Terhes vagyok egy rosszfiútól/Befejezett/

1. 24.

Arra ébredtem, hogy Cam feltérdelt az ágyra a fejét és az egyik kezét a pocakomra fektette.
-Cam.. - de nem engedte, hogy befejezzem, lepisszegett. - Mit.. - újra lepisszegett. Nem tehettem mást mint elhallgattam. Csak most vettem észre, hogy az én hercegnőm épp tornászik és az apukája épp ezt csodálja.

Nem tudom mennyi időn keresztül maradtunk így de Cam egészen addig nem volt hajlandó eltávolodni a pocakomtól amíg a mi kislányunk végleg el nem csendesedett. Még nyomott egy utolsó puszit a hasamra azzal vissza feküdt mellém.
- Na végre. - mondtam neki majd megcsókoltam. De Cam nem tett eleget a kedvemnek mert túl hamar elhúzódott tőlem.
- Csak nem vagy féltékeny? - nézett le rám játékosan.
- Nem, csak türelmetlen. - azzal újra magamhoz húztam őt. Egyre hevesebbek lettünk és lassan lekerültek rólunk a ruhák.
Már alig vártam, hogy megtörténjen de Cam hirtelen eltávolodott tőlem.
- Avery szerintem ez nem a legjobb ötlet. - azt hittem rosszul leszek. Azt hittem, hogy nem hallok jól a fülemmel. Mielőtt még eleredtek volna a könnyeim kimásztam az ágyból. Cam utánam nyúlt de leráztam magamról a kezeit. A szekrényemhez mentem elkaptam belőle valami ruhát azzal pedig a fürdőszobába viharoztam. Amint bezártam magam mögött az ajtót nem tudtam tovább vissza tartani a könnyeimet. Sírva öltöztem fel. Cam az ajtó előtt állt és azt mind kérdezgette, hogy mi a baj, csak nem lett valami baj, meg ezt variálta minden féle képen. Kinyitottam az ajtót és el akartam sietni mellette de megfogta a kezem és vissza tartott.
- Édesem.. - szólalt meg végül. - Mi történt?
- Még kérdezed? - mondtam neki sírva. - Végre azt hiszem minden rendben közöttünk erre kiderül, hogy undorodsz tőlem.- vágtam a képébe.
- Mégis miről beszélsz? - nézett rám. El nevettem magam.
- "Avery szerintem ez nem a legjobb ötlet." - idéztem amit mondott. Azzal kiszabadultam a kezei közül és elindultam kifelé.
- Nem ezt akartam. Rosszul értelmezted a dolgot.
- Ja biztosan. - ezzel kivágtattam a szobából. Nem siettem túlságosan mivel tisztában voltam azzal, hogy először fel kell öltöznie. Lementem a garázsba, beültem az autóba és egyenesen Jennához hajtottam.
Ő meghallgatott és kisírhattam magam neki.
Sziasztok! 😍
Annyira sajnálom de se időm se ihletem nem volt. Az utóbbi még most sincs így ezzel a nagyon rövid kis béna résszel jövök. Remélem nem haragszotok rám túlságosan. 😊
Puszi. 😘
C. 💞