Eltaszítva [Harry Styles fanfiction HU] [Befejezett]

3. évad ~ 7. fejezet

Sziasztok!
Végre megérkeztem a következő fejezettel! ☺
Az előző fejezethez 37 vote és 8(!!!!) olvasói komment érkezett, kevesebb, mint egy nap alatt. Nagyon szépen köszönöm! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!♥♥☺♥♥☺♥♥
Jó olvasást és HAGYJATOK NYOMOT MAGATOK UTÁN!
Remélem ez a rész is elnyeri tetszéseteket!
Vigyázzatok magatokra!
Puszi: VanneyG :* ♥☺

- Nem...

Válaszomat hallva az egész család teljes sokkban van. Darcy és Oliver is abbahagyta a tapsolást – amit Darcy részéről nem bánok, hiszen még gipszben van a keze. Felállok az asztaltól, s ott hagyom a családom. Kisétálok a teraszra és a lenyugvó Nap gyönyörű látványát kémlelem.

Tudom, hogy mindenkit megleptem azzal, hogy nemet mondtam Harrynek. De nem mondhattam neki igent. Nem lett volna fair vele szemben.

*Harry szemszöge*

Miután Romina lehagyja az étkezőt felállok és visszaülök a helyemre. Sajgó szívvel veszem tudomásul, hogy a nő, akit teljes szívemből szeretek nem akarja hozzám kötni az életét.

- Most akkor mi van? – néz rám érdeklődve a fiam.

- A Mami nem akar hozzámenni Apuchoz, te buta – forgatja meg a szemeit Darcy.

- Azt én is tudom – ráncolja össze a homlokát Ollie – De akkor most nem is maradtok együtt? – néz rám ijedten.

- Dehogynem – bólintok biztatóan – Majd beszélek a Mamival rendben?

- Oké – bólintanak mindketten.

A szüleim és Julia is sajnálkozva néznek rám.

- Sajnálom Fiam – simogatja meg a karom anya.

- Semmi baj – küldök felé egy erőltetett mosolyt – Ha kettesben leszünk, beszélek vele.

- Nem mész utána? – kérdezi Julia.

Nemlegesen megrázom a fejem. Ro nem hiába ment ki a levegőre. Most egyedül akar lenni. Ismerem annyira, hogy tudjam, most a legkevésbé a társaságom az, amire vágyik.

*Romina szemszöge*

Az ikreket fürdés utána ketten fektetjük le Harryvel. Anya és Adrianék is nyugovóra térnek. A szobánkba érve leülök az ágyra, míg Harry bekapcsolja a TV-t. A szekrényemhez sétál és elővesz egy ujjatlant és egy francia bugyit.

- Ezek jók lesznek éjszakára? – mutatja a ruhadarabokat.

- Igen – mosolyogok – Köszönöm.

- Nincs mit – ad puszit arcomra – Menj el nyugodtan zuhanyozni. Majd utánad megyek én.

- Rendben – bólintok.

A zuhany alatt nincs kedvem húzni az időt. Rekord sebesség alatt – vagyis nekem – elvégzem minden teendőm és 10 perc után már ki is lépek a fürdőszobából. Harry az ágyon fekszik, mutató- és hüvelykujja között az eljegyzési gyűrű. Szomorú tekintettel szemléli az ékszert, amit nem fogadtam el tőle.

Amint észreveszi, hogy az ajtóban állok, az éjjeliszekrény egyik fiókjába teszi a gyűrűt és egy gyors puszi után a fürdőben is van. Mikor hallom, hogy megengedi, a vizet az éjjeliszekrényhez sétálok és megkeresem az ékszert. Ahogy kezemben tartom, megannyi emlék rohamozza meg elmém.

Csodálatos volt a nap, mikor a gyűrű az ujjamra került. Igaz, hogy átverés áldozata is lettem, de a nap kimenetele mindenért kárpótolt. Akkor még azt hittük nem sok idő választ el attól, hogy Mrs. Styles legyen a nevem. Azonban hét év telt el úgy, hogy nélkülöznünk kellett egymást.