Bad B* / KIM NAMJOON FF/

32.

- Nem lesz gond belőle, hogy ennyit vagy nálam? - Kérdeztem NamJoontól, közben pedig a pálcikám végével arrébb görgettem egy brokkolit, hogy az alatta lévő paprikához jussak.

- Nem - Felelt a férfi határozottan és megvonta a vállát. - Így is úgy is valakinek jönnie kell, hogy hozza neked az alapanyagokat és csekkoljon. 

- De a rendőrök csak bekopognak, beadják a szatyrot és kész - Feleltem. - Nem töltenek nálam órákat éjszaka és főleg nem vacsoráznak velem.

- Talán zavar? - Nézett fel rám, de ábrázata nyugodt volt.

- Nem - Ingattam meg a fejem és elmosolyodtam. - De emlékszem, hogy azt mondtad, azért nem tudod betartani az ígéreteidet, hogy nálad lakhassak vagy dolgozhassak, mert egy nyomozás alanya vagyok, te pedig a vezető nyomozó az ügyben. És hogy nem nagyon láthatnak így együtt, nehogy gyanúba keveredj.

- Hm - Hümmögött válaszként és mindent tudóan a szemembe nézett, miközben lassan folytatta a rágást. - Látom, megjegyezted a dolgokat.

- Általában elég nehezen felejtek el valamit, ami ketté töri a reményeimet - Félre biccentettem a fejem és igyekeztem nem túl megvetően nézni rá, de érzékeltetni a helyzet súlyosságát.

- Máshogy nem tudtam elnyerni a bizalmad - Nézett rám komolyan és egyelőre befejezte az evést. - Sajnálom, de muszáj volt.

Megingattam a fejem és lenéztem a vacsorám maradékára, ami már nem tűnt annyira ízletesnek. Hirtelen úgy éreztem, hogy valami olyasmi akadt a torkomon, ami izgága mozgással akarja a tudtomra adni, hogy visszajönne, de sietősen legyűrtem a keserű ízt és egy halvány mosolyt erőltettem magamra.

- Nem akarok hálátlannak tűnni - Sóhajtottam. - Mert tényleg köszönettel tartozom azért, hogy kihoztál onnan - Ránéztem és úgy éreztem, menten elsírom magam. - Nem úgy értettem, nem akarom felróni neked, mert tényleg nagy dolgot tettél. Csak tudod, nehéz ezt még így felfogni és elfogadni.

- Megértem - Felelt lágy hangon. - Nem vettem magamra, tisztában vagyok vele, hogy hazudtam és akkor is tisztában voltam vele, hogy képtelen leszek megtartani a szavam, amikor kiejtettem őket a számon. Azzal is tisztában voltam, hogy mennyien hazudtak már neked és én leszek a következő. De én nem önző érdekből tettem és remélem, hogy ezt te is tudod.

- Persze - Vágtam rá. - És tényleg nem tudom, hogy hogyan tudnám meghálálni! De komolyan. 

- Nem háláért csinálom, Kori - Letette az evőeszközét és bal kezével oldalra nyúlt, hogy meg tudja fogni a kezem a balján. 

Lenéztem az ujjaira, amik elfedték a kézfejemet és elmosolyodtam, közben pedig vettem egy mély levegőt. Hogy mennyire élvezném most, ha az ujjai a testemen szántanának végig... Hihetetlenül élveztem vele az összes szexet, hiába kaptam érte fizetséget és hiába volt megalázó, hogy a testemet megvette és használta a kiszabott ideig, sose tapasztaltam egy kliensnél sem ekkora törődést és odafigyelést annak ellenére, hogy durva volt. Kellemes volt és élvezetes, ráadásul kielégítő is. 

- NamJoon? - Ahogy kiejtettem a nevét a számon, az rögtön kiszáradt.

- Hm? - Hümmögött válaszként, én pedig még mindig az ujjait néztem, ahogy lassan elkezdték cirógatni a bőrömet. 

A szívem hevesen vert és a mellkasom pedig összeszorult, ahogy még ugyan a szavak nem jutottak el az agyamig, hogy megformálják a kérésemet, de tudat alatt már tökéletesen tisztában voltam azzal, hogy mit szeretnék kérni. Azzal is tisztában voltam, hogy nagyon erkölcstelen és rizikós és nagyon nagy rá az esély, hogy nemleges választ kapok majd, de azzal is tisztában voltam, hogy én ezt most nem fogom magamba zárni és ha akarom, ha nem, már hangosan el fogják hagyni a szavak a számat. 
Felnéztem a férfire és egy utolsó levegővétel után, ami reszketegen, de élesen szántotta fel a légcsövemet, egy halvány mosolyt dobtam rá.

- Le szeretnék feküdni veled megint - Közöltem vele egy kissé szárazon.

NamJoon egy pillanatra meghökkentnek látszott, aztán villámgyorsan felhorkantott és egy halk nevetéssel megingatta a fejét. Megnyalta a száját és továbbra is a tekintetem között cikázott a szigorú pillantása.

- Kori - Vett egy mély levegőt és megnyalta a száját. - Nem az vagyok, akinek eddig hittél. 

- Tudom, NamJoon - Válaszoltam nyersen. - Magánnyomozó vagy. Szabályok kötnek. Tilos velem lenned. - Megvontam a vállam és igyekeztem elnyomni egy széles mosolyt, de egy apró szájrándulást még így is elengedtem. - Talán ezért tűnsz annyira kívánatosnak. Mert nem szabad.

- Tudom, hogy sokszor megdugtalak - Elengedte a kezem, én pedig úgy néztem rá, mintha kirabolt volna. - De az munka volt. 

- És most? - Ismét megvontam a vállam. - Legalább nem kéne fizetned érte. - Sóhajtottam egyet és halkan felnevettem. - Szánalmasnak hangzok. 

- Nagyon aranyos - Felelt NamJoon. - És igazából kurvára imponáló. És ne hidd, hogy nem akarok veled szexelni, mert nem így van. - Nem válaszoltam, csak karba tettem a kezem és félre biccentettem a fejem, ahogy vártam a folytatást. - Na jó - Sóhajtott egyet, aztán aprót csapott a tenyereivel az asztalra és kitolta a székét. - Mennyire tudsz csendben maradni?

- Hm? - Illetődtem meg a hirtelen kérdésén és közben néztem, ahogy mellém lép az asztalnál.

Megfogta a felkaromat és egy apró rándítással jelezte, hogy álljak fel. Nyeltem egy nagyot és máris úgy rohant végig egy adrenalin löket a testemen, hogy egy pillanatra elszédültem tőle.

- Kori, nem akarok játszani - Hangja most komoly és feszélyezett volt. - Két rendőr van a lakás előtt, valószínűleg hat méteres körön belül. Kussban tudsz maradni, ha gyorsan szexelünk egyet vagy sem?