Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

3. évad ~ 9. fejezet

Sziasztok!
Végre megérkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 43 vote és 6 olvasói komment érkezett, kevesebb, mint egy nap alatt. Nagyon szépen köszönöm! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥☺♥♥☺♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!

Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi: VanneyG :* ♥☺

Ép ésszel képtelen vagyok felfogni, hogy megtörtént. Harry Styles felesége vagyok. Azé a férfié, akinek egy hete még nemet mondtam a házassági ajánlatra. Ennek ellenére, most mégsem lehetnék boldogabb. Jelenleg nem akarok arra gondolni, hogy nem sokáig élvezhetem a házas életet. Meg akarom élni, annak minden pillanatát.

Ahogy a vendégek és a gyerekek felé fordulunk, boldog tekintetetekkel találom szembe magam. Darcy az én karjaimban, míg Oliver édesapja karjaiban köt ki. Puszikkal halmoznak el minket, ahogy mi is őket.

- Olyan szép vagy Anya – dicsér meg a fiam.

- Igen Mami – bólogat Darcy – Nagyon szép vagy.

- Köszönöm drágáim – érzékenyülök el, mire Darcy a nyakamba borul.

Anyuék lépnek elénk és gratulációjuk után ők is megölelnek minket, miután a gyerekeket letesszük karjainkból.

- Mióta tudtatok róla? – teszem fel nekik a kérdést – Egyáltalán mióta szerveztétek?

- Ezt Harry szervezte meg egy hét alatt – mondja elismerően Tina – Mi édesanyáddal a ruhát vettük meg, hiszen azt ő nem láthatta. Adrian pedig feladta a meghívókat.

- De valljuk be, hogy létfontosságú volt a feladatköröm – húzza ki magát büszkén az apósom.

- Ez csak természetes, Apa – veregeti vállon nevetve Harry – Köszönöm, hogy segítettetek nekem. Örökké hálás leszek nektek.

- A szülőknek az a feladata, hogy vigyázzon és segítsen a gyerekének. Nem tartozol köszönettel - puszilja meg Christina.

Ahogy meglátom, hogy Sophia és Liam jönnek felénk, szemeimbe örömkönnyek gyűlnek. Már több mint hét éve nem láttam őket. Utoljára akkor, amikor elballagtunk a gimiből. De jó együtt látni őket, még ennyi idő elteltével is.

- Gratulálok, Romina – ölel meg mosolyogva Sophia – Gyönyörű vagy.

- Köszönöm – szipogom – Annyira jó titeket újra látni – törlöm meg könnyes szemem.

- Már hét és fél éve annak, hogy utoljára találkoztunk – rázza meg a fejét hitetlenkedve – Miért nem jöttél el az öt éves érettségi találkozóra?

- Nem tudtam – vallom be őszintén – El szerettem volna menni, de a gyerekek is itt voltak már és akkoriban minden egyes nap fotózásom volt reggeltől estig.

Valamint még az is közre játszott, hogy nem szerettem volna összefutni Harryvel, akiről tudtam, hogy elmegy a találkozóra. De ez már a múlt.

- Romina – szólít meg Liam vigyorogva – Örülök, hogy újra látlak csajszi – ölel magához – Gratulálok nektek és neked külön a gyönyörű ruhádhoz. Mesésen áll.

- Köszönöm Liam – mosolygok rá – Én is örülök, hogy itt vagytok.

Harry átkarolja a derekam, míg Liam ugyanezt teszi Sophiával. Az ikrek anyuékkal körbeállják a kis Hopeot, aki meglepően jól bírta a szertartást.