| CHLOE | ✔

| 31 |

CHLOE

'Nem törtem össze, csak csalódtam magamban,
Hiába vertek át százszor, így is naiv maradtam.'

Federico napok óta nem ér rá egy találkozóra. Seb pedig háromszor nem jött el az uszodába és még csak nem is szólt, hogy nem jön.
Így a harmadik De Felice-hez megyek kideríteni, hogy mi van a háttérben. 

- Ugye van rám pár perced? - kérdezem mikor a második kopogtatásomra ajtót nyit

- Ahogy neked is volt az elmúlt hónapban? - kérdezi morcosan de szélesebbre tárja az ajtót, hogy beférjek mellette

- Ne haragudj Nico. - őszinte sajnálattal a hangomban mondom ezt neki

- Nem haragszom de elegem van belőle, hogy mellőz a legjobb barátom és fogadni mernék, hogy most sem miattam érkeztél.

- Nem mellőzlek többé. Vége ennek a hónapnak, lejárnak az úszó leckék és minden vissza áll a régi kerékvágásba. Ígérem. - ölelem át és adok egy puszit az arcára.

- Oké-oké. - ad egy puszit és el tol magától - Na szóval melyik érdekel?

- Sebastiannal nem foglalkozom. Felültetett már háromszor. Elegem volt belőle. - Nico olyan meglepetten néz rám, mintha nem hinné el amit mondok. - Federico az aki napok óta kerül. Mi van vele?

- Azt majd Ő elmondja. Sok a dolga. Apánk megbízta valamivel és minden egyszerre szakadt a nyakába. Viszont a helyedben utána járnék ennek a Sebastian dolognak.

- Ugyan miért?

- Mert Ő nem ilyen!

- Figyelj, ha nem akar tovább úszni velem és leckéket adni nem baj. Nem zavar. Csak legalább szólt volna előre, hogy ne várjam háromszor is egy- egy órán át potyára, átöltözve már az uszodában. 

- Igazad van, de Ő nem ilyen. Ő a rendes, az összeszedett. Ő nem felejt el soha semmit szóval elhiheted, hogy valami komoly dolog lehet a háttérben ha így oldotta meg a dolgokat, hogy téged tett félre, csak úgy se szó se beszéd. 

- Persze. - nézek rá hitetlenül.- Te úgyis védenéd, hisz a testvéred.

- Én csak azt mondom, hogy adj neki még egy esélyt és ne írd le ilyen gyorsan legalább addig míg nem tudod mivan a dolgok hátterében.

- Jó. Igazad lehet.

- Igazam van! - szól rám és az ajtóra mutat mire kérdőn tekintek vissza rá.

- Már mint most?

- Miért mit hittél? Holnap után kis kedden? Indíts! Szia Chloe! - és már be is csukta az ajtót a hátam mögött mielőtt még feleszmélhetnék, hogy házon kivül vagyok.

Lassan sétálok és a klubb felé veszem az utamat. 
Miközben haladok végig gondolom az egész helyzetet. Seb adta ajándékba ezt, hogy úszni tanít, mégis Ő tünik el szó nélkül. Bármilyen gondja, problémája van legalább egy sms-t dobhatott volna de Ő erre sem volt képes. Egyre gyorsabban sétálok és egyre jobban fel vagyok spannolva, hogy jól kiosztom de erre még egy problémával szembesülnöm kell, hogy mikor belépnék az őr elkapja a karomat az ajtóban.

- Hova hova kislány? - kérdezi és cinikusan végig mér

- Sebastianhoz jöttem. - mondom mire még utálatosabban néz.

- Senki nem mehet be a fönökhöz. 

- A fehér listán vagyok nézd meg.

- Nem kaptam listát azokról akik beléphetnének. 

- Annyira látszik, hogy újjonc vagy. Én Chloe Black vagyok. Sebastianhoz jöttem. Fontos személy vagyok.

- Ha nem te vagy az atyaúristen akkor nem érdekel.

- A Capo dei Capi rokona vagyok szóval engedj be míg még jó kedvem van. - már egyre flegmább vagyok de nagyon idegesít az új srác

- Na ha te rokona vagy a Caponak akkor én tényleg az atyaúristen vagyok. 

Már tényleg nagyon ideges vagyok és tényleg nagyon be akarok jutni Sebastianhoz. Megfogom a pólom alját és lekapom magamról majd hátat fordítok a srácnak és úgy kiabálok rá.

- A tetoválást azért felismered?

- I... Igen... - dadog nekem, én visszafordulok szembe vele, Ő pedig kitárja az ajtót. - Elnézést kérek. - szól utánam mire csak felemelem a kezem és a középső ujjamat mutatom neki. 

Sebastian irodájához sietek úgy ahogy vagyok melltartóban,poló nélkül mert annyira sietős. Nem kopogok csak kicsapom az ajtót és látom, hogy ott ül az iróasztalánál és nagyon meglepődik mikor meglát itt engem. Pláne így.

- Komolyan nem vagy képes normális őrt állítani az ajtóba? Nem kapott fehér listát oké! Nem szólt neki rólam senki! De, hogy le kell vennem a felsőm ha be akarok jutni hozzád azon már baromira kiakadok! - nem kiabálok vele de elég ingerült vagyok - És azt meg tudod magyarázni, hogy hova a fenébe tűntél az elmúlt három napban? És, hogy legalább egy sms-t miért nem tudsz dobni? Legalább annyit, hogy 'bocs nem érek rá' , hogy ne várjak rád feleslegesen egy óra hosszát. Meg tudnád ezt magyarázni most hogy már kellőképpen ideges vagyok? - Sebastian nem szól egy szót sem csak az asztalra ejti a fejét mint aki kurvára nem akar ebben a helyzetben lenni amit csak akkor értek meg mikor meghallom amit nem szerettem volna.

- Miért is vártál te az elmúlt három napban a bátyámra? 

Ekkor veszem észre a sarokban álldogáló, baromira dühös Federico-t aki nagyon úgy néz ki, hogy nem érdekli a magyarázkodásom... és lehet, hogy már én sem.....