Something New /BEFEJEZETT/

4. A little party never killed nobody.

-Ne nézd már ilyen feltűnően, rá fog jönni, hogy róla beszélünk! -szólt rám a húgom.

A suli előtt álltunk, anyával kihoztuk Maddy-t a buszra, ami indul a gólyatáborba. Amíg anya az osztályfőnökével beszélt, mi szemügyre vettük a húgom osztálytársait. Éppen egy szembetűnően helyes srácot elemeztünk, akit talán túl sokáig is néztünk, mert egyszer csak felénk intett.

-Azt hiszem már rá jött. -szűrtem Maddy-nek a fogaim között.

-Nem hiszem el! -dünnyögte.

-Azt hiszem ide jön. -pillantottam át Maddy válla felett, a fiú irányába. Mivel az integetése után nem reagált egyikünk se semmit nem volt meglepő.

-Hali, Tyler vagyok, ti is jöttök a gólyatáborba? -kérdezte mikor odaért hozzánk.

-Ó, én már 11.-es vagyok, csak a húgomat kisértem ki. -magyaráztam, a húgom pedig csak csendben álldogált mellettem.

-Maddy vagyok. -szólalt meg végül.

-Van kedved velünk ülni a buszon? A srácokkal páran megbeszéltük, hogy egy helyre ülünk, hogy jobban megismerjük egymást.

-Persze! Mindjárt jövök. -mosolygott zavartan a húgom.

-Oké. -bólintott Tyler. -Hát akkor, szia! -intett nekem, majd visszament a többiekhez.

-Szia! -köszöntem vissza, majd a húgomra néztem, aki még mindig teljesen zavarban volt. -Látod, mondtam, hogy minden oké lesz! Imádni fognak. -mosolyogtam rá.

-Tök ciki volt az egész! -forgatta a szemét.

-Dehogy! Szerintem jó fej volt, hogy ide jött ismerkedni. Tuti bejössz neki. -vigyorogtam, mire felnevetett.

-Na, mi a nevetés tárgya? -jött vissza hozzánk anya.

-Semmi-semmi, Sasha csak hülyeségeket beszél. -legyintett a húgom. -Azt hiszem lassan mennem kéne a buszra. -nézett a többiek felé.

-Persze, menj csak Szívem! -mosolygott rá anya, majd magához ölelte. -Vigyázz magadra nagyon, és hívja ha oda értetek!

-Vigyázok nyugi. -mosolygott Maddy, majd elengedték egymást, és ezután én zártam a karjaimba.

-Írj majd, hogy mi a helyzet a lovagoddal, és minden nap részletes beszámolót kérek! -suttogtam, hogy anya ne hallja.

-Jó, de te is írj majd, hogy milyen volt a buli! -szorított magához.

-Öt nap múlva találkozunk Tökfej! Ne csinálj túl nagy hülyeséget! Szeretlek. -nyomtam egy puszit a hajára.

-Te se, és én is szeretlek, te gyagyás! -nevetett fel, majd elengedtük egymást.

-Érezd jól magad! -mosolygott rá még utoljára anya.

Maddy még visszaintett, majd felszállt a buszra, ahova már nem láttunk be a sötétített ablakok miatt. Megvártuk még elindulnak, majd mi is indultunk.

-Biztos nem akarsz velünk jönni vacsorázni? -kérdezte anya.

-Nem, tényleg menjetek csak ketten. -mosolyogtam rá.

-Hát jó. -húzta el a száját. Tudtam, hogy nem szívesen hagynak otthon, de úgy éreztem jót tenne nekik egy kis idő kettesben, meg amúgy is, nem érezném olyan jól magam Maddy nélkül.

Anya nem firtatta tovább a témát, inkább másról kezdett beszélni. Maddytől kaptam egy sms-t még mielőtt hazaértünk volna.

Maddy: Tyler mellett ülök...