Elsütött Remény

21

Martina Morelli
01.22

-Most miért is megyünk a bankba?-loholt utánam Carlo. Reggel felkeltettem hogy fontos elintézni valóm van, és neki is feltétlen jönnie kell.

-Le kell vennem egy kis összegű pénzt.-fogtam rövidre a magyaráztam.

-Nem értelek. Ha valóban kis összegű pénzt veszel le, azt egy rohadt ATM-nél is meg tudnád tenni. Tehát nem hiszem hogy olyan kis összegről van szó.-húzta el a száját. És ebben nagyon is igaza volt.

-Mindegy. Az a lényeg hogy kell. Kibírod, negyed óra és már otthon leszünk!

Beléptünk a bank ajtaján, és egyből kiszúrt a biztonsági őr. Pedig semmi feltűnőt nem viseltem, csakis egy fekete farmert, egy fekete pólót, és egy fekete bőrkabátot. De nyilván, Martina Morelli mindenhol és mindenkinek is szemet szúr! Hát persze! Az őr kedvessége ellenére rámosolyogtam, és vigyorogva egy jó reggelt-el köszöntöttem. Kihúztam a magam sorszámát, és utána leültünk várakozni.

-Morelli kisasszony, legyen szíves!-hallottam meg a nevemet, és egyből odasétáltam a megfelelő pulthoz, és leültem egy fiatal hölgyikével szemben. Vállig érő szőke haja volt amit kiengedve hagyott. Mást nem láttam belőle mivel ült.-Megkaptuk az igénylést. Ha minden igaz...-kezdett a papírjai közt keresgélni.-ön ötszázezer eurót kíván kivenni?-nézett rám kérdően.-Ez biztosan valami félreértés lehet. Elnézést!-nézte át az összes papírt legalább háromszor.

-Ötszázezer euró. Egy centtel sem több. Ezt valóban én szándékozom kivenni a bankból, a saját bankszámlámról. Tehát nincsen semmi féle félreértés.-villantottam egy kedves mosolyt.

-Oh, rendben.-állt fel, és otthagyott.

***

-Mire kell neked ilyen sok pénz?-kérdezősködött Carlo, amikor már hazafelé vettük az irányt.

-Sosem árt a pénz.

Amint hazaértünk felmentünk a szobámba. Százas kötegeket csináltam a pénzből, és beraktam a gardróbszekrényemben lévő széfbe. Volt még benne egy két pisztoly is, de ezen szerintem már senki sem lepődik meg. A nap hátralévő részében csak a szobámban filmeztünk, vagy valami elfoglaltságot csináltunk. Éppen a sakk készletem vettem elő, amikor betoppant apa.

-Sakkoztok?-kérdezte mosolygósan a nyilvánvalót, és közelebb jött az ágyamhoz.

-Igen. Sakkozunk apa.-mosolyogtam vissza. Nem tudtam mást csinálni, mert ritka alkalmak egyike amikor látogatót tesz a szobámba, tehát nem tudhatom hogy mi baja van.

-Beszállhatok és is?

-De sakkozni csak ketten lehe...-mondtam. Majd leesett hogy valószínűleg velem akar beszélni.-Menjünk át az irodádba, ott jobban elférünk.-álltam fel, és kitessékeltem a szobámból. Ahogy elindultunk hallottam hogy Carlo is átment a saját szobájába, de meg is értem, hisz semmit sem tud csinálni nélkülem. Bementünk az irodába, és helyet foglaltunk. Most az egyszer rend volt apa asztalán, szóval ezt már biztosan hamarabb kitalálta. Kipakoltam a táblát és a bábukat is. Nekem a világosra, apának a sötétre esett a választása. Megtettem a kezdő lépést, majd apa folytatta.

-Martina, szerettem volna beszélni veled.

-Gondoltam.-húztam el a számat, majd léptem újra egy bábuval.

-Beszéltem Raffaele apjával.-lépett ő is a sajátjával.

-Már megint itt tartunk?! Elmondtam hogy mi a véleményem erről. Nem fogok hozzámenni!

