"A börtön szar. Ártatlanul börtönben lenni még szarabb. Az életem igazságtalan és veszélyes.
A jövőm törékeny és kilátástalan, a jelen pedig a földi poklot jelenti számomra. Legnagyobb értéket a levegő jelenti számomra, bár a cellám rácsai mögött et...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A terepjáró hátsó ülésén bekapcsoltam az övem és a kezemben található vékony mappára pillantottam, ami összesen kettő lapot tartalmazott. Mérgesen és összehúzott szemekkel fürkésztem a rajta található férfi adatait. Dario még nem mondott semmit az ügyben, inkább megvárta, hogy feldolgozzam, hogy itt baj lesz. Tudtam és számítottam rá, hogy nagyapám munkája rengeteg mérgelődéssel és veszéllyel fog járni. Kezdem felfogni, hogy mit is hagyott rám, és megmondom őszintén: egyre jobban féltem a dologtól.
- Te komolyan beengedted Arianat nagyapád japán kertjébe? - a kérdése meglepett, de mivel szemtanuja volt, ezért úgy gondoltam, hogy erre inkább nem válaszolok. - Ennyire fontos lett neked? - csak folytatta és folytatta. Ujjaimmal jobban szorítottam a lapot. Istenre mondom, ha nem hagyja abba, akkor galacsint gyűrük belőle és lenyomom a torkán. - Az a japán kert érintetlen... úgy értem, hogy kívülálló még nem lépett be oda!
- Araiana nem kívűlálló! Boldoggá tette őt az a kert! Kiszakította őt a fogságából és színt hozott az életébe - a második lapot fürkésztem, de valami nem állt össze. Azt hiszem, hogy ez több nyomozást és odafigyelést igényel. Én még nem tudtam, hogy ki ez a férfi, de tudom, hogy Dario mindent el fog mondani. - De most beszéljünk a csókáról! - böktem a lapra aminek a jobb szélén egy férfi pici személyiigazolvány képe volt található. A szeméből sugárzott a rosszindulat és a bűntények elkövetése. Haja fekete volt, rövidre nyírva. Szeme mellett kettő apró tetoválás volt található, tekintete kicsit húzott volt, akár egy kínaié. - Ez egy migráns?!
- Az egyik embered! - amint kimondta, a kocsiban ülve felé fordultam.
- Hogy kim?! - ekkor felsóhajtott. Meggyújtotta a szívart, az ajka közé helyezte, közben fehér kalapját is kicsit megigazította. - Mennyire komoly a helyzet?!
- Mondjuk úgy, hogy ténylegesen belépsz a maffia világába - vette el tőlem a mappát, majd ismertette a helyzetet. - Ő itt Edoardo Nicoló Montanes! Tegnap este nem jelent meg a raktárban, ami azt jelenti, hogy valamiért már nem dolgozik neked! A legfontosabb az, hogy a felszívódásával együtt jelentős mennyiségű kokain is eltűnt a raktáradból! Az embereid kikérdeztek pár embert a munkások közűl, akik azt mondták, hogy semmi gyanusat nem vettek észre Edoardo viselkedésén, viszont volt egy csóka aki más állított! - ekkor egy második mappát is a kezembe nyomott egy másik férfi fényképével ellátva. - Ő itt Pierro Vittorio - pillantott a szemembe. - Úgy gondolom, hogy hasznos lenne meghallgatnod őt! A kissrác tud valamit!
- Azt akarod mondani, hogy egy munkásom meglopott engem?! - akadtam ki mérgesen.
- Nem csak meglopott! - sziszegte a fogai közt, itt már tudtam, hogy ebből még nagy baj lesz. Figyelmesen hallgattam Dariot, akin láttam, hogy a helyzet tényleg súlyos. A kocsiban utazva nem gondoltam Arianara, azon voltam, hogy minnél hamarabb elő kerítsem ezt az Edoardot. - Úgy véljük, hogy besúgó!
- Kinek súg be?
- Ezt kell kiderítenünk! Arre tippelünk, hogy egy közvetítő! Talán valami másnak dolgozik és azért volt itt, hogy minden információt eljuttasson hozzá!
