| CHLOE | ✔

| 32 |

FEDERICO

' Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot,
Ha mástól akarod a boldogságot?'

- Mesélj Chloe. Hallgatlak. - mondom neki és közbe végig nézem ahogy gyorsan magára kapja a pólóját. 

Mikor kicsapódott az ajtó és berobogott melltartóba majd leszidta Sebet először nem is akartam hinni a szememnek, sem a fülemnek. Aztán mikor ahhoz a részhez ért, hogy Seb nem jelent meg már három találkozón sem akkor elkezdtek a gondolataim nagyon rossz irányba száguldani. Nem tudom mi folyik itt de már tudom, hogy miért volt velem bizalmatlan. Hát ezért!!!

- Fede nem az van amit gondolsz... - olyan idegesen jött be az irodába de mikor észrevett akkor olyan lett mintha nyakon öntötték volna egy vödör jeges vízzel. Egészen lenyugodott. Mert megijedt.

- Nem az van Chloe? Nem az van?? - én viszont kiabálok - Miért szerinted mit kellene gondolnom mikor félmeztelenül érkezel meg a bátyám irodájába méghozzá úgy, hogy azért szidod mert nem ment el három találkozóra. Milyen találkozóról is van szó Chloe? - lépek hozzá egyre közelebb míg végül már az arcába mászok. - Miért kellett volna találkoznotok? És mióta találkozgattok? És ha barátod van akkor így lépsz be akárhova? - még egy kicsit közelebb lépek mire Seb feláll a helyéről jelezve ezzel nekem, hogy védelmezi Chloe-t - De te is mondhatsz valamit. - nézek szúrósan a testvéremre

- Federico...- kezdi Seb de Chloe beléfolytja a szót

- Sebtől kaptam ajándékba az bérletet az úszás oktatásra.

- És? Ő tanított úszni vagy mi van? - nézek rá hitetlenkedve majd mikor nem felel egyikük sem és Chloe láthatóan kerülni velem a szemkontaktust akkor esik le, hogy pontosan beletrafáltam a közepébe. - Nem mondjátok komolyan? Egy hónapja minden délután találkozgattok és titkoljátok előlem? - nagyon dühös vagyok és érzem le kell lépnem mielőtt még olyat teszek amit megbánok - Viszonyotok is van egymással? - erre hirtelen felkapja a fejét mindkettő de nem várom meg a választ. Kimegyek az ajtón és nem állok meg akkor sem mikor Chloe utánam kiabál. 

Egyenesen haza sétálok Nicohoz és nem akarok mást mint kiönteni neki a szívemet. Ő áll hozzám a legközelebb. Meg fog érteni.

- Mi az isten van? - rohan elő a hangos csattanásra, hogy ennyire bevágtam az ajtót. - Mi van veled Fede?

- Chloe.

- Mi van vele? Baja esett? Mi történt? - kezd aggódni de hamar lenyugtatom

- Viszonya van Sebbel.

- Micsoda? - kérdez vissza az öcsém elkerekedett szemekkel

- Seb adta neki az úszás oktatást ajándékba. Ő tanította meg úszni. Egy hónapja, minden délutánt egymással töltöttek. El tudod ezt hinni? Apa és a Capo össze akarják Őket adni ezek meg a kezükre játszanak azzal, hogy összemelegednek? Hihetetlen. Főleg, hogy Chloe állítólag harcolni akart értünk. Eddig bírta? 

- Fede nem úgy van ahogy hiszed.

- Micsoda?

- Chloe csak úszni tanult. Semmi nem történt közöttük.

- Te tudtál róla? Tudtál róla és nem mondtad el nekem? - akadok ki rá is

- Játszam ki egyik testvérem a másik ellen? Nem mondtam el mert tudtam, hogy ennyire túlreagálnád! Chloe semmit nem akar Sebtől.

- De Seb akar valamit Chloetól ezt te is tudod.

- De Chloe harcol értetek. Szerelmes beléd Fede. Te kellesz nekem. Nem viszonyuk van csak egyszerűen együtt tölöttek egy kis időt. Nem kell ezen ennyire kiakadni...

- Te nem akadnál ki ha a szerelmedet máshoz akarnák hozzáadni és Ő azzal töltene több időt akihez szánják, nem pedig veled? 

- De. Kiakadnék. Csak, hogy Seb a testvéred bízhatnál benne jobban.

- Ezért nem bízok! Ő egy De Felice. És egy De Felice mindig eléri amit akar. És Seb most Chloet akarja. Neki mindegy, hogy kin kell átgázolnia, a lényeg, hogy az övé lehessen amit akar.

Ott hagyom a nappaliban Nicot és a szobámba megyek, hogy átgondoljam ezt az egész kalamajkát. Viszont minél tovább agyalok rájövök, hogy itt köztes megoldás úgy sincs. Vagyok én meg Seb. Chloenak pedig egy döntést kell hoznia, hogy melyikünket akarja.

Viszont most nekem is csak egy fontos kérdés van:
Harcoljak keményebben érte, vagy engedjem el végleg?