Az nem számít

XL.

Az a pár nap, amíg a családjaink velünk voltak igazán gyorsan eltelt. Max pedig 30-án úgy állíott be a házba, hogy csomagolja, ugyanis Svájcban fogjuk tölteni a következő egy hetet.

- Már most unatkozom- dőlök neki az első fél óra utáni út közben az autó üvegének.

- Ha megszületik a babánk, akkor lesz két gyerekem, akit cipelhetek a nagydíjakra.

- Ez a baba fél éves koráig nem fog utazni semmilyen nagydíjra, egy éves koráig, pedig csakis európaiakra.- nézek komolyan a pilótára, kezemet pedig a még lapos hasamra teszem, ő ezek után csak fáradtan sóhajt egyet.

- Majd megbeszéljük még, van nyolc hónapunk.- na igen, voltunk az előírt ultrahangon, amin megtudtuk, hogy már lassan egy hónapja velünk él a kis pocaklakó, csak nekünk nem mutatkozott még be.

- Ezen nincs mit megbeszélni, nem lenne biztonságos.

- Nem védheted örökké.

- De még pici addig csak az enyém, akkor még védhetem.- fonom össze magam előtt kezeimet.

- Jaj te nő, el sem tudom képzelni mi lenne velem, ha te nem lennél nekem.

- Gondolom unatkoznál, meg könnyebb életet élnél.

- Az elsőt nem cáfolom a másodikat viszont igen, nekem már csak akkor nyugodt az életem, ha te is ott vagy.- teszi kezét a combomra.

- Ezzel a kormányt kellene fognod- kezdem el piszkálni ujjait.

- Jobb helyen van az ott, különben is autómata váltós.

•

A svájci hotelig csak háromszor álltunk meg. Egyszer enni, kétszer pedig tankolni.

- Álmos vagyok.- sétálok be a pilóta után, a már előre lefoglalt szobába, ahová ő behúzta a két bőröndöt, majd felcsapta a lámpát, de én a nappalinak háttal állva vetettem le a csizmámat.

- Majd lesz időd pihenni is.

- Hát ezt én is így terveztem.

- Én nem éppen- szól bele a pilótával folytatott beszélgetésünkbe egy harmadik személy, én pedig olyan gyorsan, ahogyan csak tudtam megpördültem a tengelyem körül- Szia Sofia.

- Mia, istenem de hiányoztál, el sem tudom mondani mennyire.

- Jaj te is nekem, képzel Oliver megkérte a kezem.

- Jézusom, gratulálok.- ölelem magamhoz rég nem látott barátnőmet.

- A legszebb karácsonyi ajándék, amit kaphattam.

- Úr isten, majdnem elfelejtettem, nekünk babánk lesz.

- Keresztanya leszek- bordul nyakamba barátnőm, és ismét egymás ölelésébe temetkezünk.

- Nem mondtad, hogy apa leszel.

- Te se hogy férj.- hallatszik a párbeszéd a hátunk mögül, miközben mi nagyon örülünk egymásnak Miaval.

- Hát boldog karácsonyt mindenkinek.

- A meglepetés szerintem mindenhol megvolt- nevetek rá Oliverre, aki csak mosolyogva megrázza a fejét.

- Én gartulálok nektek, remélem nem Sofira fog hasonlítani.

- Most mélyen megsértettél Oliver.- húztam fel orromat durcásan.

- Tudod, hogy szeretlek, pont ezért, most elviszem Miat, hogy kialhassátok magatokat.- húzza kifelé barátnőmet Oliver, aki próbál ellenkezni, de nem igazán sikerül neki, majd végleg elhagyják a szobát.