43.

132 17 0
                                    

- Szia - köszöntem meglepetten Namjoonnak, aki váratlanul megjelent az ajtómban.

- Zavarok? - Húzta egy apró mosolyra a telt ajkait és a kezében lévő vizes palackot áttette a másik kezébe.

- Nem - Vigyorodtam el,  megmutatva az örömömet a felbukkanására, aztán félre álltam az ajtóból. - Gyere! Mi járatban?

A férfi belépett mellettem az új lakásomba, ahl ugyan már járt, úgy éreztem, hogy nem jött eleget. Főleg, hogy az elmúlt hetekben szinte egyszer sem láttam és nem is hallottam felőle. 
Szürke melegítő nadrágot viselt, fehér cipővel, felül pedig egy méregzöld, kapucnis pulóver fedte a testét. Haja rendezetlen volt, mégsem csapzott. Megnyaltam a számat és nagy levegőt vettem, ahogy a hirtelen szétáramló adrenalin a testemben megnehezítette az oxigén eljutását a tüdőmbe.

Becsuktam az ajtót és beljebb mentem én is. Csendben vártam, hogy körbe nézzen, majd letette a vizes palackját az előszoba szekrényre. 

- Futni voltam - Válaszolta. 

Felvontam a szemöldököm és vártam, hogy folytassa, hiszen ez nem magyarázta meg a hirtelen felbukkanását a lakásomon, de csendben maradt. Szeme körbe járt, mintha ellenőrizné a berendezést vagy bujkáló ellenség után kutatna.

- Honnan tudtad, hogy itthon vagyok? - Kérdeztem vissza és közelebb léptem hozzá.

Kíváncsi voltam, mert a munkám elég kaotikus beosztást igényelt. Volt, amikor reggel hattól dolgoztam délutánig, volt, hogy késő délután kellett segítenem és késő estig maradtam a munkahelyemen. Kiszámíthatatlan volt még számomra is, nemhogy más számára. Legalább azt megtanultam Namjoontól, hogy ez azért jó, mert ha esetleg követne vagy megfigyelne valaki, nem tudnának kialakítani egy mindennapos biztosított időt, amikor esetleg el tudnak rabolni, mivel sosem ugyanakkor jövök vagy megyek. 
Hűen saját magamhoz, leplezetlenül felsimítottam a karjain. Tenyerem alatt ráncolódott a pulóver anyaga, amit húztam magammal, majd amikor enyhítettem a szorításomon, visszaesett a helyére. A férfi felkarja egy pillanatra megrándult, aztán elernyedt.

- Nem tudtam - Felelt végül. - Csak erre futottam és gondoltam megnézem, hogy vagy, ha itthon vagy.

- Mhm - Néztem a szemébe végül egy apró mosollyal, amivel azt szándékoztam üzenni, hogy 'igen, biztosan így van'. - És te hogy vagy? Eltűntél.

- Sok volt a munka - Válaszolt, közben mozdulatlanul tűrte, hogy a vállától a mellkasára irányítsam a kezeimet, majd le a hasára.

Nem tehettem róla, egyszerűen az első gondolatom az volt, amikor megláttam, hogy akarom őt. Nem láttam hetek óta, beszélgetni kellett volna, megkérdezni, hogy mit akar, hogy mit gondol a helyzetről, hogy egyáltalán ő akarja e a velem való intimitást azok után is, hogy véget ért a mi közös kis 'kalandunk'. Azonban az agyam elborult és olyan mérhetetlen vágy kerített hatalmába attól, hogy ott állt előttem, hogy nem tudtam parancsolni magamnak. Nem is akartam. 

- Beszélni akartam veled - Sóhajtotta és látszott az arcán, hogy egy pillanatra tétovázik. - A fenébe! - Felnevetett és lehajolt.

Szája előbb ért az enyémhez, mint ahogy a kezeit felemelte volna, hogy a nyakam két oldalánál tartva biztosítsa a stabilitásomat. Ajkai hidegek voltak, ahogy a nyelve is, gondolom a hideg víztől, amit nemrég kortyolhatott el. Jól esett a puha nyelvének tapintása, a vasmarok érzete a bőrömön. Az én ujjaim a pulóvere alá csúsztak és végigsimítottam a kissé nedves, meleg bőrén. Amíg az volt a munkám, hogy kényszerből feküdtem le férfiakkal, undorodtam, ha egy seggfej annyira nem tartotta igényesnek a helyzetet, hogy lezuhanyozzon és izzadtan kellett, hogy hozzá érjek. Most viszont egyáltalán nem zavart, hogy Namjoon bőre forró és nedves volt a verejtéktől. 

- Ez nem volt a terveim között - Mondta a számra, amikor hirtelen elvált tőlem. 

Elmosolyodtam és megvontam a vállam. 

- Szexet tervezni kell? - Biccentettem félre a fejem, közben megállás nélkül igyekeztem feltolni a pulóverét a mellkasán.

Namjoon ujjai megállítottak a mozgásban és halkan felnevetett, amikor visszaesett rá a ruha, a kezeimet pedig a markában tartotta.

- Nem, de legalább lezuhanyoznék előtte - Megnyalta a száját és elengedte a kezemet. - Meg éppen tizennégy kilométer van a lábamban és nem érzem, hogy kitartó tudnék lenni.

Mondata végén oldalra nézett, mintha csak zavarban lenne attól, hogy a testmozgás után fáradt. Én elmosolyodtam és megingattam a fejem.

- És meg van írva, hogy csak Namjoon végezheti a piszkos munkát, Kori pedig az élvező fél lehet? - Kérdeztem vissza. - Hidd el, ha én mozgok rajtad is legalább akkora élvezetet nyújt, mintha te keféled szét a fejem.

- Vulgáris - Mosolyodott el a férfi és végignézett rajtam. 

- Csak igaz.

- Csábító - Sóhajtott, aztán felnevetett. - Nagyon szeretném visszautasítani, mert beszélni akartam veled. De benne vagyok a felállásban, hogy lezuhanyzom, szexelünk egy  jót és utána mondom el, amit akartam. Addig úgyse tudok figyelni.

- Benne vagyok - Bólintottam beleegyezően és széles mosolyt villantottam, kicsit sem visszafogottan jelezve az izgalmamat. - Miről szeretnél beszélni? Baj van?

- Nincs - Mosolygott rám ő is, hogy még inkább enyhítse a "beszélnünk kell" mondat komolyságát. - Csak tisztáznék valamit. De semmi komoly.

- Oké - Bólintottam. - Menj zuhanyozni! - Küldtem el őt, hogy minél előbb megkaphassam. - Vagy menjek veled? Kettő az egyben zuhanyzás közbeni szex?

Válasz helyett felnevetett és fejével csak beleegyezően a fürdőszobám felé biccentett, hogy menjek.

Bad B* / KIM NAMJOON FF/Where stories live. Discover now