Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

24. fejezet

Sziasztok!
Új fejezettel jelentkezem, amit még tegnap meg akartam írni, de sajnos elmaradt. De most itt van és remélem tetszeni fog nektek!
Az előző részhez  eddig 22 vote és 3 olvasói komi érkezett, illetve egy komit kaptam a facebook csoportban is. Ezekért roppant hálás vagyok.♥♥
Ez a rész a történt egyik legfontosabb mérföldköve szóval már nagyon vártam, hogy megírhassam. Terveim szerint az első évad nagyjából 40 fejezet lesz (szóval még 16 van tervbe véve), de nem tudom pontosan behatárolni.
Remélem a rész tetszeni fog és ha így van HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Mindenkinek jó olvasást kívánok és Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺

*Harry szemszöge*

Reggel mikor kinyitom szemeimet, azt a lányt pillantom meg magam mellett, akit világon mindennél jobban szeretek. Barna hajzuhatagának egy része arca elé omlik, és mindig felröppen néhány hajszála mikor kifújja a levegőt. Amennyire tudok egy gyengéd puszit nyomok homlokára, mire mocorogni kezd, és hanyatt fordul. Egyik kezét feje fölé emeli, míg a másikat a hasára teszi és édesen szuszog tovább. Elmosolyodom, majd magamra kapok egy melegítőnadrágot és csendben kimegyek a szobámból.

A konyhában anya készíti a reggelit, de mivel nem vesz észre mögé osonok és megbököm dereka két oldalát. Ijedtében megugrik és síkit egyet, majd felém fordul és mérges szemekkel mered rám.

- A jó életbe Harry – rimánkodik – Hányszor megmondtam már, hogy ne csináld ezt? A frászt hozod rám. Nem volt elég, mikor a múlt alkalommal nyakon vágtalak?

Akkor anyu éppen egy tortát készített és torta spatula volt a kezében, ami tiszta csoki krém volt. Hasonlóan, mint most megijedt és lendített a csokis spatulával, ami pont eltalálta a nyakamat. Ügyet sem vettem rá, egyszerűen mutatóujjammal letöröltem egy kicsit és megkóstoltam a krémet, majd közöltem anyával, hogy tökéletesre sikerült.

- De valljuk be attól még finom lett a torta – nevetem el magam, mire ő maga is elmosolyodik.

- Romina? – kérdezi – Mikor jöttetek meg tegnap este? Nem is vettünk észre titeket.

- Ro még alszik. Próbáltunk csendben jönni, hogy ne verjünk fel titeket. Egyébként nagyjából fél tizenegy körül értünk haza – felelem.

- Milyen volt a tegnap este? Hogy tetszett neki a dal?

Igen, anya sosem fogy ki a kérdésekből.

- Imádta – mondom hatalmas mosollyal az arcomon – Elsírta magát, és miután elénekeltem a többi számot leléptünk... És most újra megpróbáljuk.

- Megbocsátott? – csillannak fel szemei.

- Azt azért nem mondanám száz százalékra, de mindketten azon vagyunk, hogy rendbe hozzuk a dolgokat. Életem legnagyobb hibáját követtem el aznap este, és sosem fogom tudni kiverni a fejemből Romina arcát, amikor ott feküdt alattam és zokogott. A félelem a szemében erősebb volt, mint a világ bármely vihara, amely képes lerombolni mindent.

- Rólam van szó? – hallom meg a világ legszebb hangját.

Megfordulva látom, hogy Romina áll mögöttem és az ujjait tördeli idegességében.

- Jó reggelt Baba – megyek oda hozzá és derekánál fogva magamhoz rántom.

Egy boldog mosoly jelenik meg arcán, ami máris felvillanyozza a napomat.

- Jó reggelt – suttogja és puszit nyom számra.

Vagyis puszinak indul, de én elmélyítem egy csókká. Mivel tudom, hogy nem csak ketten vagyunk a helyiségben nem tart sokáig csókcsatánk. Amint elváltunk anya lerohanja Rominát és megöleli és megpuszilja arcát.

- Annyira örülök nektek kislányom – lelkendezik – Jó döntést hoztál, hogy adtál a fiamnak még egy esélyt.

