Együtt egymásért

351 12 10
                                    

Mikor hazaérkeztek dél körül, Wendy megszoptatta a kicsit utána pedig altatni kezdte. Nem tudja miért, de most sokára sikerült ez neki. Mindig mikor azthitte, hogy elaludt, le akarta tenni a kiságyba, de akkor mindig kapaszkodni kezdett a nyakába. Altatódallal, sikerült is elaltatnia. A mai napig emlékszik édesanyja altatódalaira. Nagyot csalódtak volna benne mikor megtudták, hogy majdnem tizennyolc évesen gyermeket vár. De nem érdekelte, mert legalább tudja azt, hogy élnek. Mikor végre sikerült letennie Jane-t, átöltözött, az otthoni szokásos szerelésébe és elkezdett kipakolni és eltenni a vásárolt dolgokat. Épp neki akart állni főzni, amikor meghallotta Jane hangos sírását. Összeráncolta a szemöldökét. Ilyen még sosem fordult elő, hogy fél óra elteltével sem, felébredt volna. Visszament hozzá és újra a karjaiba fogta. Nem értette, előbb evett, láza nincs, tisztába van téve, hasa nem fáj. Biztos, hogy rosszat álmodott. Nyomott egy csókot a fejére és magához ölelte. Mikor fél óra múlva se tudta elaltatni, még altatódallal sem, egy sóhajtással elhatározott valamit. Letette a kislányt a kiságyba, aki azonnal elkezdett nyöszörögni, de gyorsan simogatni kezdte és közben bemászott mellé a kiságyba majd felhúzta a rácsot. Százötvenhét centijével pont be tudott férni a kiságyba. Elkapta a deja vu érzés, ami az volt, hogy újra egy ketrecbe érezte magát, csak most nem volt a feje felett rács. De most nem érdekelte, mivel lánya jólétéről volt szó. Újra betakarta a kisbabát, akinek a szájába ott volt a cumi és simogatni kezdte a hasát közben pedig puszikat osztogatott a fejére. Gondolta, mikor elalszik, óvatosan kimászik, aztán tovább folytatja teendőit. Csak ez nem így történt. Mivel simogatás közben, maga is bealudt. Ezek után szerencsére Jane már nem sírt fel és mindketten nyugodtan aludhattak. Péter bosszús arckifejezéssel termett be a lakásba. Mágiájának hála nem kellett neki se kulcs, se csöngetnie. Körülnézett a lakásba, de Wendy-t nem találta. Akárhányszor külön műszakban dolgoztak, vagy a konyhában volt, vagy olvasott, de nem találta. Nevén hívta, de semmi válasz nem jött. Kezdett kicsit ideges lenni. Belépett a hálószobába, aztán amikor meglátott egy nagyobb testet a kiságyban jókedvűen elnevette magát. Odament és meglátta, hogy alszanak. Jane közben odabújt édesanyjához és átölelte. Rátámaszkodott a kiságyra majd pár percig nézni kezdte őket. Aztán lenyúlt és elkezdte az arcát simogatni, hogy felébredjen. Wendy kellemetlenül felnyögött. Nem volt valami kellemes a kiságyban aludni. A végtagjai elgémberedtek. Jane is közben felébredt a mozgolódásra. Wendy megfogta a fejét a szabad kezével, mivel a másik keze a kislány feje alatt volt, és nagyot ásított. Péter megtámasztotta a fejét és elvigyorodott.

- Hogy aludt a királynő és a hercegnő?

- Jaj, Péter. – nyögte fáradtan Wendy miközben felült

Jane mikor meghallotta apja hangját már teljesen magánál volt. Felnézett rá és nevetni kezdett. Péter játékosan felhúzta a szemöldökét. A kislány nevetni kezdett és felé kezdte nyújtani a kezeit, hogy felvegye. Wendy is közben kiszállt a kiságyból és megdöntögette a hátát, hogy valamennyire elmúljon a fájdalma. Pán kilépett a szobából a kislánnyal aki, a nyakát ölelte. Kérdezte tőle, hogy hiányzott e neki. A kislány csak adott neki egy nyálas puszit az arcára, amitől a fiú álla szó szerint leesett. De aztán elégedetten elmosolyodott és mondta, örül, hogy hiányzott neki. Wendy megkérdezte, hogy milyen volt a napja az étteremben. Péter ironikusan felnevetett majd mondta, mint mindig. Borzasztó. Wendy mosolyogva megrázta a fejét. De legalább ott van és csinálja. Péter feléfordult és kíváncsian megkérdezte, hogy neki milyen volta a napja. Wendy megrázta a fejét és megrántotta a jobb vállát. Elmentek vásárolni, vettek pár dolgot, összetalálkozott egy vendégével közben. Péter összeráncolta a szemöldökét és gyanakvóan megkérdezte, hogy kivel. Elmondta, hogy egy harmincas éveiben járó nővel. Kicsit beszélgettek egymással. Mondta, hogy van egy férje és egy fia és szívesen megismerné. Péter fintorgott egyet. Ő nem akar senkit semmilyen módon megismerni. Wendy bosszúsan felsóhajtott majd mondta, hogy megint nem róla van szó. Ha nem akarja, nem fogja, de ő szívesen megismerné őket. Péter mérgesen összeráncolta a szemöldökét. Igaz, hogy ő nem akarta megismerni őket, de viszont azt sem akarta, hogy Wendy nélküle odamenjen.

ApuNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