Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

26. fejezet

Sziasztok!
Itt is van az új fejezet! Köszönöm az előző részhez érkezett 13 vote-ot és az olvasó komit! Nagyon hálás vagyok értük.
Ez a rész még egy nyugisabb, de következő már nem lesz ilyen.
Remélem elnyeri tetszéseteket és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN NAGYON SZÉPEN KÉRLEK TITEKET!
Jó olvasást kívánok! Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ☺♥

Már hat óra van Harry meg még mindig sehol. Tudom, hogy a egyedül van képes eszméletlen sebességgel vezetni és most is pontosan ettől félek. Felhívni azonban nem akarom, mert ha még a lemezkiadónál van akkor neki lenne kellemetlen ha megszólalna a telefonja, ha viszont vezet akkor nem akarom zavarni.

A következő percben hallom, hogy nyílik a bejárati ajtó. Kiviharzok a szobából és lerohanok a földszintre. Harry a cipőjét veti le arcomra pedig egy hatalmas mosoly ül ki.

Végre hazaért.

- Szia – köszönök neki – Na hogy ment?

- Nem is tudom hogyan mondjam el – hajtja le a fejét sóhajtozva.

- Nem szerződtettek le?

- Aláírtam egy lemezszerződést a PMR-nél – kiabálja Harry és rögtön megölel. Combom alá nyúl és felemel, én pedig lábaim dereka köré fonom. Nyakán átkarolva kapaszkodok, míg ő a fenekemnél fogva tart engem.

- Istenem... annyira büszke vagyok rád – kiabálom – Gratulálok Harry.

Pillantása hol melleimre, hol szemeimre estek. Végül lecsap ajkaimra és vadul tépni kezdi azokat. Nyelvünk szenvedélyes táncot jár a másikéval. Erősen beletúrok hajába és meghúzom azt. Egy férfias morgás szakad fel ajkai közül, én pedig erre a reakcióra belemosolygom csókunkba.

Torokköszörülésre leszek figyelmes és kelletlenül elválok Tőle. Mellettünk pár méterre Adrian és Tina állnak mosolyogva. Lekászálódók Harry öléből és vörös arccal, kezét fogva mellé állok.

- Na mi ez a nagy öröm idelent gyerekek? Sikerült Harry? Megkaptad a lemezszerződést? – lelkendezik bizakodva Tina.

- Igen anya. Megkaptam – örvendezik Harry, Tina pedig egyből ölelésébe vonja egyetlen fiát.

Adrian szemébe büszkeséget látok megcsillanni, és Harryt amint elengedi édesanyja, apja is megöleli. Szemeimben örömkönnyek jelennek meg és nem tudom őket visszafogni. Harry meglátja, hogy pityergek és apját elengedve hozzám sétál és puszit nyom homlokomra.

- Mi a baj Baba? – kérdezi ijedten.

- Semmi – mosolygok könnyeim mögül – Csak boldog vagyok, hogy ennyire büszkék vagyunk rád. Hihetetlen, hogy megkaptad a szerződést.

- Miért? – háborodik fel – Talán nem vagyok elég tehetséges?

- Tudod, hogy úgy értettem.

- Szeretlek Baba – nyom egy csókot ajkaimra.

Harry szülei beinvitálnak minket a konyhába és leülünk az ebédlőasztal köré. Harry mellettem, szülei pedig velünk szemben foglalnak helyet. Az asztal alatt Harry keze a combomra teszi és simogatni kezd. Szaporábban kezdem venni a levegőt, de igyekszem, hogy Tináék véletlenül se szúrják ki.

- Az vacsora hamarosan kész lesz – mondja mosolyogva Tina – De arra gondoltunk ezt meg kell ünnepelni. Szóval ha szeretnétek jövő héten elmehetnénk Miamiba. A suli nem gond, apáddal beszélünk az igazgatónővel és mindkettőtöknek elintézzük.

- Ez nagyon jó ötlet anyu.

- Én nem mehetek – mondom lehajtott fejjel.

- Miért mondod ezt kislányom? – kérdezi csodálkozva Adrian.

- Veletek élek már 5 hete. Nem mehetek veletek még Miamiban is. Ennyi pénzt már nem költhettek rám.

- Kislányom... együtt voltatok a fiammal, és a szerelem még most is lángol köztetek. Természetes, hogy befogadtunk. Arról pedig szó sem lehet, hogy nem jössz velünk Miamiba. Erről hallani sem akarok – jelenti ki határozottan Tina.

- De soha nem fogom tudni visszafizetni azt az összeget, amit rám fordítotok.

- Nem is kell – feleli Adrian – Nekünk minden pénzel felér az, ha a fiúnkat boldognak látjuk.

- Valahogy akkor is szeretném meghálálni azt a sok jót, amit értem tettetek.

- Csak maradj itt velünk és legyetek boldogok. Nekünk ez elég.

Szavaik mélyen megérintenek és nem tudom visszafogni ismét a könnyeimet.

Számomra felfoghatatlan, hogy semmilyen vérkapcsolat nincs köztem és a Styles család között, csak annyi, hogy Harryvel egy párt alkotunk. Mégis többet tesznek értem, mint amire valaha is számítani mertem volna bárkitől is. Életemben nem mertem arra gondolni, hogy eljutok Amerika valamely részére. Most pedig „rákényszerítenek" Miamira.

Szörnyen érzem magam, hogy Harry szüle ennyit költenek rám én pedig semmivel nem tudni viszonozni. Visszaszeretném fizetni nekik. Mégis tudom, hogy bármennyire törném magam, nem engednék.

A vacsora negyed órán belül elkészül, én pedig segítek megteríteni a fiúknak. Elfogyasztottuk a mennyei ételt és nem tágítottam abból, hogy én mosogatok el. Ennek ellenére a fiúk beültek a nappaliba a TV elé, mi pedig Tinával a konyhában munkálkodtunk.

- Remélem a fiam nem durva veled.

- Ezt miért mondod?

- A múltkor történet köztetek bizonyos dolgok és most is elég szenvedélyesek voltatok – somolyog.

- Öhm... nem... Harry nagyon óvatos azóta. Ma csak elragadott minket a hév – hajtom le a fejem.

- Ebben nincsen semmi rossz kislányom. Hiszen fiatalok vagytok, és tudjátok mivel jár az ilyesmi. Valamint azt is, hogy velünk mindent meg tudtok beszélni.

- Köszönöm – ölelem meg második anyukámat.

- Gyere menjünk ki a fiúkhoz – nevet fel, mikor végeztünk a mosogatással.

Kimegyünk a nappaliba és letelepedünk a párunk mellé. Engem Harry átkarol és míg nyugovóra nem térünk nem is enged karjai közül...