Terhes vagyok egy rosszfiútól/Befejezett/

2.10

Előre azt hittem, hogy csak álmodom. Vagy, hogy ez az egész valami furcsa, morbid játék amivel a képzeletetem akar megtréfálni.  Nagyokat pislogtam, abban reménykedve, hogy amikor következőbe kinyitom a szemem nem ez a szörnyű látvány tárul majd élem. De rá kellett jönnöm, hogy ez nemfog bekövetkezni.  
Az elem táruló táj gyönyörű volt. Pompázó zöld fű melyet több helyen is fehér margaréták nyíltak, apró bíborkák és még sok más mezei virág. Picit távolabb  kisebb bokrok húzódtak és néhol elvétve egy- egy tölgyfa emelkedett ki a földből. És mindezek fölött terült el a kék ég. Gyönyörűen, felsőbbrendűen.
  Az egésszel csak annyi volt a baj, hogy feljel lefelé láttam. Erőt vettem magamon és megmozdítottam a fejem. Nem tudtam kifújni a levegőt, egyszerűen a tüdőmben rekedt és folytogatott. Aztán egyszer csak egy fülsüketitő sikolyként hagyta el a testem. Csak sikitotam és sikitotam, egyszerűen nem tudta abba hagyni egészen addig amíg  az utolsó csepp levegő is távozott a testemből. 
  Eddig eszembe se jutott, hogy Ashley is a kocsiban ült. Még mindig a gyerekülésben volt, kín keservesen sírt, de nem láttam rajta semmilyen komoly sérülést. Egyik kezemet hátra nyújtottam és a fájdalmaim ellenére, megfogtam a kezét, hogy egy picit megnyugtassam.
- Shh édesem. Én itt vagyok nem... - nem tudtam befejezni a mondatot.  Egy picit jobban megfigyeltem a mellettem ülő Camet és felzokogtam.
   Cam eszméletlenül logót lefelé a vezető ülésből. Hosszú karjai a kocsi plafonján pihentek és mindkettőt vér borította. Arcán számtalan apró seb és horgolás volt, de nem láttam komolyabb sérülést. Viszont a fehér pólóját és a rövid nadrágát majdnem teljesen át áztatta a vér. Több mély vágást is láttam a lábán és jó pár helyen a pólója is csafatokban volt. Néhány helyen pedig üvegszilánkok álltak ki a testéből.
De nem csak mi hárman voltunk a kocsiba. Logan is velünk utazott. Felé fordultam. Ő se nézett ki sokkal jobban.
  Vérrel átázott ruhák, üvegszilánkok, kisebb sérülések, és egy komolyabb sebb a homlokán.
  Autobalasetet szenvedtünk.
Tennem kell valamit. Segítséget kell hívnom. Ki kell hívnom a mentőket. Mindent meg kell tegyek a többekért.  És az nem elegendő, hogy lógok és sírok. A telefonom valahol a kesztyűtartoban kell legyen, a másik kezemmel akartam előbányászni viszont képtelen voltam megmozdítani. Akármennyire is szeretem volna nem ment. Kénytelen voltam elengedni az én hercegnőm kezét.
  Alig láttam a sírástól és a kezem is borzasztóan remegett de valahogy mégis sikerült hamar kinyitanom a kesztyűtartót. Néhány dolog kiesésett belőle, de nem láttam a telefonom. Benyultam érte, de csak láthatatlanba tapogattam utána. Talán csak pár másodperc volt, vagy  csak néhány perc, de nekem egy egész örökkévalóságnak tűnt amíg rátalált a kezem.   
  Annyira magamon kívül voltam, hogy hirtelen még a kódom se jutott eszembe, pedig Ash születésének a dátuma volt az. Még egy ideig ügyetlenkedtem azzal, hogy bepöttyögtem a mentősök számát. 
- Halló. Nem tudom, hogy hol vagyunk. Valahol Monterey és Marina között. Autobalasetet szenvedtünk.  Egy kisbaba is van az autóban. -  olyan gyorsan hadartam, hogy őszintén csodáltam, hogy nem kérdezett vissza.
- Jól van hölgyem, meg fogjuk találni önöket. Kérem maradjon vonalban. Próbáljon keresni valamit ami segíthet nekünk. Ismerős önnek az a táj amit lát? -  a központban ülő nő, csak kérdezett és kérdezett.  Ashről, Camről, Loganről,  a balesetről,  a kocsi állapotáról. 
   Jobban szemügyre vettem a környezetem és rá kellett jönnöm, hogy több mint valószínű, hogy az autónkat nem látják az útról.  A visszapillantó tükörben láttam, hogy begurultunk az út mellett lévő  lejtőn. Carol -  időközben elárulta a nevét -  kérdezett valamit de nem válaszoltam neki. Egy nagyon jellegzetes szag csapta meg az orromat.
Benzin szag.
-.. Avery??
- Benzin szag van. -  motyogta magam elé.
- Tessék?
- Benzin szag van. -  mondtam ki újra, most már hangosan, hogy ő is hallja és újra pánikba estem. Hogyne estem volna. A mentősök nem tudják, hogy hol vagyunk, a rendőrség épp most próbálja kideríteni a telefonomban lévő GPS  segítségével, a kocsi azóta füstöl amióta kinyitottam a szemem és most pedig valahonnan benzin szag jön.
- Avery.. Nem lesz semmi, baj. Hamarosan megtalálnak majd titeket és kimentenek. Kérlek figyelj rám és maradj nyugodt.
- Mégis hogy maradhatnék nyugodt. A kislányom, a vőlegényem és a legjobb barátom ül az autóban, csak én vagyok az egyetlen személy aki magánál van és képes egyedül járni. -  kicsit el hallgattam. -  Tennem kell valamit. Ki kell másznom innen. Kihangosítottam a telefont se letettem a kocsi mennyezetére.
- Avery, ez nem a legjobb ötlet... Hallgasd rám. Nem lesz jó vége annak amit tenni akarsz...
- De nem lóghatok itt tétlenül... - ezzel befejeztem a hívást és neki álltam a biztonsági övem kicsatolásának.
Helló mindenki!!😍
Bocsi, hogy újra el voltam tűnve, de most itt vagyok és mindenki a halálomat akarja a befejezés miatt. 😅 Na de nem számít én szeretek mindenkit. 😍😍
Próbálok sietni a következő résszel, ígérem, cserkész betyszó! 😉
Puszi mindenkinek! 😚
C. ❤️