Az nem számít

XXVII.

Fél óráig voltam a fürdőszobában, letusoltam, tettem fel egy nagyon minimális sminket, és felöltöztem, ezek után kiléptem a helyiségből. A szobában Max ült a kanapén ölében Sütivel. A pilóta tetőtől talpig fel volt öltözve, hosszú nadrág, pulóver, baseball sapka és napszemüveg pihent az asztalon előtte. Jöttömre hátra kapta a fejét és végig mért.

- Nagyon csinos vagy- jegyzi meg egy lágy mosollyal ajkain.

- Te meg meg fogsz sülni- dobom bele a felesleges holmimat a bőröndömbe- Légyszíves öltözz át.

- Nem, így jó!

- Hát nem rólam fogják holnap lehozni a lapok, hogy megőrültem, de igaz, majd ráfogják, hogy hőgutát kaptál.- pakolok bele a táskámba, majd előveszem a pórázt- Süti, gyere szépen ide- hívom a kutyusomat, aki minden gond nélkül teljesíti is kérésem, én pedig rácsatolom a nyakörvére a póráz hosszú szárát.

- Mehetünk?- állt fel a holland is.

- Komolyan nem fogsz átöltözni?- kérdeztem meg újra, de már láttam rajta, hogy ez veszett ügy, így inkább meg sem vártam, hogy válaszoljon- Mehetünk- ezzel ki is léptem a szoba ajtaján, ahogy Max is, és bezárta maga után azt. Az egész autóút csendben telt, még csak a rádiót sem csapatuk fel, majd amikor leparkolt a pilóta, és már szálltam volna ki, ő lezárta a központi zárral az autót.

- Max ez- nem tudtam befejezni, mert a kezét a számra tette, nem szorította oda, de ezzel is elérte, hogy befogjam, még jó, hogy sötétített üvegű az autó.

- Nem úgy értettem, amit reggel mondtam, szóval vagy mond el, hogy mivel tudom jóvá tenni, vagy egész nap könyörögni fogok.- ezzel leemelte kezét a számról, kinyitotta a központi zárat, és már szállt is volna ki, de megfogtam a kezét.

- Csak légyszíves öltözz át, mert elég ha rád nézek és már akkor melegem van.

- Csak ennyi?

- Igen, vagyis nem,- visszaült, és kérdően nézett rám- ha lehet akkor valami olyan helyen csináld meg, ahol nem lát senki- néztem rá komolyan, de ez maximum három másodpercig tartott, mert utána kitört belőlem a nevetés.

- Ez most komoly?- nézett rám hihetetlenkedve, de én még mindig nevettem

- Aha.

- Inkább szedd össze a kutyust, meg a táskádat, mert megsülök.- ezzel ki is szállt, és a csomagtartóhoz megy, hogy elővegye a sprottáskáját, eközben én kivettem hátulról Sütit, és letettem a földre, ahol ő körbe körbe szaladozott.

- Neki mi baja?- csukta le a pilóta az autó hátulját.

- Csak izgatott- vontam vállat, ahonnan így lecsúszott a táskám pántja, a holland csak bólintott, majd a fejem tetejéről a szememre csúsztatta a napszemüveget.

- Lehet, hogy holnap engem hoznak majd le az újságok őrültnek- utal a reggeli megjegyzésemre- de téged meg annak fognak lehozni, aki ezzel az őrülttel érkezett.- dobja hátra vállamról a hajamat- Szóval gyere ide drága.- átkarolt, majd így indult meg velem az újságírók hada felé.

- Max én ezt

- Csak mosolyogj Sofi, csak mosolyogj.- puszilta meg a fejem tetejét, hiszen fölém magasodott, ezt pedig vagy húsz kamera húsz különböző szögből örökítette meg, vagy éppen videózta le, mondhatom jó lesz viszont látni a pofimat a címlapokon, mert hogy ez ott lesz, az hét szentség.

- Előléptettél barátnőnek Verstappen?- kérdezem tőle egy pillanatra sem abbahagyva a mosolygást.

- Hivatalosan még nem, de nekik azt nem kell tudni.- ő is mosolyog miközben beszél.