-Gondolj bele! Semmiben sem fog változni az életed. Igent mondasz, és szépen hozzáköltözöl és kéthetente hazajössz.-magyarázkodott. Hogy tessék?!

-Nem fog változni?! Az már eleve nagy dolog hogy házas leszek. Az pedig nem kis változás hogy elköltözök innen. Szó sem lehet róla!-léptem egy újabb bábuval.

-Gondold át, kérlek!-könyörgött. Ilyen sem nagyon fordult elő hogy rajtam múlt egy ilyen kérdés...

-Nem megyek hozzá. És sakk-matt.-ütöttem le a legutolsó bábuját a királyon kívül, így sakk helyzetbe is hoztam.

-Kislányom. Látod, mindig is olyan okos voltál! Nem értem hogy nem látod ezt a páratlan lehetőséget! Mindig is jó játékos voltál mind fejben, mind gyakorlatban.

-Tudod mit? Hozzá megyek.-csillantak fel édesapukám szemei.-De. Vannak dolgok amikről nem vagyok hajlandó lemondani.

-Jó, igen persze. Mondjad csak.-bólogatott ahogy csak bírt.

-Először is; nem költözök hozzá, itt maradok. Másodszor; Carlo-ról sem mondok le. Harmadszor; csak akkor mondok igent hogyha támogatni fogunk egy csapatot. Egy olyan csapatot, amit én választok ki.

-Jaj, édes lányom, mit találtál ki?-szörnyedt el. Másodpercek alatt változott meg az arckifejezése.

-A Scuderia Ferrari Forma 1-es csapatát fogjuk támogatni. És még valami.-mosolyogtam.-Arra sem vagyok kapható, hogy elköteleződjek Raffaele iránt. Tehát azzal leszek akivel kedvem tartja. És, csak az után fogok igent mondani, miután biztosra mentem hogy megcsináltad TE, a szerződést.-mutattam a velem szemben ülő férfira.-Hatszázezer eurót fogsz majd felajánlani, oké?

-Jó, jó, elintézzük.-legyintgetett.

-Fasza. Még valami?-kezdtem el összepakolni a készletet.

-Nem, mehetsz!-mosolygott.

Charles Leclerc
01.22

Ma ismét Maranello-ba kellett utaznom a gyárhoz, mert most már tényleg kezdődnek a tesztelések. Vagyis egy hónap múlva lesz a hivatalos teszt hétvége, de mi már jóval előbb elkezdtünk készülődni. Nagyon sok mindent kell még átbeszélnünk. Utálok ilyen hosszú távokat vezetni, de muszáj ha egy jó autót szeretnénk eredményül kapni. És így most még könnyebb eljönni azzal a tudattal hogy nem vár otthon senki.

-Á, Charles, végre hogy itt vagy!-köszöntött Carlos. Ő valószínűleg repülővel jött, mert nem hiszem hogy volt kedve kétszer vagy háromszor annyit vezetni mint én.

-Szia Carlos.-léptem be teljesen az ajtón, és indultunk is a gyári részhez.

-Charles. Jó hogy itt vagy, lenne itt még valami ami fontos.-jött oda hozzánk Frédéric is, az új csapatfőnökünk.

***

Nem gondoltam volna hogy új támogatónk lesz, főleg nem azt hogy egy nő fog ez ügyben telefonálni. Sajnos nem hallhattam a telefonbeszélgetést, de biztos vagyok benne hogy egy normális ember akar minket támogatni. Amikor viszont elmondták, hogy hatszázezer eurót szándékoznak ránk "költeni", akkor egy kicsit meglepődtem. Ez egy nagyon jó dolog, de a vak is látta hogy mostanában nem mentek túl jól a futamjaink. Sőt, az autó is alig. De ekkora összeggel valószínűleg a legtöbb problémát orvosolhatnánk. Elvileg a Bahreini futamon fogunk találkozni, és attól függ hogy valóban üzletet fogunk-e kötni, hogy hogyan teljesítünk a hétvégén. Nem tudom hogy valóban egy nő lesz ott, vagy csak ő beszélt más helyett. De minden esetre kíváncsian várom már.

Ha tetszett, hagyj magad után egy csillagot és egy kommentet!❤️

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok nektek!❤️🐰