𝙛𝙞𝙛𝙩𝙚𝙚𝙣𝙩𝙝

2.1K 153 99
                                    

𝙅𝙪𝙣𝙜𝙠𝙤𝙤𝙠

Minden és mindenki idegesített, a düh pedig felperzselte a vérem, amely tűzforróvá lett és csak arra késztetett, hogy elégtételt véve, megszabaduljak az engem felemésztő indulatok alól.

Egyáltalán nem terveztem, hogy elmegyek Jiminhez, de miután az amerikai ügyfeleink az utolsó pillanatban szerződést bontottak képtelen voltam kordában tartani a mérgemet és csak a szőke fiúra tudtam gondolni, akin tökéletesen levezethetném az indulataim, de emellett mégis felhergelt az, hogy annak ellenére, hogy Jimin az enyém, még mindig nem volt túl hasznos számomra.
Persze, úgy véltem, teljesen ésszerű döntéseket hozok és valóban nem származna túl sok javam abból, ha nem vigyáznék a teste épségére, de abban a pillanatban, ahogy megláttam őt az ajtóban, azokban az ócska ruhadarabokban teljesen elborult az agyam.
Gyűlöltem, ha ellenszegülnek az akaratomnak, Jimin mégis pontosan ezt csinálta és ez számomra tűrhetetlen.

Nem bántam egy percre sem, amit vele tettem. Minden ütést tökéletesen megérdemelt. A nyögései és az összes rezdülése erotikusnak hatott, egyszerűen gyönyörű volt ez a kéjes szenvedés. Dühös voltam, de ahányszor hatalmasat csattant az övem, kerek fenekén és formás combjain, egyre inkább felizgultam és az idegességem is enyhülni látszott.

Ahogy szinte teljesen belelendültem a szépségem kínzásába, észre sem vettem, hogy kezdem átlépni a határokat.
Akartam a szenvedését, mert gyönyörű volt és úgy hatott rám, mint másokra a személyes szenvedélyeik; akár a drogfüggőség, alkoholfüggőség és szerencsejátékfüggőség. Számomra pedig mások kínzása jelentette a függőséget, viszont amióta megláttam a szőke fiút pontosítottam magamban a definíciómat a tulajdon függőségemről. Valójában Jimin szenvedésének gyönyörűséges látványa az én addikcióm.

Sosem élveztem így senki fájdalmas nyögéseit, sőt volt olyan alkalom, hogy betömtem néhány illető száját, mert irritált a hangjuk. Jimin viszont egészen más volt. Az ő hangja kifejezetten izgató és szépséges. A legapróbb mozzanataival is képes volt felizgatni, ami egyszerre bosszantott és vonzott. Tudtam, hogy nála tökéletesebb alanyt sosem találhattam volna magamnak.

- Remélem sikerült megtanulnod, hogy nem éri meg ellenkezni velem! - förmedtem rá és erősen belemarkoltam a kipirosodott és sebes fenekébe, amitől felnyüszített és erőtlenül markolt a lepedőbe, miközben szemei csillogtak a gyönyörű könnyektől, melyek miattam léteztek.
Tüzetesen pillantottam végig gyönge, aprócska testén, amely végtelenül felizgatott engem, ezért erőteljesebben vájtam ujjaimat kerek hátsójába és élveztem, ahogy a fájdalomtól szépségesen eltorzulnak vonásai és fojtott hangon nyöszörög.

Hirtelen az oldalára fordítottam, hogy megbizonyosodjam egy sejtésem felől, ami már jó ideje nem hagyott nyugodni.
Önhitt mosoly szökött arcomra, mikor beigazolódott, hogy újfent igazam volt.
Park Jimin felizgult attól, hogy egy szíjjal sebesre vertem a gömbölyű fenekét.

- Szóval tényleg élvezted. -  pillantottam fel könnyáztatta arcára, ő viszont nem volt hajlandó rám nézni. - Tetszett neked igaz? - kérdeztem erélyesen és a hajába téptem, hogy végre rám nézzen. - Szereted, ha bántalak, ugye? - fordítottam vissza egy mozdulattal a hasára és magam alá nyomtam. - Válaszolj! - markoltam újra a szőke tincsei közé, majd váratlanul a fülébe haraptam, mire édesen felnyögött. - Ne kelljen kétszer mondanom! - mormoltam vészjóslóan nyakába, majd ott is megharaptam, hogy megértse; velem nem éri meg szórakozni.

- Neh...n-nem tudom. - nyöszörögte nehezen, viszont szavait hallva nem az elégedettség fogott el, hanem sokkal inkább a düh.

- Mi az, hogy nem tudod? - förmedtem rá.
- Talán azt akarod, hogy tegyem ezt még világosabbá, mindkettőnk számára? - téptem egyre durvábban a haját, amitől fájdalmasan nyögött, azon a vékonyka hangján.
- Hát legyen! - eresztettem el világos tincseit, így azonnal visszahanyatlott a matracra.
- Bebizonyítom, hogy mire is van szüksége ennek az apró testnek, ha számodra ez valóban nem egyértelmű, szépségem. - mormoltam nyaka érzékeny bőrére a szavakat, amitől érezhetően megremegett, majd szívi és harapdálni kezdtem a területet, durvaságom pedig egy kicsit sem fogtam vissza. Kecses válla vonalán is végig haladtam, miközben három ujjamat Jimin vastag ajkai közé nyomtam, majd erősebben szívtam meg puha bőrét, mire nem mert ellenkezni és azonnal szopni kezdte ujjaim kissé ügyetlenül, de legalább próbálta teljesíteni a rá kiszabott feladatot.
Miután meguntam a bénázását, ujjaim kihúztam szájából és lecsúsztattam a kezem kerek fenekéig, majd minden finomkodás nélkül két nedves ujjam is belé nyomtam, minek következtében a szőke fájdalmas nyögésekkel jutalmazott ezen tettemért, amit tudom, hogy ő is élvezett.

stress ~ jikook ✔️Where stories live. Discover now