Huszonnegyedik fejezet

3.4K 236 7
                                    

Charlotte Wells

Június 4. péntek

Miután átestünk egy hosszúra nyúlt beszélgetésen, a Ricciardo szülőkkel, rákellett jönnöm, hogy lassan nekem is beszélnem kell anyuékkal. Igazából tippem sem volt hogyan fognak reagálni, de reménykedtem abban, hogy jól fogadják majd ezt a kialakult helyzetet.

- Lucas, csinálok neked pundingot –mondtam a kisfiúnak, ahogy elszaladt a konyhán keresztül az előszobai szekrényhez. Nem válaszolt, így Grace-re néztem, aki most leült a pulthoz.

- Mit csinálnak?

- Bújócskáznak Joe-val –mosolygott, majd vizslató tekintettel nézett rám.

- Örülök, hogy Daniel ilyen lányt talált maga mellé –ahogy ezt kimondta, a szívem nagyot dobbant. Elképesztően jól esett amiért Grace ennyire kedvel, és igazából nem is tudtam hova tenni.

- De valld be, hogy te majd szeretnél saját gyereket –komolyodott el. Ahogy néztem Mrs. Ricciardo-t rákellett jönnöm, hogy ez még meg se fordult a fejemben. Lucas volt állandóan a gondolataimban, szinte sajátomnak érzem őt. De furcsa volt abba bele gondolni, hogy talán sose lesz saját gyerekem.

- Persze, hogy szeretnék... De még nem most –feleltem röviden.

- De Danielnek később sem lehet majd gyereke –ezt úgy mondta Grace, mintha nem tudnám.

- Tudom –biccentettem, és a felforralt tejbe bele öntöttem a puding keveréket.

Közben Joe megtalálta Lucast, és kezében fogva visszavitte a nappaliba, a kisfiú pedig nagy vidáman nevetgélt.

- Remélem vele maradsz... De ha nem, azt is megértem –a szavai lefagyasztottak, és megkönnyebbültem, amikor felállt, majd bement ő is a nappaliba. Szinte felváltva pedig Daniel jött elő ugyan abból az irányból.

- Csokis puding? –érdeklődött, majd mögém beállt és átölelt.

Csak bólintottam és neki dőltem a mellkasának. Elfáradtam a mai napba és rengeteg dolog történt, ami miatt vágytam arra, hogy végre lefeküdhessek és kifújjam a levegőt. Egy órával később Lucast, Daniel fektette le, én pedig szintén elmentem zuhanyozni. Ricciardo szülők az egyik emeleti hálószobát foglalták el, majd csend telepedett a házra. Már éppen felöltöztem és leültem az ágyra, amikor Daniel bekopogtatott és be is lépett.

- Szóval... Nem akarod megnézni milyen puha a szobámban lévő matrac? –érdeklődött, mire elvörösödtem majd el is nevettem magam.

- Érdekes ajánlat, de úgy érzem meg sem tudok mozdulni ma már –közöltem, mire oda lépkedett hozzám és felkapott a karjába. Ijedten a nyaka köré fontam a karjaimat, és úgy néztem rá mintha elment volna az esze.

- Nem vagy normális –néztem rá, mire elmosolyodott.

- Tudom –indult el velem az ajtóhoz, majd a folyosó végére sétált velem és a hálójába vitt be. A sötétkék ágyneműre már úgy emelt le, hogy felém magasodva adott egy csókot is. A fáradtság ellenére is, a testem azonnal reagált az érintésére és libabőrös lettem.

- Lezuhanyzom én is, aztán jövök –húzódott el, majd a szobához tartozó fürdőbe sétált be. Én pedig a takaró alá bújtam és próbáltam megvárni... Tényleg nagyon erőlködtem, de aztán muszáj volt lehúzódnom és a párnán kicsit megpihentetnem a fejem. Pár perc múlva, már csak félálomban érzékeltem ahogy a matrac besüpped az ablak felőli oldalon, majd az egyik karjával átölelt és óvatosan a hajamat simogatta.

Június 5. szombat

Mire felébredtem már Daniel is ébren volt, de még mellettem feküdt és a telefonját nyomkodta. Kinyújtottam a kezem, majd megsimogattam a karját mire elmosolyodva rám nézett. Úgy éreztem, mintha ennél jobb reggelem még sosem lett volna.

- Hamarosan mennem kell a pályára –tette le a telefont, majd felém magasodott és csókot nyomott a homlokomra.

- Rendben, én addig Lucasnak valami programot kitalálok –sóhajtottam.

- Inkább gyertek ki... Úgy is kifog minden derülni –vont vállat.

- Komolyan mondod? –ráncoltam a homlokom.

- Igen –bólintott.

- Jó, nagyon örülni fog neki –mosolyogtam, és megsimogatta a borostás arcát.

- Amúgy anyuék egész jól fogadták a dolgokat --tűnődött el.

- Remélem az én szüleim is így fognak reagálni –sóhajtottam.

- Hát nem tudom, hogy én vagy Lucas lesz-e nekik a nagyobb bomba –nevette el magát.

- Én se –húztam el az ajkam, majd hirtelen megjelent az ajtóban a kisfiú és Daniel legördült rólam. Lucas most a csíkos pizsijében volt és a plüss macit szorongatta a kezében, miközben bejött a szobába.

- Éhes vagyok –közölte, majd felmászott az ágyra és pontosan közöttünk leült.

- Mindjárt készítek valamit –mondta Daniel, és magához húzva puszit nyomott a kisfiú fejére. 

Instagram: dkamilla_iroioldal

TikTok: dkamilla

Zuhanás szabadsága D.RWhere stories live. Discover now