| CHLOE | ✔

| 43 |

CHLOE

'Ha szembenézünk a tévedéseinkkel, akkor szembe tudunk nézni az igazsággal.'

- Mindent lerendeztél? - kérdezi Elle

- Próbáltam és úgy néz ki sikerült is. 

- Akkor már nincs veszélyben a testvérem? - kérdezi Nicholas mellettem sétálva.

Hirtelen megállok és feléjük fordulok. Kitárom szélesre a két karomat és a nyakuknál fogva megölelem mindkettőt.

- Annyira hiányoztatok. - mondom ki hangosan azt ami a szívemet nyomta már egy éve

- Te is nekünk Rambo. - röhög Nico

- Annyira nem kapott nagyot és különben is... mit képzelt? Akkor még együtt voltam Federicoval, Ő meg állítólag a barátnőm volt.

- Akkor azért zavar mert akkor még együtt voltatok és nem azért mert megcsókolta mikor te nem tehetted? - világít rá a lényegre Elle

- Mindenhogyan zavar. Ahogyan az is zavar, hogy Fede ennyire érdektelen velem szemben. De megértem. Eltűntem egy évre, nem várhatom, hogy onnan folytassuk ahol abbahagytuk. Ez nem így működik. Lépésenként kell haladnunk. Feltéve ha akar még engem. 

- Akar. - mondja Nico teljes meggyőződéssel - Én tudom. Hiányoztál neki és szeret téged. Csak kell neki egy kis idő, hogy feldolgozza, hogy újra itt vagy. Meg talán kellene egy kis bizalom is hisz nem tudhatja, hogy mikor lépsz le ismét szó nélkül. 

- Az sem lenne hátrány ha őszinte lennél. - néz ránk Elle komolyan

- Őszinte?

- Igen. Mondd el neki, hogy miért léptél le. 

- Nem!

- Miért nem? 

- Mert nem akarom, hogy azért béküljön ki velem mert megsajnál. Igazat ad, bevallja, hogy Ő is ezt tette volna és akkor minden folytatódik ott ahol. Nem. Béküljünk ki azért mert rájön arra, hogy még mindig akar, hogy még mindig szeret. Én ezt szeretném. És azt sem akarom, hogy ti elmondjátok neki a távozásom igazi okát.- nézek rájuk komolyan és fenyegetően

- Nem mondjuk el. De mostmár mesélj mi volt veled mert baromira hiányoztál. - húz magához Nico egy ölelésre

- Annyi mesélni valóm van, hogy el sem hiszitek. - kinyitom a bejárati ajtót és magam elött engedem be Őket és mikor én is belépek és villanyt kapcsolok hirtelen felsikoltok ijedtemben mert valaki ül a fotelban és egy kést forgat a kezében. - Mit akarsz?

- Miért jöttél vissza?

- Nem miattad.

- A De Felice-k húztak vissza? Miattuk vagy itt ismét?

- Semmi közöd hozzá és most takarodj a lakásomból ha nem akarod, hogy rövid időn belül alulról szagolhasd az ibolyát.

- Tudok ám mindent rólad Chloe Cameo Black. A Capo velem akarta megöletni a kis barátodat. De aztán lefújta. - sorolja a tényeket, Nico pedig már ugrana is neki de gyorsan közéjük állok és mereven nézek Logan szemébe 

- Mit akarsz?

- Téged!

- Hogy érted ezt?

- A Capo dei Capi lehetőséget adott arra, hogy megöljem az ellenségemet. Aztán ezt a lehetőséget elvette tőlem. Szóval kell helyette valaki akin bosszút állhatok. Ez leszel te.

- Neked teljesen elmentek otthonról.

- Nem. Csak a barátnőm elhagyott egy ilyenért - mutat Nicora - Te pedig összejöttél a másik kettővel.-  Aú! Ez most fájt! - Most már én akarok a soros lenni.

- Te elvesztetted Elle-t. Mellesleg pedig baromi nagy bátorság úgy ide jönni és engem fenyegetni, hogy én egy Black vagyok azaz a maffia főnök közvetlen rokona, míg a mellettem álló srác, a legjobb barátom és a Cosa Nostra családjához tartozik. Nem is tudom, hogy bátor vagy, vagy inkább bolond. 

Azzal előrendülne és a késsel engem célozna mikor az ajtóból hirtelen puffanás hallatszódik. Egy lövés dördült el ami egyenesen homlokon találta Logan-t. 

Hitetlenül nézek az ajtóban álló személyre de azért örülök, hogy sikerült megmentenie a helyzetet....