𝙩𝙬𝙚𝙣𝙩𝙮-𝙨𝙚𝙫𝙚𝙣𝙩𝙝

1.7K 155 56
                                    

𝙅𝙪𝙣𝙜𝙠𝙤𝙤𝙠

Képtelenség volt neki ellenállni. Legyőzött engem a gyönyörűsége és elérte, hogy a vágyam mindenen felülkerekedjen, még azon is, hogy eredetileg meg akartam leckéztetni a szőkét és felelősségre vonni a múlt éjjelért.

Mindent eldobtam miatta, s csak az adott pillanat érdekelt, illetve az, hogy minél közelebb érezzem őt magamhoz, de ez a vágy akkor sem csillapodott, miután újra a magamévá tettem őt.

Aznap életemben először aludtam valaki más ágyában. Általában mindig távoztam miután megkaptam, amit akartam, de akkor mégsem tudtam elmenni, helyette inkább Jimin selymes bőrét simogatva merültem el a gyönyörű fiú minden porcikájának tanulmányozásában, míg ő lassan álomba szenderült mellettem, majd nem sokkal később én is elaludtam a kimerültségtől.

Másnap mikor felébredtem a szőke már nem volt mellettem, így miután felöltöztem elindultam, hogy megkeressem, közben pedig felhívtam a sofőröm, hogy hozzon nekem a villámból egy öltönyt. Éppen a konyha felé vettem az irányt, amikor észrevettem, hogy a gardróbszoba ajtaja félig nyitva van, így már tudtam, hogy nem kell tovább keresnem.

Mikor kintebb tártam az ajtót meg is pillantottam a gyönyörűségem, ahogy éppen egy sárga inget tűr be a fekete nadrágjába, én pedig karba tett kézzel az ajtófélfának támaszkodtam és onnan szemléltem őt.

– Inkább a vöröset vedd fel, az kiemeli az ajkaid – szólaltam meg, mire ijedten ugrott meg, én pedig elmosolyodtam reakcióján, amelyet elbűvölőnek találtam.

– Jó reggelt Mr. Jeon – köszönt tisztelettudóan. – Elnézést, nem vettem észre – szabadkozott, míg én ellöktem magam az ajtófélfától és a szekrényhez lépve kivettem belőle egy vörös selyem inget, amit úgy szerettem Jiminen látni.

– Tessék, ezt viseld ma – adtam a kezébe a ruhadarabot, amit egy engedelmes bólintás kíséretében el is vett tőlem majd a sárgát le is cserélte rá. Hihetetlenül izgató látványt nyújtott, ahogy a selyem a bőrét érintette, s ügyetlenül sietett mihamarabb begombolni az inget, hogy elfedje előlem törékeny felsőtestét, amelyet jól is tett. – Tökéletes – néztem végig rajta, majd végigsimítottam fedetlenül maradt kulcscsontján.

S oly' szívesen elemeztem volna még selymes bőrét, kívánatos testét, édes pillantását, viszont a munka nem várt meg és ezt szem előtt kellett tartanom, még akkor is, ha néha valóban elvette az eszem a szőke.

– Készíts egy kávét, szépségem – simítottam puha arcára, majd egyszerűen elindultam a fürdőbe, hogy rendbeszedjem magam mielőtt még meggondolnám magam a fiú bájai miatt.

Mire mindennel végeztem és a sofőröm is idejében ideért a kért ruháimmal – hogy ne a tegnapiban kelljen megjelennem a cégnél –  így át is öltöztem. Mikor kiértem a konyhába Jimin már a kávémmal várt, amit fel is szolgáét nekem miután helyet foglaltam az étkezőasztalnál, az asztalfőn.

– Ülj csak le – biccentettem neki, így helyet is foglalt mellettem. – Van egy dolog, amiről beszélnünk kell, Jiminie – közöltem vele miközben belekortyoltam a kávéba, amely szinte tökéletesnek volt nevezhető, ami nálam azért is volt nagy szó, mert nem volt könnyű kielégíteni az igényeimet... – Mondd csak, emlékszel valamire a tegnap előtti éjszakáról? – döntöttem oldalra a fejem, a szőkeség pedig jól észrevehetően elsápadt. – Vagy netán annyira alkoholos befolyásoltság alatt álltál, hogy minden emléked köddé vált? – kérdeztem egy cseppnyi gúnnyal.

– Mr. Jeon, kérem bocsásson meg azért az incidensért – könyörgött nekem vékonyka hangján és leszegte fejét. Észrevétlenül alsó ajkába harapott, ami engem csak tovább ingerelt, illetve az is bosszantott, hogy képtelen leszokni erről, holott tudja, hogy engem ezzel csak tovább hergel.

stress ~ jikook ✔️Where stories live. Discover now