- Tudom – mosolyog Ro – Túlságosan szeretem.

- Én is szeretlek – suttogom, hogy csak ő hallja, de fogalmam sincs mennyire sikerül ennek kivitelezése.

A reggelit együtt fogyasztjuk el az asztalnál apa nélkül. Ő ugyanis – mint anya elmondja – bement az irodába, mert egy korai megbeszélése van néhány amerikai nagyfejessel.

Reggeli után anya elmegy bevásárolni, mi pedig elmosogatunk Rominával. Miután ezzel végzünk felmegyünk a szobámba és eldőlünk az ágyon. Hanyatt terülök el,  ő pedig mellkasomra hajtja fejét és felismerhetetlen mintákat rajzol hasamra. Ronak ez megrögzött szokása, de imádom mikor ezt csinálja. A nyugodtság keríti hatalmába minden alkalommal.

Hosszú percekig fekszünk így, és ezt telefonom csörgése szakítja meg. Ro felemeli fejét és ülő pozícióba tornássza magát, ahogyan én is. A képernyőn egy ismeretlen telefonszám van, de felveszem.

- Halló, tessék – szólok bele.

- Jó napot kívánok! Lucas McRyan vagyok a „Perfect Music Records" igazgatója. Harry Styles-t keresem.

A cég neve azonnal beugrik. Napjaink egyik legjobb, leghíresebb lemezkiadó cége.

- Én vagyok. Miben segíthetek? – teszem fel a kérdést félszegen.

Romina ijedten néz rám, de egy bólintással megnyugtatom, hogy minden rendben.

- Tegnap este a „Midnight Club"-ban voltam, ahova néhány havonta ellátogatok. Hallottam önt énekelni és a dalt is amit írt... Lenne önnek egy javaslatom.

- Mi lenne az? – kérdezem izgatottan.

- Lemezkiadónk célja, hogy mindig valami frisset dobjuk piacra. Magának igen csak jó hangja van. Lemezszerződést ajánlanék önnek. Persze a részleteket jobb szeretném személyesen megbeszélni, vagy esetleg meggyőzni önt erről a dologról.

Hirtelen azt sem tudtam mit mondjak. A levegő a tűdömben szorul és nem akar egy hang sem kijönni a torkomon.

- Öhm.. persze beszélhetünk róla.

- Nagyszerű. Ide tudna fáradni a holnapi nap folyamán? Mondjuk, délután 3 óra önnek megfelel?

- Igen, tökéletes.

- Rendben van. A recepción nem engednek be mindenkit, ezzel gondolom tisztában van. Mondja meg a hölgynek a nevét és még annyit, hogy „Néhány zeneszám. Semmi több.". A hölgy felküldi majd önt az irodámba, és akkor tudunk beszélni. Megfelel ez így önnek?

- Igen, persze. Köszönöm a lehetőséget uram.

- Én örültem Mr. Styles! Viszont hallásra!

- Viszont hallásra Mr. McRyan! – majd bontom a vonalat.

Leteszem a telefont és csak meredek magam elé.

Egy lemezszerződés. Te jó ég! Nagyszerű lehetőséget jelenthez ez számomra.

- Harry! – legyez kezével Romina a szemem előtt, mire rá emelem tekintetem – Mi történt? Baj van?

- Baj? – nevetek fel szarkasztikusan – Nem. Lucas McRyan hívott a PMR-től. Tegnap hallott énekelni a klubbal és ha minden jól lemezszerződést kapok.

Romina elkezd síkitani, majd a nyakamba ugrik. Szorosan ölel magához és közben csókokat nyom nyakamra és arcomra is.

- Gratulálok Hazz – néz boldogan szemeimbe – Annyira büszke vagyok rád!

- Nekem egyenlőre magamhoz kell térnem – nevetem el magam, mire Ro is rám mosolyog könnyei mögül – Annyira szeretlek Baba!

- Szeretlek Harry!

FB csoport link: https://www.facebook.com/groups/1490913031234466/?fref=ts
FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"
Eltaszítva Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=vlBAtXSjWec
Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad      Készítette: Claudia Sinclair