Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

2. évad ~ 30. fejezet

Sziasztok!
Meg is érkeztem a következő fejezettel! ☺

az előző fejezethez 36 vote és 8 olvasói komment érkezett, KEVESEBB, MINT EGY NAP ALATT! Ami hatalmas dolog szerintem az ünnepi napokban, hiszen mindenki a családjával van!De ti időt szántatok a történetemre! :')    Nagyon köszönöm nektek! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥

Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!

Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi: VanneyG :* ♥☺

FIGYELEM! A FEJEZETBEN TRÁGÁR SZAVAK FORDULNAK ELŐ, MELYEKÉRT NEM VÁLLALOK FELELŐSSÉGET! CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE OLVASD!

Reggel egyedül ébredek. Tegnap este nehezen tudtam elaludni. Miután kimondtam, hogy mit szeretnék észrevettem, hogy Drew az igazak álmát alussza mellettem. Átkoztam magam, hogy miért nem tudtam kibökni ezt a pár szót előbb. Nehézkesen kelek ki az ágyból. A fájdalom erősebb, mint eddig bármikor. Fájdalmas nyögések és sóhajtok közepette lábra állok és keresek egy fájdalomcsillapítót az éjjeliszekrényben. Meg is találom, amit keresek és a szekrényen lévő pohár vízzel be is veszem a gyógyszert.

A fürdőben – az átlagosnál hosszabb idő alatt – elrendezem a reggeli teendőimet. Egy egyszerű piros spagetti pántos ujjatlant és egy farmer rövidnadrágot veszek fel, hiszen mára is harminc fok feletti meleget jósoltak.

A lépcsőn lesétálva érzem, hogy a fájdalomcsillapító kezd hatni. Hallom az ikrek hangját, ahogy vígan kacarásznak a nappaliban. Leérve látom, amint Drew a konyhában sertepertél anya segítségével.

- Jó reggelt – köszönök.

- Mami – kiáltják az ikrek és mindketten hozzám rohannak.

Megölelem őket és mindegyikőjüknek adok egy-egy puszit.

- Jó reggelt, Kicsim – köszönt anya egy puszival.

- Szia, Szerelemem – üdvözöl Drew a gáztűzhely mellől.

A reggeli lassan elkészül, amit rajtam kívül, mindenki jó étvággyal fogyaszt el. Nekem nincs étvágyam. A gyomrom folyamatosan görcsben áll és csak arra tudok gondolni, hogy mikor beszéljek Drew-val.

Délután anya elviszi a gyerekeket az egyik csoporttársuk – és jövendőbeli osztálytársuk – szülinapi bulijára. Talán akkor lesz lehetőségem beszélni a vőlegényemmel. Mivel James, Darcy és Oliver az első naptól fogja elválaszthatatlanok az oviban, nem volt nehéz ajándékot választani a kisfiúnak. James él-hal a fociért – nem is olyan régen, pedig a kutya szétrágta a labdát –, ezért az általa istenített játékosok – Neymar, Messi és Piqué – által aláírt labdát kap tőlünk. Olyan ismeretséggel, mint amilyennel a környezetem is rendelkezik, ezt cseppet sem volt nehéz összehozni.

***

Mély levegőt véve összeszedem minden bátorságomat és a nappaliba sétálok Andrewhoz. Anya nagyjából 5 perce ment el Darcyval és Oliverrel.

- Andrew – szólítom a kanapén ülő férfit – Beszélnünk kell.

- Mi a baj? – kapcsolja le azonnal a tévét és elém áll.

- Nincs baj – rázom meg a fejem nemlegesen – Vagyis attól függ, hogyan vesszük.

- Mondjad – kérlel.

Szemeim lehunyva mély levegőt veszek.

- Szakítani akarok – mondom ki egy szuszra – Fel akarom bontani az eljegyzést.

Andrew nevetésben tör ki.

- Hogy mit akarsz? – kérdezi nevetve – Nem akarsz te semmi ilyesmit.

- De igen Andrew. Nem akarok hozzád menni.

- Na, várj – hadonászik a kezével – Te most komolyan beszélsz? – szegezi nekem a kérdést, mire csak egy bólintással felelek – Komolyan az hiszed, hogy csak úgy elhagyhatsz – szorítja meg a nyakamat – Azt rosszul gondolod virágszálam.

A kanapéra taszít és kezem egyből a nyakamra vezetem és levegőért kapkodom.

- Ne csináld ezt Drew – kérlelem sírva – Kérlek.

- Nehogy azt hidd, hogy el fogsz hagyni te ribanc – üvölti – Hét évet áldoztam rád és a nyamvadt kis kölykeidre. Ne gondold, hogy engedem, hogy ez elvesszen. Az én menyasszonyom vagy és a feleségem is leszel – ül rá a lábamra és megragadja az állam – Az a kis taknyas Styles nem fog nekem keresztbe tenni.

Utolsó mondata hallatán csak pislogni tudok. Hallom, hogy mit mond, de képtelen vagyok feldolgozni is.

- Nem tudom, miről beszélsz? – tettetem az értetlen.

- Pontosan tudod, miről beszélek – mondja, majd egy pofont érzek arcomon – Amikor elmentem New Yorkba, neked első dolgod volt, hogy megdugasd magad azzal a kis sztárocskával.

Nem tudok megszólalni. Szavai hallatán megállt bennem az ütő, a pofontól pedig elzsibbadt az egész arcom.

Az évek alatt még egyszer sem láttam ilyennek Drewt. Gyűlölet sugárzik a szemeiből, szavaiból pedig érződik a megvetés. Az erek kidagadnak a kezein és a homlokán. Az idegösszeroppanás szélén táncol.

- Nem tudsz róla semmit – köpöm felé a szavakat, aminek hallatán nevetni kezd.

- A menedzsere nem volt más, mint Lucas McRyan, aki zsarolta.

- Ezt honnan tudod? – kérdezem meglepetten.

Andrew feláll, és vigyorogva járkálni kezd. Hangulatingadozásai igazi eszelőssé teszik.

- Jaj, Romina. Azt hittem te ennél okosabb vagy – sétál a kanapé mögé és meghúzza a hajamat.

Az arcomhoz hajol, miközben még mindig copfom markolva húzza azt. Egy-egy puszit nyom az arcomra és a nyakamra. Undorom tőle.

- Miről beszélsz? – kérdezem fájdalmas hangon.

- Szerinted ki mozgatta a szálakat? – nevet fel ismételten – Lucas egy áldott jó ember... De tudod, már akkor kinéztelek magamnak, amikor Harryvel voltál. Látszott rajtad, hogy sosem hagynád el... Hát közbe léptem, mikor megtudtam, hogy Lucas lemezszerződést ajánlott neki. A szerződésbe is én írattam bele, hogy nem lehet semmi magánéleti botránya. De arra nem gondoltam, hogy pont emiatt fog kidobni. Lucas pedig nagyon féltette a családját – sóhajt – Nem volt nehéz megfenyegetni az évek alatt. Tette a dolgát. Eltakarítottam az útból Stylest, én pedig könnyűszerrel megszereztelek magamnak...

☺ CSATLAKOZZ TE IS A FACEBOOK CSOPORTHOZ! ☺

FB csoport neve: "Eltaszítva (wattpad)"

☺NÉZD MEG TE IS A TÖRTÉNET ELŐZETEST! ☺

Eltaszítva Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=vlBAtXSjWec

Eltaszítva Trailer: youtube: Eltaszítva - Wattpad

Készítette: Claudia Sinclair