| CHLOE | ✔

| 17 |

CHLOE

'Majd óvatosabb leszek, hidd el, így több jut a boldogságból...'

- Angyalom. - suttogja két csók között - Ez a te szobád? - kérdezi és ekkor kinyitom a szemet, szétnézek és látom, hogy Elle szobájában vagyunk.

- Nem. Ez itt Elle szobája. - mondom, Ő pedig azonnal feláll velem és átcipel az enyémbe de az ajtónál még visszafordul.

- Nagyon szépen rajzol. - céloz a falon lévő képre.

- Azt én rajzoltam. Kiskorom óta rajzolok. - el is felejtem, hogy a dicsekvésemmel még bajba is keverhetem magam.

- Hol láttad ezt a szimbólumot? - kérdezi elsötétülő tekintettel.

- A neten találtam. Miért ? Neked ismerős? - kérdezek vissza puhatolózva.

- Nem, csak nagyon tetszik. - mosolyog rám

- Hát valóban elég tetszetős. Ezért is ezt rajzoltam. - mondom miközben becsukja az ajtót utánunk.

Nagyon meglepett és egyben meg is ijesztett mikor itt állt az ajtóban. Viszont tagadhatatlan, hogy rettenetesen örültem is neki. 
Aztán mikor lerohant és csak csókolni kezdett, nem gondolkodtam rajta, hogy visszacsókoljak-e. Minek gondolkodtam volna? Hiszen csak Őt akartam. És kiderült,hogy Ő is engem.

- Akkor ez most kizárólagos lesz? - kérdezem miközben az ágyamon fekve egymással szemben fekszünk az oldalunkon, úgy hogy Ő közben a könyökén támaszkodva figyel.

- Mármint micsoda? - kérdez vissza meglepetten mire duplájára nyílnak a szemeim és attól félek, hogy megütöm ha most benyögi, hogy csak dugni akar. - Csak viccelek angyalom! - nevet fel hangosan de ezért is kiérdemel egy vállon csapást - Ha láttad volna a szemeidet. Persze, hogy kizárólagos. Nem fogom hagyni, hogy bárki is hozzányúljon az én megmentőmhöz. Nagyon tetszel nekem Chloe. És érzem, hogy van közöttünk valami ami folyamatosan egymás felé sodor minket szóval mindenképpen tudni szeretném, hogy működik e ez mert téged akarlak. - végig gondolom a szavait és igazat adok neki mindenben. - Mondj valamit Angyalom.

- Miért pont angyal?

- Hű de kiragadtad a lényeget. - mosolyodik el rám nézve-  De amugy azért angyal, mert ha egyszer találkoznék eggyel pont ilyennek képzelném el mint amilyen Te vagy. Ilyen tiszta, ártatlan, kedves, jó lelkű, nyugodt és segítőkész. - sorolja a szebbnél szebb jelzőket. A nagy kár az csak, hogy egyik sem illik rám. 

- Szeretném ha itt maradnál éjszakára. - mondom neki csendesen mire perverzen vigyorogni kezd.

- Ilyen hamar Chloe? Komolyan? 

- Annyira hülye vagy! - nevetek a feltételezésén - Nem akarom, hogy haza sétálj mikor mindannyian tudjuk, hogy mi történt veled.

- Jut eszembe! Honnan tudtad, hogy ott leszek?

- Ez egy nagyon hosszú story de megígérem majd elmesélem. - mondom és adok egy puszit a szájára majd a fürdőbe sétálok. 

Soha nem tervezem elmesélni neki az egyességemet Logan-nel. Logan segített megmenteni Fede életét, én pedig egy szívességet ígértem cserébe. Ha ezt Fede - vagy Nico - tudná, csak lebeszélnének róla. Viszont én mindig tartom az adott szavamat. 

Gyorsan összekészülődök és visszamegyek Federicohoz aki már békésen alszik az ágyamban. 

Egy csókot adok a homlokára és eljövök onnan , mert telefonálni szeretnék.

- Na? Megköszönte?- kérdezi tetettet sértettséggel, tudom, hogy igazából mosolyog.

- Igen. Megköszönte. 

- Nem akarom tudni a részleteket, ja és csak úgy mellékesen ennyit arról, hogy megígérted, hogy nem szeretsz bele a bátyámba. - nevet a telefonba

- Ne haragudj Nicholas. Vannak dolgok amiket nem mi irányítunk. De nem akarom, hogy emiatt megváltozzon a kapcsolatunk egymással.

- A legjobb barátom vagy Chloe. Nem fog változni semmi megígérem. 

- És különben is. A másik bátyádba nem szerettem bele. - nevetek a hülye viccemen.

- Ami késik nem múlik. - nevet Ő is de tudom, hogy csak viccel. - Ott marad éjszakára?

- Igen, már alszik. Nem akartam, hogy visszasétáljon. Szerintem annyira azért még nincs jól.

- Igazad van. Jó éj nektek Chloe.

- Jó éjt Nico. - mosolyogva teszem le a telefont és fordulok vissza a szoba felé de a telefonom csipog a kezembe jelezve, hogy sms-em érkezett. 
Megnyitom az üzenetet és egy pillanatra komolyan elgondolkodom azon, hogy jó ötlet volt e ez az egyesség... de mikor a szobába fekvő Federicora gondolok akkor tudom, hogy ha lehetőségem lenne rá, akkor újra ugyanezt a döntést hoznám meg. 

Logan: Készülj! Három nap múlva este lesz szükség a szívességedre. Menned kell valahova és szerintem öltözz vastagon mert kissé veszélyes küldetés lesz. A részleteket aznap este küldöm. Jó éjt kis hős szerelmes királylány. 

Nem tudom mire számítsak , de Federico életéért cserébe megéri. 

Logannel is az a baj, hogy olyan ártatlannak néz mint Federico, de Ő sem tudja, hogy rajtam is ott van a Capo dei Capi tetoválása ami azt jelenti, hogy sem a hatalmam, sem a befolyásom nem kevés és ha jókor vagyok jó helyen akkor előnyömre ezeket szépen fel tudom használni...