Sztárszerelem

Egy nap nyugi

Másnap reggel hihetetlen, de mosolyogva ébredtem. A mosolyom pedig annak volt köszönhető, hogy az elkövetkező két napban semmilyen dolgom nem lesz. Krisztián ma és holnap a maradék 10 lánnyal randizik, a sorrend pedig egy újabb verseny alapján derül ki. Kihúztam a bőröndömet az ágy alól, felnyitottam és egy pillanatig se gondolkodva kihalásztam a legkényelmesebb ruhát, amit találtam, ami nem más volt, mint egy kényelmes rövidnadrág és egy bő póló, amin Simba és Nala feszítettek. Miután felöltöztem párszor átfésültem a hajam, aztán kiléptem a szobából és lesiettem a lépcsőn, hogy összedobjak magamnak egy könnyű kis reggelit. A konyhaajtóban aztán megtorpantam és a homlokomat ráncolva olvastam el a beosztást, ami szerint pénteken én leszek a soros, és nekem kell főzni. Nagyon jó, tényleg, megkérdezni nem is kell. A fejemet csóválva léptem be a konyhába és köszöntem Melisszának, aki bevállalta a mai napot. A konyhapult tele volt zöldségekkel, a vágódeszkán egy ponty várta mozdulatlanul az ítéletét, hogy ebédkor a hasunkba végezze.

-         Ki készítette el a beosztást? – érdeklődtem miközben a kávékapszulák között kutattam, a kedvencemet keresve.

-         Zalán. Páran meglepődtek, azt hitték, hogy lesz majd konyháslány, meg szakács – magyarázta.

-         Pont azok nem tudnak főzni – vágtam rá azonnal. – Ahogy látom neked nincs probléma vele.

-         Dehogy van. Az apukám mesterszakács, előbb tanultam meg főzni, mint olvasni. Sültponty lesz, párolt zöldségekkel és már készül a tárkonyosraguleves – magyarázta lelkesen. – Desszertnek pedig egy kis gyümölcssaláta.

-         Ah, nem érdemlünk meg ilyen kényeztetést – szorítottam a mellkasomra a kezem, majd elégedetten elmosolyodtam, amikor megtaláltam leghátul a kedvenc kapszulámat.

Mikor aztán felnyitottam, és megláttam a kis üzenetet, nehezen álltam meg, hogy ne nevessem el magam. „Dugd vissza hátra Adri! Ez a mi kávénk! –K” Mosolyogva vettem ki egy kapszulát, aztán a dobozt visszatettem leghátra, de még előtte kivettem a kis cetlit és a zsebembe süllyesztettem.

-         Összedobjak neked valami reggelit? – kérdezte Melissza.

-         Nem kell, köszi, megoldom.

Melisszával mindketten csendben végeztünk a saját dolgunkat. Ő készítette az ebédet nekünk, én pedig a reggelimet magamnak, miközben fél füllel az odakintről beszűrődő hangokat hallgattam. A többi nő éppen azért versenyzett, hogy ő mehessen Krisztiánnal randizni. A feladatot nem tudtam kivenni, de úgy tűnt, nem valami jók benne, mert többször is csalódottan felkiáltottak egypáran.

-         Hány ilyen verseny lesz? – kérdeztem Melisszától miközben beleharaptam az összesült melegszendvicsembe.

-         Nem tudom. Néztem a korábbi évadokat, de teljesen más feladatok vannak, mint korábban. Egyedül csak a medálceremónia stimmel és a hazugságvizsgálat. Tavaly nem is itt forgatták, hanem a Tiszánál. De szerintem idén is lesz olyan, hogy csoportosan megyünk randizni.

-         Akkor azt a feladatot szándékosan elrontom – nyugtáztam és belekortyoltam a kávéba.

-         Nem lehet tudni előre – pillantott rám mosolyogva, majd elkezdte bevagdosni a halat, hogy jobban át tudjon majd sülni.

Sietősen befejeztem a reggelimet, a tányéromat és a bögrét elöblítettem majd betettem a mosogatógépbe, aztán visszamentem az emeletre azzal a szándékkal, hogy odafent töltöm a délelőtt hátralévő részét.

Úgy terveztem, hogy írni fogok, terveim szerint megírtam volna kb. 20 oldalt, de a 20 oldalból összesen csak 5 oldalt sikerült összehoznom azt is egy óra alatt, így feladtam a próbálkozást és inkább elindítottam egy filmet, hátha az meghozza számomra a várva várt ihletet. Nos, ihletet nem hozott, de könnyeket, azt igen. Ott zokogtam a laptop előtt gubbasztva, könnyeim megállíthatatlanul ömlöttek, taknyom nyálam egybefolyt. Rég nem sírtam még ennyire, sőt meg se tudnám mondani, mikor siratott meg engem egy film ennyire, mint a Végtelen szerelem. Nem, most nem a török sorozatról beszélek, és nem is arról, amiben egy szőke hajú lány a főszereplő. Ez egy teljesen másik Végtelen szerelem, amire véletlenül akadtam rá. Ha tudom, hogy ennyire siratós, akkor jó előre felkészülők zsepivel.