő meg mondta hogy te sose tekintenél így rám és hogy már eleget szenvedtünk minek megnehezíteni.... És igaza van.-nézett fel most először az előtte álló szemeibe.-Szeretlek Kook. Mindig is szerettelek és már régen megbocsátottam. -mosolyodott el. Jungkook szemei felcsillantak és kissé eltátotta száját.

-Akkor mi most...?

-Jaj istenem gyertek már össze.-mérgelődött Taehyung de teljesen figyelmen kívül hagyták. Jimin aprót bólintott mire Jungkook kissé begörnyedve de megölelte. Hihetetlenül kényelmetlen volt neki így megölelni Jimint de nem érdekelte a lényeg hogy végre hónapok óta most először újra a karjaiba zárhatta és érezhette őt. Jimin ügyetlenül ölelte vissza a fiatalabbat, olyan furcsa volt ez az egész. Tényleg kibékültek? Most akkor megint együtt vannak? És Tae nem bánja? Nem kell titkolózniuk. Most már...
Most már minden rendben lesz ügye?

-Húúú...azta! Ilyet se látni minden nap.-jött le tapsolva a lépcsőn Hoseok.

-Mikor is ölelték meg egymást utoljára?-tette fel költőien a kérdést Namjoon.

-Nem tudom talán fél éve?-szállt be Jin is. Ezekkel a kis megjegyzésekkel tökéletesen fel tudták oldani a hangulatot, így Jimin végre most először gond mentesen és teljesen őszintén tudott nevetni. Mindenki ámulva figyelte őt. Hisz olyan régen látták már ilyen felszabadultan nevetni. Yoongi is kijött a stúdiójából és mosolyogva nézte a nevető egyént.

-Most mi van?-kuncogott Jimin amint észrevette hogy mindenki őt figyeli.

-Semmi csak jó rád nézni.-puszilt az arcára Jungkook.-Nem baj? -utalt a kis puszira. Elméletileg kibékültek, de nem fognak rögtön az első nap egymásnak esni. Most pont olyanok mint egy újdonsült pár. Még csak randizgatnak, egy-egy puszi majd aztán csók...és a többi.

-Nem...-rázta meg a fejét vörös arccal Jimin.

-Óóó nézd milyen kis aranyosak.-rángatta Namjoon pólóját Jin.

-Ja, igen édibédi meg minden, de ne rángass.-fejtette le magáról a legidősebb kezeit a vezető.

-Tae jól vagy?-kérdezte halkan Hoseok meg nem zavarva az idilli pillanatot. V már régóta csak keserű mosollyal az arcán hallgatott.

-Félre ne értsd Hyung.-mondta továbbra is a Jikook párost figyelve.- örülök nekik...de azért valahol mélyen mégis csak fáj. Viszont...-kelt fel a székről amin eddig ült.- idővel jobb lesz, nem igaz?-vigyorgott a jól ismert kocka mosolyával. Hoseok csak ámulva figyelte ahogy Tae ki kerüli őt majd fel megy a lépcsőn. Megszorította pólóját pont ott ahol a szíve is van. Mégis miért versz ilyen hevesen?