Huszonötödik

2.4K 158 10
                                    

Késő este, mikor kinyitottam az éjjeliszekrényem második fiókját, nem találtam a fegyverem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Késő este, mikor kinyitottam az éjjeliszekrényem második fiókját, nem találtam a fegyverem. Tudtam, hogy Ariana így jutott fegyverhez, de arra nem számítottam, hogy lesz mersze benyitni a szobámba. Zuhanyozás után egy bordó selyem inget egy fehér farmernadrággal vettem fel, majd leültem az asztalomhoz, hogy gépen is megnézzem a kokain pénzmozgását. Egy excell táblázatot nyitottam meg, ami tartalmazza az egy évhez tartozó havi bevételünket, tehát a pénzmennyiséget, ami a kokain eladásából jött a számlára. - Ez rengeteg pénz - az alkohol felé nyúltam, de ekkor a telefonom rezgett az asztalon. A kezembe vettem és felnyitottam, de egy szokatlan üzenettel találtam szembe magam. - Mi a szar ez? - egy mozdulattal nyomtam rá a bejövő üzenetre, de szembe találtam magam a rémálmommal. A videót első másodperctől kezdve remegve és könnyeim közt néztem végig. A videót az a férfi küldte, akinek besúgó ként dolgozott az egyik emberem a raktárban. Manuel magát videózta, de nem rajta hanem...Arianan akadt meg a szemem. Azonnal felpattantam a székről. - Nem! Nem! Nem! Nem! - a hajamba túrtam és a számra tapasztottam a kezem. A videóban Ariana nem nézett ki jól, sok mennyiségű vér folyt végig a halántékán. Ariana sírt és kiabált a félelemtől, az arca és a nyaka is fénylett az izzadságtól. Homályosan láttam, hogy az a féreg megfogja a nyakát, Ariana pedig kiabál az érintés miatt. - Gyönyörű nőd van! Nagy nehezemre esik visszafogni magam! Ha nem jössz ide és nem fejezzük be az ügyet, akkor videóra veszem, hogy lehámozom a nődről ezt a ruhát és a szemed láttára úgy megbaszom, hogy utána nem fog magához térni! Ezt a videót pedig a telefonod képernyőjéről fogod végignézni, ezért javaslom, hogy told ide a segged! Tik - tak! Ketyeg az óra! - közel tartotta Ariana arcához a telefont és élvezte, hogy ő közben könnyekkel elázott arccal üvölt és segítségért kiabál.

Előre pillantottam, leguggoltam és próbáltam minden higgadságot összeszedni. A nagyapám vére csörgedezik az ereimben, egy igazi Díjaz vagyok, ma éjszaka ebből fogok erőt meríteni. Még mindig guggoltam, amikor a telefont könnyes szemmel helyeztem magam elé és egy mozdulattal felhívtam a számot, aki a videót küldte. Hallottam, hogy felvette, de Manuel nem szólt bele a telefonba, ezért lassan felálltam és egyenesen az ablakhoz sétáltam. - Jól figyelj, Manuel mert most mondom el először és utoljára - sziszegtem a fogaim közt. - Hatalmas nagy hibát követtél el ezzel! Életed hátralevő perceiben imádkozni fogsz, hogy könnyű halálod legyen - mély levegőt vettem és lehunyt szemmel folytattam. - Ha egy ujjal is hozzá mersz érni, akkor Istenre mondom, hogy ki foglak belezni! Tőlem még az Isten sem védhet meg Manuel, ezért jól fegyverezd fel magad, mert megtalállak és kinyírlak te rohadék! Ha egy haja szála is meggörbül akkor halálod előtt könyörögni fogsz, hogy minél hamarabb legyen vége a szenvedésnek! Nem tudod, hogy kivel csesztél most ki! - ekkor a vonal túlsó végén elnevette magát.

- Szerinted miért van ilyen csendben az angyalka? - suttogta, miközben rémképek játszódtak le előttem és megtámaszkodtam az üveg felületén, hogy ne legyek rosszul. - Úgy fekszik a padlón, mintha tíz férfi baszta volna meg! Az elején harcias volt, de utána hagyta magát! Meztelen...már annyira nem csini! - a homlokomra helyeztem a kezem, tompán hallottam és émelyegni kezdtem. A telefont eldobtam és egyenesen kirontottam az ajtón. Ariana...Ariana... bírd ki még egy kicsit!

|Emléked Fogságában|Where stories live. Discover now