Terhes vagyok egy rosszfiútól/Befejezett/

1. 31.

Felkiáltottam a fájdalomtól.
- Beteg állat. - kiáltottam Ian arcába. Erre akkora pofont lekevert nekem, hogy ha nem lettem volna megkötözve biztosan földig estem volna. A felszakadt számból szivárgott a vér és az egész arcom égett a fájdalomtól.
- Előre Camet akartam bántani, de jobb ötletem támadt. Ő se engem bántott hanem valakit aki fontos nekem én is olyat bántok aki fontos neki. Így tisztességes. - kicsit távolabb ment tőlem. Végre levegőhöz jutottam és szemre vehettem a vágást. Nem volt olyan mély de a vértől sokkal csúnyábbnak nézett ki.
Ian egy ideig csak fel alá járkált majd leült a másik fotelbe és onnan figyelt.
- Mikor kell haza érjen?
- Nem tudom csak annyit mondott, hogy edzése lesz. - magamban imádkoztam, hogy ne jöjjön rá, hogy hazudok de nem volt szerencsém. Újabb pofont kaptam sokkal nagyobbat mint az előbb.
- Rossz válasz. Mikor kell haza érjen? - kérdezte miközben újra hozzám érintette a kést.
- 4 körül. - mondtam olyan nyugodtan ahogy csak tudtam. Nem akartam, hogy lássa rajtam mennyire félek és, hogy mennyire gyenge vagyok. Rettentően féltem attól, hogy valami olyat tesz velem ami árt a babámnak.
- Ügyes kislány. Tudsz te ha akarsz. - vissza ült a fotelbe és rá nézett az órájára. - Még van úgy körül belül tíz perce ha az alatt nem ér haza nélküle kezdem el a mókát. - lassan kezdtem pánikba esni. El képzelni se tudtam mit akar velem csinálni.
Hirtelen éget szag csapta meg az orromat. Basszus a chili. Nem elég, hogy valószínűleg megfog kínozni vagy talán még valami annál is rosszabbat fog velem elművelni de még a házat is leégetem.
- Mi ez a szag? - húzta el az orrát Ian.
- Amikor megjöttél épp főztem. - közöltem vele.
- Ne mozdulj amíg ki kapcsolom a gázt. - felállt és elindult a konyha felé, közben maga elé motyogott. - Nem lenne jó itt meghalni. Főleg nem tűzben.
Megpróbáltam kiszabadulni de egy halk kattanás magára vonta a figyelmem. A bejárati ajtó. Mivel pont az ajtóval szemben volt a fotel amikor Cam kinyitotta az ajtót a fiúkkal egyből megláttak. Én néma maradtam és rázni kezdtem a fejem, hogy ne jöjjenek be. Cam csak beakart jönni de olyan pillantást küldtem felé amitől megtorpant. Ez elég is volt ahhoz, hogy Luke és Kevin kirángassák és Paul egy hang nélkül becsukja előttük az ajtót.
Ian csak pár perc múlva jött vissza. A kés még mindig a kezébe volt.
- El kell ismernem jól főzöl csak kár, hogy kicsit oda égett. Na de mindegy.-legyintett. Ez az ember beteg. - A kis szerelmednek meg két perce van aztán indul a buli.
Az a két perc mintha egy egész örökké valóság lett volna de csak eltelt.
- Idő van szépségem. - felállt és oda jött hozzám. - Azért kár érted. - mondta majd újra végig húzta a kést a karomon csak most a másikon. Össze szorítottam a fogam és némán tűrtem a fájdalmat. Tudtam ha Cam meghallaná a hangom nem várna tovább azonnal közbe lépne.
- Mi az édes? Keménynek akarsz tűnni?- nem válaszoltam erre felemelte a kést és bele döfte a combomba. Akárhogy is szerettem volna nem tudtam csendben maradni. Úgy sikoltottam ahogy a torkomon ki fért.
Cam Szemszöge :

A srácok le kellett fogjanak, hogy ne rontsak be a házba. Édes Istenem soha nem tudom kiverni a fejemből Avery látványát. Megkötözve, véres karral és feldagadt arccal. Már hívtuk a rendőrséget és a mentőket de még sehol sincsenek. Félek késő lesz mire ide érnek.
Mi lesz ha történik valami a babával? Vagy még rosszabb, mi lesz ha történik valami Averyvel? Férfi létemre nem sok választott el attól, hogy sírva fakadjak. Nem tudom mióta várhattunk a ház oldalához tapadva amikor meghallottam Avery sikolyát nem tudtam tovább várni. Lélek szakadtában rohantam az ajtóhoz. Amikor kinyitottam egy ismerős alak épp kirántott egy kést Avery lábából mire az én kedvesem újra felkiáltott.
- Ian. - ordítottam.
- Végre megjöttél. Bocsi de nélküled kezdtük a bulit. Viszont szívesen látunk. - mondta majd felnevetett ez a beteg állat.
- Mit akarsz itt? - kérdeztem tőle miközben szépen lassan közelebb mentem hozzá.
- Tudod te jól. Ígértem neked valamit. És én mindig betartom az ígéreteim. - forgatta meg ujjai között a kést.
- Te engem akarsz nem őt.
- Tudod Cam, szemet szemért, fogat fogért. Te bántottál valakit aki nekem fontos és bántok valakit aki neked fontos. - Averyre néztem akinek az arcán lassan peregtek le a könnyek...
Kitudja mit tett vele.
- Ian. Beszéljük ezt egyszer meg. - húznom kell az időt egészen addig amíg meg nem jönnek a rendőrök.
- Nincs amit itt megbeszélni. A húgom miattad lett nyomorék. A kis barátnőd pedig miattam lesz. - úgy mondta mintha egy kiló zöldséget kérne a piacon.
- Emma nem miattam nyomorék. Nem én ütöttem el őt.
- De miattad volt az úton, ha te nem vagy ő se lett volna ott! - ordította. Újra Avery bőrére fektette a kést de most nem volt ideje sebet ejteni rajta mert kivágódott az ajtó és egy csomó rendőr nyomakodott be rajta.
- Ne mozdulj!- kiáltotta valaki. De Ian nem hallgatott rájuk egy gyors mozdulattal a kést Avery nyakához emelte.
- Csak egy lépés és vége. - édes Istenem csak ne hagyd, hogy bántsa őt! Kérlek! Kérlek!
Sziasztok!! 😍
Féltem, hogy azután ahogy abba hagytam az előző részt éjjel valaki meggyilkol álmomban vagy még rosszabb elmegyogyba kerül ezért neki kezdtem még egy résznek. Hát... Nem javítottam a helyzeten az már biztos. 😂
Ugye tudjátok, hogy szeretlek titeket?
😍
Puszi mindenkinek!! 😘
C. ❤