Nélküled

198 8 0
                                    

Hétvége volt és Mary Margaret készülődött, hogy elmenjen otthonról. Férje, David meg is kérdezte, hogy hova akar menni. Felesége elmondta, hogy elmegy Pán Péterhez aztán pedig be a kórházba, Wendy-hez. Már három nap eltelt a baleset óta és még mindig nem változott az állapota. A herceg először ellenezte, hogy odamenjen, legalábbis egyedül. Féltette feleségét Pán Pétertől. De ő mondta, hogy muszáj odamennie, Pán Péter már nagyon régóta nem maradt egyedül egy kisbabával és nem vallja be, de tudja, hogy szüksége van a segítségre. Ő szépen csak maradjon itthon Neal-el. Adott férjének és fiának egy csókot aztán elindult. De előtte még beugrott a boltba, hogy vigyen Péternek enni valamit. Elmosolyodott, mielőtt bekopogott volna az ajtón. Egy morgás és egy megyek, után ajtót nyitottak neki. Szó, mi szó, Mary Margaret meg volt lepődve. Nem hitte volna, hogy valaha is ilyen állapotban kell látnia, a híres Pán Pétert. Ugyanis, az arcán soha nem látott fáradtságot lehetett észrevenni, haja mindenfelé állt, pólója le volt köpve, hányva, mivel büfiztetésnél nem rakott magára egy törölközőt, ráadásul a borostája is kinőtt. A borosta kinövéséről leginkább a stressz okozta. Elszokott attól, hogy újra egyedülálló apának kell lennie. Mikor meglátta magán a világos vörös borostáját, mégjobban el lett keseredve. A kis Jane ott volt a karjaiban, de vele minden rendben volt. Tiszta ruha volt rajta és nem sírt. A fiú már kezdte elveszíteni a türelmét, hogy csak ott áll az ajtóban és nem mond semmit.

- Mi van? Nem láttál még fáradt apát? – kérdezte arrogánsan

Az asszony pislantott egyet aztán megkérdezte, hogy bejöhet e. Pán cammogott egyet majd félrelépett. Mary Margaret körülnézett a lakásban ahol rendetlenség uralkodott. Amiket pár napja dühében levert az asztalról az még mindig ott volt a földön csak arrébb rúgta őket. De ezen nem volt meglepődve. Mindig is Wendy rakott rendet Péter után. A fiú, még mindig ugyanolyan hangnemben megkérdezte, hogy mit akar. A feketehajú nő elmondta, hogy gondolta átjön és megnézi, hogy vannak és segít, ha úgy van. Az apa felhorkantott és vigyorogva elmondta, hogy nem kell neki segítség. Boldogul ő egyedül is. Ezelőtt is megtudta oldani, most is meg fogja. Igaz ezt mondta, de ami körülötte volt, az teljesen mást. A ház szinte már kiabálta, hogy segítsenek rajta. Mary Margaret lerakta a szatyrot az asztalra és kedvesen azt ajánlotta, hogy most menjen el zuhanyozni, addig ő vigyáz Jane-re és kitakarít. De a fiú továbbra is makacskodott. Fenyegetően elsziszegte, hogy egyikőjüktől se akar segítséget. A tanárnő felsóhajtott majd összerakta a kezeit. Lassan és együttérzően elmondta, hogy segíteni akar neki, ebben nincs semmi szégyen. Ő is jobban fogja érezni magát. Péter nem mondott semmit, csak ránézett a lányára, akinek annyit suttogott, hogy mindjárt jön. Letette a földre, a nagy, direkt gyerekeknek készült szőnyegre, amit nemrég vettek, ahol egy pár játéka hevert. Aztán felvett pár tiszta ruházatát és bevonult a fürdőbe. Mary Margaret megkönnyebbülten felsóhajtott majd nekiállt rendet rakni és főzni valamit. Bent a fürdőben, Péter megtámaszkodott a kezeivel, és homlokát nekidöntötte a csempének, miközben folyt rá a jó meleg víz. Ez most tényleg jól esett neki. Mióta újra Wendy-vel van, tudott aludni, rémálmok nélkül. De most, hogy nincs vele egyáltalán nem tud aludni Jane miatt. Elszokott a nem alvástól. De ez akkor sem enyhítette a fájdalmat, ami a szívében volt. Nem akarta sokáig egyedül hagyni a kislányát így hamar ki kellett szállnia. Fekete pólóban, szürke farmerben és vizes hajjal jött ki a fürdőből. Meglepődve látta, hogy a házban újra rend uralkodott. Pimasz vigyorral megkérdezte, hogy segítségül hívta netalán a hét törpéjét. Az asszony csak elmosolyodott majd mondta, hogy készített neki egy kis ebédet. Egyen valami normálisat. Ki tudja mit evett a napokban. Péter haragosan visszamondta, hogy szerintem neki sem volt ideje arra, hogy egyen, amikor a gyerekeire kellett ügyelnie. De aztán gonosz mosollyal mondta, hogy csak egyet tudott felnevelni. Hófehérke egy pillanatra fájdalom ült ki majd mondta, hogy most nem akar leállni, vitázni vele. A fiú nem mondott semmit csak felvette a lányát és megkérdezte tőle, hogy éhes e. Akkor akarta megetetni, mikor Mary Margaret jött. A tanárnő mondta, hogy hozott neki babakaját, amit kiegészített pár gyümölccsel. Nem anyatej, de egészséges és vitamin van benne. Meg legalább újdonság is. Péter már a napokba nem tudott mást adni neki, mint gyümölcspürét. Lehetett látni rajta, hogy unta és csapkodni kezdett, hogy ő bizony anyatejet szeretne.

ApuWhere stories live. Discover now