Bad B* / KIM NAMJOON FF/

5.

Rámosolyogtam a közeledő autókra, meglibbentettem a lila szőrme kabátomat, hogy kibukkanjon alóla a meztelen lábam, rákacsintottam a lehúzott ablakkal közlekedőkre, de nem jártam sikerrel. Ideges voltam, hiszen tudtam, hogy amiatt nem kellek senkinek, mert így nézek ki. A korábban kapott veréstől lila folt volt az arcomon, amit bár megpróbáltam eltakarni a hajammal, volt, hogy kilátszott alóla, amikor a szél ellenem dolgozott. Sárgás foltok jelezték a korábban vasmarokként tartó ujjak helyét a derekamon, ráadásul a combomon is volt egy kisebb, kékes paca. 
Nagyot sóhajtottam és idegesen dobbantottam egyet, amikor egy újabb autó elhajtott mellettem, lassítás nélkül. Ha nem szerzek kuncsaftokat, akkor nem lesz bevételem, ami azt eredményezi, hogy megint alá kell vetnem magam annak az erőszakos, gyökér stricimnek, hogy leróhassam a napi tartozást. Nem volt kedvem sem ingyen szexelni, sem vele lenni, sem eltűrni a bántalmazásait, főleg úgy nem, hogy még mindig sajogtak az előző napi emlékek. 

Nyeltem egyet és egy mély levegő kíséretében megint kihúztam magam, ahogy meghallottam egy kocsi berregését, amint a kanyar felé közeledik. Megfogtam a lila bundám, hogy kényelmesen tudjam majd azt eltolni a combomnál, hogy az autóban ülőnek meg tudjam mutatni a fedetlen lábam és fenekem, hogy kívánatosabb lehessek. A fejemet megráztam egy kicsit, hogy a hajam előre essen és eltakarja az arcom szélén lévő foltot, ami egy ütésből származott. A szívem hevesen vert, ahogy megláttam a sötétszürke verdát befordulni az úton. Az ember azt hinné, hogy egy kurva érdektelen és érzelemmentes, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. Hiába csináltam ezt hónapok óta, ugyanúgy éreztem az undorító bizsergést a lábam között minden alkalom után, ami arra késztetett, hogy azonnal fürödjek le és mossam le magamról az aktuális pasi nyomait, ugyanúgy küzdöttem az élvezet hangjaival, hogy kipréseljek magamból párat, ugyanúgy féltem, hogy valami rossz arccal hoz össze a sors, hiszen mégis csak idegenek autóiba szálltam be. Féltem, hogy bedrogoznak, hogy elrabolnak, hogy nem leszek magamnál.
Megnyaltam a számat és meglibbentettem a lila szőrmét, ahogy az autó lassítani kezdett. Szerettem volna, hogy tovább menjen, hiszen leginkább csak pihentem volna és nem esett rosszul, hogy nem értek hozzám egy napig. Ugyanakkor szerettem volna, ha megáll és nem kellett volna törődnöm a futtatóm bántó szavaival és kezeivel a napi tehetetlenségem miatt.

- Gyere! - Hallottam meg egy ismerős hangot, miután éppen, hogy megállt mellettem a kocsi.

Ablaka félig volt lehúzva, így alig láttam be. Kissé előre hajoltam és a térdemet is megrogyasztottam, hogy belássak az utastérbe, hogy mégis kihez szállok be. Nem, mintha lett volna választásom, hogy megyek vagy sem, csupán mégis szerettem érezni, hogy van köztünk távolság az első pillantásnál. Elmosolyodtam, amikor megláttam a férfi ismerős arcát, habár csak egy kis szeletet belőle. Odaléptem a kocsihoz és azonnal feltéptem az ajtót, hogy minél gyorsabban behuppanhassak, mielőtt meggondolja magát. Majd játszadozunk később.

- Csak nem hiányoztam? - Kuncogtam fel, ahogy letettem magam  a kényelmes ülésre.

A férfi halkan felnevetett és megingatta a fejét, miközben körbenézett, hogy tiszta e az út az induláshoz. Ezt a kis időt felhasználva gyorsan végigvezettem rajta a tekintetem, hogy felmérjem magamnak. Örültem, hogy ő szedett fel, talán ő volt az egyetlen, akinek az elmúlt időszakban vonakodás nélkül nyitottam szét a lábam. Helyes volt és látszott rajta, hogy ápolt és tiszta, ami fontos volt nekem, hiszen mégis csak a saját testemmel játszom. Igényes volt, a ruhái egyszerűek voltak, de férfiasan lezserek. Most is csupán egy sima, fekete farmer volt rajta és egy sima, minta nélküli szürke póló, mégis az otthonias viselet macsón állt rajta. Haja oldalra volt dobva a feje tetején, amolyan kócos eleganciával uralva a kinézetét.

- Hogy vagy, szépségem? - Kérdezte hirtelen és jobb kezét áttette a combomra.

Automatikusan, ahogy tanultam, kissé szétnyitottam a lábaimat és lesöpörtem magamról a bunda szélét, hogy jobb hozzáférést engedélyezzek a férfinak az érintésekre. Mosolyogva megnyaltam a szám a megszólítására és elkönyveltem magamban, hogy egy kedves lélek.

- Jobban leszek, miután végeztél velem - Feleltem mosolyogva.

Felém nézett egy pillanatra és egy féloldalas mosollyal bólintott. Kezét végig vezette a combom szélén lévő lila folton, ami szerencsére nem volt fájdalmas.

- Mi történt veled? - Kérdezte.

Felvontam a szemöldököm és egy kicsit ideges lettem a kérdésétől. Nem mérges, hanem inkább furcsán éreztem magam, hiszen nem rá tartozott. Megvontam a vállam és halkan felnevettem, hogy leplezzem a meglepődöttségemet a kedvességére. A pasik általában felvesznek, megdugnak és egy szót sem szólnak. Néhányan még a nevemet sem kérdezik meg, amit nem bánok sokszor. 

- Beszélgetni szeretnél? - Kérdeztem vissza.

- Van időnk a hotelig - Vont vállat.

- A lelkem feláras - Sóhajtottam. 

- Ki tudom fizetni - Villantott rám egy csábos mosolyt.

Nyeltem egyet és megingattam a fejem, majd csak felnevettem. A kezemet az övére tettem, ami a combomon állt és kicsit meghúztam a belső combom felé.

- Inkább ezzel foglalkozz - Tereltem a témát. 

Semmi köze nem volt az életemhez és a miértekhez, csak a testemhez. Legyen neki elég.