stress ~ jikook ✔️

𝙛𝙞𝙛𝙩𝙝

𝙅𝙪𝙣𝙜𝙠𝙤𝙤𝙠

-Hihetetlen, hogy milyen kis érzékeny vagy.-ingattam meg a fejem egy halovány mosollyal.

Egészen meglepő volt heves reakciója mikor megmarkolásztam feszes kis combját. Azt gondoltam, hogy talán ez lehet a gyenge pontja, vagy esetleg már rég feküdt le utoljára valakivel és ezért érhette őt ennyire intenzíven az érintésem.

Kipirult valója és ártatlan tekintete rendkívül ingerelt engem, így nem is tétováztam tovább, mindkét kezemmel megmarkoltam formás combjait és nyaka érzékeny bőrére csókoltam.

Az illata bódító volt és ő maga rendkívül vonzó. Apró kis kezét szájára szorította, míg a másikkal próbált eltolni magától. Gyenge és hasztalan ellenkezése miatt felmordultam majd erősen megszívtam érzékeny bőrét mire felnyüszített.

A hangja édes volt és izgató, nem akartam tovább visszafogni magam.

Feltérdeltem a kanapéra és azonnal magam alá tepertem törékeny testét. Éreztem a dominanciámat amely a tetőfokára hágott az alattam remegő gyönge fiú láttán. A vágy égetett, hogy könnyeket csaljak gyönyörű szemeibe és fájdalmat okozzak neki. Mindent eldobva az akartam lenni aki gondolkodás nélkül cselekszik és minden gátlás nélkül, kegyetlenül a magáévá teszi ezt a gyönyörűséget.

-Most megmutatom mi vár rád az elkövetkezendő időkben, amíg az enyém vagy.-morogtam fülébe amit meg is haraptam, egyenlőre csak gyengéden.

Kecses nyakát egyre kíméletlenebb csókokkal leptem el, míg karcsú derekát markolásztam kezeimmel. Szó szerint össze akartam roppantani, azt akartam, hogy napokig látszódjon derekán kezeim nyoma.

Gondolataim miatt felmordulva nyakába mélyesztettem fogaim és megszorítottam csípőjét. A szőkeség vállai megrázkódtak és mikor felpillantottam rá megláttam csillogó könnyeit lefolyni halántékán.

Olyan szépséges volt a kétségbeesése és fájdalma, hogy csak még többre vágytam.

Harapdálni kezdtem kulcscsontját melyre gyönyörűen simult rá selymes, hófehér bőre. Élvezettel töltött el fájdalmas nyöszörgése és az ahogy fogaim puha bőrébe vájtam.

-Neh, neh kérem!-zokogott fel kétségbeesetten ami csak még tovább fokozta a vágyamat.

-Hát nem fogtad még fel?-simítottam szép könnyeitől nedves arcára.-Engem csak felizgat ez; örömöt okoz ha sírni látlak, ha könyörögsz nekem, hogy hagyjam abba, én pedig csak egyre durvább leszek és kíméletlenül teszlek magamévá.-mormoltam elmélyített hangon miközben egyre közelebb hajoltam hozzá.

Ahogy nagyra nyílt, ártatlanul csillogó szemeivel bámult rám, ahogy folytak a könnyei, ahogy remegett aprócska teste, ahogy a kétségbeesés és ijedség tisztán kiolvasható volt minden rezdüléséből, legfőképpen pedig a tekintetéből; valahogy mind rendkívül ingerlően hatottak rám, imádtam az érzést amit nekem adott ez a gyönyörűség.

Dús ajkaira pillantottam, melyek olyan kívánatosak voltak, hogy vétek volt őket nem csókolni és kíméletlenül marcangolni. Állára fogtam egyik kezemmel majd erőszakosan tapadtam rózsaszín ajkaira, melyek hihetetlenül puhák voltak.

Téptem és harapdáltam ajkait, egyre vadabb voltam, viszont a szőke csak sírt és nyöszörgött. Izgató volt, de mégis most azt akartam, hogy ezekkel a húsos ajkakkal viszonozza csókom a bőgés helyett.

-Csókolj meg!-parancsoltam rá, majd újra ajakira hajoltam.

Meglepődtem mikor ügyetlenül próbálta leutánozni mozdulataim. Olyan volt mintha még életében nem csinált volna ilyet, nem hittem volna, hogy ilyen rosszul csókol.